+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. március 2. szombat, 09:40
Kosoko Jackson korábban élen járt a szerinte rasszista ifjúsági könyvek twitteres kipécézésében, most azonban őt vádolták meg azzal, hogy nem figyelt eléggé a koszovói albánok érzékenységére.

Kosoko Jackson élete álmát élte: megírta első regényét, ami egy young adult (YA) célcsoportot megcélzó, tehát (egyzerűen szólva) fiatal felnőtteknek szóló regény; el is adta, márciusra tűzték ki a megjelenést. A könyvet sokan várták, hiszen a meleg, fekete szerző regénye remekül illeszkedik a YA-irodalom mostani trendjeibe: egy kétszeresen is kisebbségi, marginalizált szerző írta olyan főszereplőről, aki szintén fekete és meleg, tehát ez egy ún. #ownvoices könyv.

 

Az #ownvoices mozgalom szerint egy-egy marginalizált csoportról leginkább annak a csoportnak a tagja írhat hiteles könyvet.

 

A YA-irodalomban prominens mozgalom válaszként született arra, hogy sokak szerint a YA-kiadásban még manapság is felülreprezentáltak a fehér, heteró, és egyéb privilegizált csoportokhoz tartozó szerkesztők és írók. Az elmúlt években a mozgalom azonban nem csak a margnalizált csoportok irodalomban történő megjelenését segítette elő, de számos könyvvel kapcsolatban konkrét online lincselésbe kezdett, ha az valamiért nem felelt meg az elvárásoknak.

 

Kosoko Jackson élharcosa volt ezeknek a jogosnak vélt (és alkalmanként jogos) támadásoknak. Új könyve kapcsán azonban eddigi harcostársai váratlanul ellen fordultak. Hogy miért, ahhoz szükség lesz egy kis magyarázatra.

 

Twitteres lincselés

 

A fent említett esetek közös jellemzője, hogy a botrány még a könyv megjelenése előtt szokott kitörni, mikor az előzetes sajtópéldányokat olvasó kritikusok közül valaki elkezdi kongatni a vészharangot, a twitteres visszhangkamra tagjainak többsége pedig általában anélkül száll bele teljes gőzzel az adott íróba, hogy olvasta volna a könyvet: lepontozzák a Goodreads-en és Amazonon, mérges leveleket írnak a kiadónak és magát a szerzőt is extenzíven támadják a közösségi médiában.

 

Így járt például Laurie Forest könyve, amit egy kritikus azzal vádolt meg előzetesen, hogy rasszista és homofób. A kritika nyomán óriási kampány kezdődött a könyv ellen, amiről aztán a megjelenése után kiderült, hogy az idézett rasszista szakaszok nem a szerző véleményét, hanem a könyv rasszista (és nyilván nem jófejnek szánt) karakterének véleményeit tükrözik, de addigra a kampány már az egy darab negatív kritikára alapozva a csúcson járt.

 

Ez a könyv legalább megjelent, és így ki tudott derülni, hogy a vádak nem igazán állják meg a helyüket.

 

Kevésbé járt jól a középkorú fehér írónő, Keira Drake, akinek a The Continent című könyvéről jelent meg előre, hogy rasszista, és itt több alapja is volt az érvelésnek, ezért aztán az írónő teljesen átírta a könyvet. (A linkelt cikkben megszólal egy másik írónő, aki bevallja, hogy sokáig azt hitte, hogy a cigányság csupán egy mesebeli nép.) Ebben az esetben a könyv egyébként átment az „érzékenységi olvasókon” is, akiknek konkrétan az a munkájuk, hogy arra figyeljenek, hogy egy könyv ne bántson meg senkit.

 

A legutóbbi twitteres lincselés épp egy hónapja, január végén történt, és Kosoko Jackson is oroszlánrészt vállalt benne: az ázsiai származású, debütáló Amélie Wen Zhao könyvének estek neki azért, mert valaki (tkp. mindenféle bizonyíték nélkül) azt feltételezte egy karakterről, hogy fekete, illetve azt is, hogy a könyvben szereplő rabszolgaságot az amerikai rabszolgaság inspirálta (pedig nem), ezt pedig a twitteres rögtönítélő bíróság ítélete szerint nem írhatja meg jól egy ázsiai szerző. Zhao végül egy az egyben visszavonta a könyv megjelenését.

 

Kosoko Jackson a saját csapdájába esik

 

Ebben az inspiráló közegben készült tehát első könyve, az A Place of Wolves kiadására Kosoko Jackson. A történet főszereplője egy fekete, meleg amerikai fiatal, aki segélyszervezetnél dolgozó szüleivel Koszovóba költözik éppen azelőtt, hogy kitörne a koszovói háború. A főszereplő megismerkedik és összejön egy másik külföldi fiúval, aki itt él, végül együtt kell menekülniük a koszovói háború közepén.

 

A fenti példák nyomán már világos lehet, hogy ugyan a fekete meleg fiú története óriási #ownvoices sikerre predesztinálta a könyvet, a koszovói háború háttérként felhasználása viszont óriási támadási felületet hagyott; főleg abban a formában, ahogy a kritikusok szerint Jackson megvalósította az ötletet.

 

Az egyik kritikus szerint önmagában problémás, hogy egy olyan történelmi környezetben játszódik a regény, ahol albán emberek tízezrei szenvednek, de az olvasónak nem értük, hanem egy amerikai és egy brazil fiúért kell izgulniuk; ennél is nagyobb problémaként érzékelte, hogy a könyv főgonosza éppen egy muszlim vallású albán terrorista lett.

 

Tehát a kritika szerint könyvben, aminek a hátterét az etnikai tisztogatás elől menekülő, többnyire muszlim albánok kálváriája adja, a főgonosz egy muszlim albán, aki ráadásul terrorista.

 

Ugyan konkrét idézetekkel a kritikus nem támogatta meg az írását, a YA-közönség így is átment a szokásos támadó üzemmódba, amelynek most éppen az abban korábban részt vevő Kosoko Jackson került a másik oldalára. A szerző végül bejelentette, hogy a könyv ebben a formában és a tervezett időpontban nem fog megjelenni.

 

Mi a tanulság? Igazából fogalmam sincs.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás