+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. március 2. szombat, 09:40
Kosoko Jackson korábban élen járt a szerinte rasszista ifjúsági könyvek twitteres kipécézésében, most azonban őt vádolták meg azzal, hogy nem figyelt eléggé a koszovói albánok érzékenységére.

Kosoko Jackson élete álmát élte: megírta első regényét, ami egy young adult (YA) célcsoportot megcélzó, tehát (egyzerűen szólva) fiatal felnőtteknek szóló regény; el is adta, márciusra tűzték ki a megjelenést. A könyvet sokan várták, hiszen a meleg, fekete szerző regénye remekül illeszkedik a YA-irodalom mostani trendjeibe: egy kétszeresen is kisebbségi, marginalizált szerző írta olyan főszereplőről, aki szintén fekete és meleg, tehát ez egy ún. #ownvoices könyv.

 

Az #ownvoices mozgalom szerint egy-egy marginalizált csoportról leginkább annak a csoportnak a tagja írhat hiteles könyvet.

 

A YA-irodalomban prominens mozgalom válaszként született arra, hogy sokak szerint a YA-kiadásban még manapság is felülreprezentáltak a fehér, heteró, és egyéb privilegizált csoportokhoz tartozó szerkesztők és írók. Az elmúlt években a mozgalom azonban nem csak a margnalizált csoportok irodalomban történő megjelenését segítette elő, de számos könyvvel kapcsolatban konkrét online lincselésbe kezdett, ha az valamiért nem felelt meg az elvárásoknak.

 

Kosoko Jackson élharcosa volt ezeknek a jogosnak vélt (és alkalmanként jogos) támadásoknak. Új könyve kapcsán azonban eddigi harcostársai váratlanul ellen fordultak. Hogy miért, ahhoz szükség lesz egy kis magyarázatra.

 

Twitteres lincselés

 

A fent említett esetek közös jellemzője, hogy a botrány még a könyv megjelenése előtt szokott kitörni, mikor az előzetes sajtópéldányokat olvasó kritikusok közül valaki elkezdi kongatni a vészharangot, a twitteres visszhangkamra tagjainak többsége pedig általában anélkül száll bele teljes gőzzel az adott íróba, hogy olvasta volna a könyvet: lepontozzák a Goodreads-en és Amazonon, mérges leveleket írnak a kiadónak és magát a szerzőt is extenzíven támadják a közösségi médiában.

 

Így járt például Laurie Forest könyve, amit egy kritikus azzal vádolt meg előzetesen, hogy rasszista és homofób. A kritika nyomán óriási kampány kezdődött a könyv ellen, amiről aztán a megjelenése után kiderült, hogy az idézett rasszista szakaszok nem a szerző véleményét, hanem a könyv rasszista (és nyilván nem jófejnek szánt) karakterének véleményeit tükrözik, de addigra a kampány már az egy darab negatív kritikára alapozva a csúcson járt.

 

Ez a könyv legalább megjelent, és így ki tudott derülni, hogy a vádak nem igazán állják meg a helyüket.

 

Kevésbé járt jól a középkorú fehér írónő, Keira Drake, akinek a The Continent című könyvéről jelent meg előre, hogy rasszista, és itt több alapja is volt az érvelésnek, ezért aztán az írónő teljesen átírta a könyvet. (A linkelt cikkben megszólal egy másik írónő, aki bevallja, hogy sokáig azt hitte, hogy a cigányság csupán egy mesebeli nép.) Ebben az esetben a könyv egyébként átment az „érzékenységi olvasókon” is, akiknek konkrétan az a munkájuk, hogy arra figyeljenek, hogy egy könyv ne bántson meg senkit.

 

A legutóbbi twitteres lincselés épp egy hónapja, január végén történt, és Kosoko Jackson is oroszlánrészt vállalt benne: az ázsiai származású, debütáló Amélie Wen Zhao könyvének estek neki azért, mert valaki (tkp. mindenféle bizonyíték nélkül) azt feltételezte egy karakterről, hogy fekete, illetve azt is, hogy a könyvben szereplő rabszolgaságot az amerikai rabszolgaság inspirálta (pedig nem), ezt pedig a twitteres rögtönítélő bíróság ítélete szerint nem írhatja meg jól egy ázsiai szerző. Zhao végül egy az egyben visszavonta a könyv megjelenését.

 

Kosoko Jackson a saját csapdájába esik

 

Ebben az inspiráló közegben készült tehát első könyve, az A Place of Wolves kiadására Kosoko Jackson. A történet főszereplője egy fekete, meleg amerikai fiatal, aki segélyszervezetnél dolgozó szüleivel Koszovóba költözik éppen azelőtt, hogy kitörne a koszovói háború. A főszereplő megismerkedik és összejön egy másik külföldi fiúval, aki itt él, végül együtt kell menekülniük a koszovói háború közepén.

 

A fenti példák nyomán már világos lehet, hogy ugyan a fekete meleg fiú története óriási #ownvoices sikerre predesztinálta a könyvet, a koszovói háború háttérként felhasználása viszont óriási támadási felületet hagyott; főleg abban a formában, ahogy a kritikusok szerint Jackson megvalósította az ötletet.

 

Az egyik kritikus szerint önmagában problémás, hogy egy olyan történelmi környezetben játszódik a regény, ahol albán emberek tízezrei szenvednek, de az olvasónak nem értük, hanem egy amerikai és egy brazil fiúért kell izgulniuk; ennél is nagyobb problémaként érzékelte, hogy a könyv főgonosza éppen egy muszlim vallású albán terrorista lett.

 

Tehát a kritika szerint könyvben, aminek a hátterét az etnikai tisztogatás elől menekülő, többnyire muszlim albánok kálváriája adja, a főgonosz egy muszlim albán, aki ráadásul terrorista.

 

Ugyan konkrét idézetekkel a kritikus nem támogatta meg az írását, a YA-közönség így is átment a szokásos támadó üzemmódba, amelynek most éppen az abban korábban részt vevő Kosoko Jackson került a másik oldalára. A szerző végül bejelentette, hogy a könyv ebben a formában és a tervezett időpontban nem fog megjelenni.

 

Mi a tanulság? Igazából fogalmam sincs.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Csütörtök tizenhárom EPP-tagpárt szólított fel a Fidesz kizárására a pártcsaládból, Orbán azt mondja, most a magyar embereket védi, ezért nincs ideje erről beszélni.

Az országos tisztifőorvos szerint ez nem segíti a járvány kezelését. Összefoglaltuk, mi hangzott el a pénteki koronatájékoztatón!

Míg Belaruszban szinte az élet változatlanul folyik tovább járvány idején, és az ország elnöke is inkább traktorozásra szólítja fel lakosait, Litvánia szerint Belarusz titkolózik és próbálja eltussolni a járvány valódi mértékét.

A halálos áldozatok mindegyike krónikus beteg volt, a regisztrált fertőzöttek száma pedig elhagyta a hatszáz főt.

A mikroblog-szolgáltató összesen öt ország kamuhálózatát törölte, de ebből Szerbiának nagyobb bázisa volt, mint a másik négynek összesen.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás