+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. március 1. péntek, 08:00
A NER futballmániája olyan pénzeket szór szét a profi klubok körül, aminek köszönhetően a legapróbb változás is beomlaszthatja egy-egy csapat gazdálkodását, miközben az új stadionok üzemeltetése is az állam nyakán marad.

Hogy mi, te csak most találkozol ezzel a szöveggel? Ez azért van, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hetente háromszor érkező hírlevele! Kattints ide, és járni fog!

 

Miközben ilyen-olyan okok miatt talán még az ország fideszes része is annak drukkol, hogy kizárják végre a Fideszt az Európai Néppártból, szinte elfeledkezünk róla, hogy az orbáni vízió egyik alappillére fog összeomlani szép lassan. Nem, nem az egészségügyről beszélek, hanem arról, ami tényleg fontos a miniszterelnöknek: a foci.

 

A kertek alatt az látszik, hogy a NER-féle futballfinanszírozási rendszer nem hogy nem segít a csapatoknak, de már középtávon is olyan anyagi függőségbe taszítja őket, ami egy minimális változtatás után is csődöt fog jelenteni. Januárban maga Gulyás Gergely jelentette be, hogy csökkenti a sport tao keretét a kormány, és évente maximum 50 milliárd forint lehet a klubok támogatása. A közmegelégedést követően a változás alig egy hónapig élt: február elején mégis inkább visszaemelték 125 milliárdra az összeget. 

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség nyilvánosan elérhető stratégiai kiadványában még az szerepel, hogy a megújult finanszírozási rendszernek köszönhetően 2018-2020 között már képes lesz önnfentartásra az egyre inkább gazdasági alapokra helyezett profi magyar labdarúgás. Ne nevezzük teljes bukásnak, hiszen

 

még majdnem 10 hónapja van Magyarországnak kitalálni, hogy válik önfenntartóvá az a pénznyelő, ami összesen egy hónapig bírta akár gondolatban is elviselni az állami támogatás elvesztését!

 

Aljas nevetgélés helyett inkább nézzük meg a NER-foci alapmodelljét: az jól látható, hogy a Fradit és a benzinkutasított nevű Videotont tekinti a kormány kiemelt ügynek, ezért ehhez a két klubhoz talicskával érkeznek az olyan államközeli szponzorok, mint az MVM Group, a Felcsúton is fel-feltűnő Penny Market, a Nemzeti Közművek, a Strabag vagy persze a MOL. A többi klub osztozik az ilyen-olyan támogatókon és persze a közvetlenül az államtól érkező TAO-pénzeken, illetve létezik a fideszes kisvárosok modellje, ahol olyan politikusok intézik a klub ügyeit, mint Tállai András (Mezőkövesd), Mészáros Lőrinc (Felcsút és az egész univerzum), vagy Seszták Miklós (Kisvárda). 

 

Hogy elhivatottságról van-e szó vagy kifizetőhelyről, soha nem fog hivatalosan is kiderülni, de az sokatmondó adat, hogy a mindig kiemelkedően sok támogatást elnyelő Felcsúton csak 155 millió forintnyi közpénz ment el teakonyhára, 15 hónapja blokkolja az államtitkárság a Puskás Akadémia tao-szerződéseinek kiadását, közben

 

focikörökben is erősen tartja magát az a pletyka, hogy az alsóbb rangú pártembereknek simán érdemes akár a magyar harmadosztály csapatai körül megjelenni, mert még oda is nagy pénzek szakadnak le.

 

A magyar NB I környékén lévő csapatok rendszerének közben alapeleme a túlköltekezés: drágább játékosokat igazolnak több pénzért és magasabb fizetésért, mint amennyit csak kicsit is szigorúbb körülmények között ki tudnának fizetni. Itt ha bármi változik, irány a csőd: a tavaly az NB I-ből épphogy kieső, vadonatúj 2500 fős stadionját használó Balmazújváros története tökéletesen szemlélteti ezt.

 

Az Index több cikkben is foglalkozott azzal, hogy a csapat szociális áron kiadott önkormányzati bérlakásokban szállásolta el labdarúgóit, de miután a fideszes Tiba Istvánt követő szintén fideszes Veres Margitot öt év börtönbüntetésre ítélték vesztegetésért, összeomlott a balmazi fociprojekt. Mostanra ott tart a kérdés, hogy vagy adnak a klubnak 453 millió forintot, és csődbe megy a város, vagy nem, és akkor a focicsapat. 

 

Ha az utóbbi valósul meg, akkor ott lesz egy egymilliárd forint közpénzből épült stadion egy amatőr csapatnak, aminek még a pályafűtése is a helyi termálvízzel megy (igaz, ennek a technológiának az üzemeltetése 2017-ben olyan drága volt még, hogy inkább nem kapcsolták be). 

 

Bár egymilliárd forint stadionra nem összeg egy olyan országban, ahol az olasz árak sokszorosából jönnek ki arénák, nem Balmazújváros az egyetlen, ahol a profi futball létezése gyakorlatilag egyet jelent a Fidesszel: elég csak megnézni a 2018-ban kilencezres és sportközpontot kapott Haladást Szombathelyen, vagy a Miskolcról 14 ezres arénával vagánykodó  Diósgyőrt. Ebben a két városban az a közös, hogy bár a csapataiknak nagy közönsége van, és van igény a jó focira, mégsem volt soha igazán jó hátterük.

 

Erre a hagyományos kiszámíthatatlanságra öntötte rá az állam az infrastruktúra-fejlesztést például a két minden igényt kielégítő aréna képében, és bár az építkezéseket az adófizetők állták, az üzemeltetés már pénzbe kerül.

 

Egy díszkivilágítással, rendezvénytermekkel meg minden biszbasszal felruházott 21. századi stadioné sokkal többe, mint a jól megszokott egyszerű betontömböké és bádogdobozoké. 

 

Szombathelyen a város százmilliókat tolt már bele abba, hogy egyáltalán működjenek a dolgok a Rohonci úton, ugyanis egyszerűen nem találtak jelentkezőt a létesítmény üzemeltetésére, Diósgyőrben pedig végül maga a klub kapta meg a nemes feladatot, előtte ott sem találtak senkit több körön keresztül, akinek megérte volna. Annyira nem is meglepő, hiszen az egyedüliként önfenntartó budapesti Groupama Aréna kivételével tulajdonképpen

 

csak focimeccsekből kéne kitermelni a működési költségeket, azokra viszont pont annyira kevés ember jár, mint a régi elavult stadionokba, és pont annyira nem akarnak túl sokat fizetni az alacsony színvonalú fociért, mint öt évvel ezelőtt. 

 

A balmazi futball elbukása még járulékos veszteség lehet a focimániás kormánynak, ha viszont kiderül, hogy többek közt az ajándékstadionokba rokkan bele mondjuk a szombathelyi foci, az komoly ütés lesz azon az imidzsen, ami a fantasztikus infrastruktúrának tulajdonít pár előre elképzelt futballsikert. Például a 2020-as Budapesten is rendezett Európa-bajnokságot is, amit a talán 200 milliárd forintnál megálló új Puskás Ferenc-stadionnal hoznak ide, viszont ha rosszul alakul a selejtezőcsoportunk,

 

még az is elképzelhető, hogy az ősellenség Szlovákiának rendezünk ott két hazai meccset. 

 

Visszatérve a klubfoci fenntarhatóságára: Balmazújváros példája tökéletesen mutatja, mennyire kevés kell ahhoz, hogy egy város egyszerűen megvonja a támogatását a helyi csapattól, és mennyire gyors csődhöz vezet ez. Érdemes abba belegondolni, hogy mi történik akkor, ha esetleg véget ér a NER?

 

Márpedig egyszer ez is véget fog, és az szinte biztos, hogy az új kormányzat első dolgai közt a focira költött állami pénzek visszafogása lesz, ami azt fogja eredményezni, hogy ott állunk majd egy csomó új stadionnal, amiknek még a világítására sincs pénze senkinek, a rozoga stadionokban pedig eddig legalább a múltból élő profi klubok pedig mehetnek az ugarra játszani, esetleg a máltai módszerrel élve két-három arénában lebonyolítják maguknak az egész bajnokságot. Mindeközben a focink pont olyan rossz, mint akkor, amikor még pénzt sem adott rá senki.

 

Olvasnál még Fekő Ádámtól? Itt megteheted!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem az jelenti rájuk a veszélyt, hogy rozoga csónakokkal kelnek át a tengeren, hanem az útközben jellemző erőszak. Marokkó különösen veszélyes.

Főleg a szélsőjobb politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzre.

Nikola Gruevszki pártjának „sorosista” jelöltje és a
szocdem jogászprofesszor
fej-fej mellett állnak az első forduló után. Két hét múlva lesz a második forduló, de nagyon alacsony a részvételi kedv.

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás