+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. március 5. kedd, 10:20
Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje a demokratikusan választott athéni kormányt 2015-ben. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Csak szánalommal vegyes derűvel lehet nézni, ahogy az opportunista Manfred Weber vergődik a Fidesz kapcsán.

 

Tizenkét tagpárt kilenc országból már kezdeményezte, hogy zárják ki a magyar kormánypártot az Európai Néppártból. De ezek alapvetően súlytalan, kisebb pártok, amelyek többsége – a görög Nea Demokratia kivételével – vélhetően májusban a mostaninál kevesebb mandátummal lesz eleve jelen az Európai Parlamentben. Ezzel szemben a Fidesznek jó esélye van akár tizennégy mandátumot is hoznia, amivel a német CDU (esetleg a spanyol Néppárt) után a legerősebb tagpárt lehet – ami egy tízmilliós országban, amelynek összesen huszonegy mandátum jár csak, valóban elismerésre méltó teljesítmény.

 

Weber tehát oszt-szoroz.

 

A német kereszténydemokraták és a bajor keresztényszociálisok (CDU/CSU) pontosan látják a politikai viszonyokat: Weber bizottsági elnökségéhez szükségük van minden mandátumra. Az Európai Néppárt minden bizonnyal veszteni fog mandátumokat, azaz

 

nem mond le szívesen egy olyan tagpártról, amely a kevesek egyikeként még akár növelni is tudja az Európai Néppárt frakciójába küldendő képviselők számát.

 

Webernek persze, akit egyébként se vetnek fel az önálló gondolatok, egyre kínosabb, hogy mindenütt Orbán miatt kell magyarázkodnia. A választások után azonban éppen őrá szorulhat majd rá leginkább.

 

Weber szegény beszédíróinak addig kell valahogy minduntalan olyan nyakatekert mondatokat kitalálniuk, amelyekben a bajor politikus természetesen legmélyebb aggodalmát fejezi ki a Fidesz politikája miatt – de még véletlenül se mond semmi konkrétat. Weberék ugyanis nem akarják kizárni a Fideszt. Ha meg is történne a kizárás, az nem a CDU/CSU akaratából lesz.

 

Német helytartóság

 

Magyarországon ugyanis nem volt még olyan kormány, amely ennyire befeküdt volna a német gazdasági érdekeknek.

 

A „szabadságharcos“ retorikáról pedig vélhetően Ingolstadtban vagy Stuttgartban is tudják (nota bene: nem a baden-württembergi tartományi kormány, csak az ottani miniszterelnök tagadta meg a találkozót Szijjártó Péterrel), hogy

 

Orbán helyett legfeljebb keményebben tárgyaló, a magyarok érdekeit valóban figyelembe vevő kormányok jönnének Budapesten. Azt pedig nem szeretik a német öltönyös urak

 

se a CDU-ban, se a CSU-ban – még kevésbé a két pártot finanszírozó autóipari cégeknél.

 

De nem véletlen az sem, hogy a szavakban liberális, tettekben csak kapitalista Szabad Demokratákat (FDP) is egy olyan politikus vezeti az EP-választásokon, aki – amint arról az Azonnali beszámolt – tavaly szeptemberben Orbán mellett lobbizott.

 

Magyarország nem lesz Görögország

 

Ha a CDU-t igazán zavarná Orbán, nem csupán már rég kipenderíthette volna az Európai Néppártból, de még meg is tudta volna buktatni. Volt már ilyenre példa Európában.

 

Amikor 2015 elején Görögországban az Alexisz Ciprasz vezette Sziriza pártszövetség nyert, és a pénzügyminiszteri posztot a jogosan euró-kritikus Janisz Varufakisz szerezte meg, a CDU vagy a berlini kormány nem semmitmondóan üzengetett, újabb és újabb vörös vonalakat engedett átlépni – hanem alig fél év alatt padlódra vitte és megbuktatta a demokratikusan választott athéni kormányt.

 

Igaz, Athénnek nem az volt a bűne, hogy leépítette a jogállamot vagy a liberális demokráciát, hanem az, hogy megsértette a görög államnak felelőtlenül hitelező német és francia bankok érdekeit.

 

Ezt pedig egy olyan értékközösség, mint az Európai Unió (ejtsd: Németország), nem tűrhet el. Ciprasz nem kapott állandó utolsó utáni esélyeket, mint Orbán lassan kilenc éve – hanem Wolfgang Schäuble, aki értelemszerűen szintén egy értékvezérelt, mélyen európai elkötelezettségű ember, rázárta demokratikusan az ajtót Cipraszra, és addig nem engedte ki, amíg az athéni kormány nem hódolt be teljesen.

 

De az európai értékek másik óriási védelmezője és bástyája, Emmanuel Macron se Matteo Salvini idegenellenes intézkedései miatt hivatta vissza a francia nagykövetet Rómából (elvégre ahogy Orbán határzára a németeknek, úgy Salvini kikötőzára a franciáknak igen jól jön), hanem azért, mert a Cipraszhoz hasonlóan outsider Öt Csillag Mozgalom vezetője el merészelt menni Párizsba, és ott még ahhoz is volt képe, hogy találkozzék Macron utcai ellenzékével. Hallatlan egy demokráciában!

 

Ha az Európai Unió centrumállamai akarják, hetek, hónapok, de akár percek alatt térdre tudnak kényszeríteni periférikus államokat.

 

Valamiért Berlin azonban Orbánt, Salvinit vagy a szerb Aleksandar Vučić-ot tűri – mégpedig nagyon is jól tűri. Kiváló helytartók ők, akik az idegenellenességgel a rendszerellenes dühöt az elitektől a legkiszolgáltatottabbak, a menekültek felé fordítják.

 

Mire készül Manfred Weber?

 

Ha a magyar ellenzéknek lenne kreativitása, március tizenötödike után ő plakatírozná ki az egész országot:

 

a sátánian mosolygó Orbánnal és Weberrel, és a mindannyiunkat igazán érdeklő felszólítással: Önnek is joga van tudni, mire készül az Európai Néppárt.

 

Athénben fél év alatt kormányt buktatott, Magyarországon pedig több mint nyolc éve asszisztál. Persze Manfred Weber még ezen a héten is majd elmondja naponta többször, hogy ez most már tényleg az utolsó utáni alkalom. Aztán pedig ránéz a CDU/CSU-t finanszírozó gazdasági körökre.

 

Olvasnál még Techet Pétertől? Itt megteheted! Vitatkoznál vele? Ide írj!

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás