Új logót kapott a magyar bor, mint olyan. De minek?

Tükörtojás? Olasz civilszervezet? Többek között ezeket is bele lehet látni a logóba, amit a magyar boroknak csináltatott a Magyar Turisztikai Ügynökség, de a szakmabeliek nem elégedettek, már azt is megkérdőjelezik, hogy kell-e egyáltalán közös logó az egyébként régiónként teljesen különböző magyar boroknak. Az ügyről Kardos Gábor borászt, filozófust kérdeztük.

A Kreatívon lehetett olvasni róla pénteken, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által új logót kapott a magyar bor, mármint a magyar bor úgy általában – mint termék, jelenség. Gál Zsombor, az MTÜ bormarketingért felelős szakértője szerint ez régi igény volt a szakma részéről, az új arculat pedig a közlemény szerint képviseli a magyar borkultúra változatosságát, egységbe szervezve a magyar bor kommunikációját.

Ez arra utal, hogy az új marketingstratégiában kiemelt helyen szerepelnek a bor készítői: ez az MTÜ szerint egyedülálló a világon.

Az új logó és az egész koncepció azonban nem aratott osztatlan sikert a szakmában: Kardos Gábor borász, filozófus, az Azonnali gyakori vendégszerzője például nem ért egyet vele. Kérdésünkre ki is fejtette, hogy a nagyobb borországoknak nincs ilyen közös logója, és az irány sem az igazi.

„Be kéne végre látni, hogy

Borban is. Csak asztaliban, a legolcsóbb tömegterméknél tűnik el a régiós különbség. erre a szintre pozícionálunk mindent, amit országlogóval viszünk a világba!” – írta az Azonnali kérdésére Kardos. Így folytatta: „Mi a közös egy somlói juhfarkban, egy szekszárdi Fuchsliban, egy egri bikavérben, egy boglári pezsgőben, egy tokaji aszúban és egy BalatonBorban? Gyakorlatilag semmi.”

Esetleg a régiós márkák felépítésének koherens rendszerré szervezésére lenne érdemes létrahozni egy központi ügynökséget. Nem huszonvalahány borvidékre van például szükség, hanem 5-6 nagyobb borrégióra, amit egy japán üzletember is seperc alatt átlát.

Kardos szerint egyébként maga a logó nem lenne rossz, ha lenne bármi értelme az egésznek; bár jobban megnézve lehet, hogy azt gondolná, hogy egy olasz civilszervezet logóját látja: ezekkel a színekkel világszinten ez egy olasz logónak tűnik. A lényeg az, hogy a borász úgy gondolja: egy ilyen logónak, ha már van, nem a magyarokhoz kéne szólnia, hanem kívülről kéne látnunk magunkat, hogy jó legyen.