Történelme legnagyobb tengeri hadgyakorlatát tartja Törökország

Szerző: Bakodi Péter
2019.02.28. 15:34

Száznál is több hadihajó vesz részt a három tengerre kiterjedő műveletben. Görögországban és Cipruson árgus szemmel figyelik a fejleményeket.

Történelme legnagyobb tengeri hadgyakorlatát tartja Törökország

Megkezdődött Törökország valaha volt legnagyobb tengeri hadgyakorlata, a Kék haza 2019 (Mavi Vatan 2019), aminek célja a török haditengerészet készenlétének megerősítése – adta hírül a Daily Sabah. Az Égei-, a Földközi- és a Fekete-tenger török felségvizein száznál is több hadihajó – köztük hét tengeralattjáró – párhuzamosan hajtja majd végre a tervezett műveleteket. A bevetésen résztvevő eszközök magas száma mellett

az is újdonságnak számít, hogy a török haditengerészet korábban sosem gyakorlatozott egy időben az összes Törökországot körülölelő tengeren.

A NATO-szabályoknak megfelelően hónapok óta bejelentett és tervezett, március 2-án záruló hadgyakorlatban nemcsak a haditengerészet, hanem a szárazföldi erők és a légierő bizonyos egységei is részt vesznek. A nyilvánosságra hozott tervek alapján hazai fejlesztésű páncéltörő és légvédelmi rakétákat, valamint a Bayraktar és az Anka drónokat is először próbálják majd ki haditengerészeti környezetben. A török pilóta nélküli repülőeszközök a nemzetközi fegyverpiacon is kelendők. Ahogy arról az Azonnali is beszámolt, Ukrajna épp a múlt hónapban döntött ilyen fegyverrendszerek beszerzéséről.

A török hadgyakorlatot árgus szemekkel figyelik Görögországban és Cipruson is. Ankara több évtizedes vitában áll Athénnal az Égei-tenger egyes szigeteinek hovatartozását illetően.

GÖRÖGORSZÁG (KÉK) ÉS TÖRÖKORSZÁG (PIROS) HATÁRA AZ ÉGEI-TENGER MENTÉN (FORRÁS: WIKIMEDIA)

Tavaly több kisebb incidensre is sor került a görög és a török parti őrség között a tengeri határok mentén. Alexisz Ciprasz görög kormányfő február eleji törökországi látogatása ugyan valamelyest enyhítette a két ország közötti feszültségeket, de

a vita rendezése még korántsem körvonalazódik.

Ciprus és Törökország között ugyancsak régre nyúlnak vissza az ellentétek. A török fegyveres erők egységei 1974 nyarán megszállták a szigetország északi, javarészt törökök lakta részét, ahol kikiáltottak egy új államalakulatot Észak-Ciprus néven. A nemzetközileg el nem ismert entitás sorsa nagyban függ a mindenkori ankarai vezetés támogatásától.

A régi sebek mellett

újabban a tenger mélyén rejlő erőforrások kiaknázása mentén éleződik tovább a konfliktus.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter épp a múlt héten jelentette be, hogy Törökország a közeljövőben kőolaj- és földgázkitermelésbe kezd a ciprusi partok közelében. Az EU-tag szigetország vezetése hevesen tiltakozik a török tervek ellen.

GÁZLELŐHELYEK A FÖLDKÖZI-TENGER KELETI MEDENCÉJÉBEN (FORRÁS: CRYSTOL ENERGY)
A nyugati és a déli partok mellett északra sem árt figyelnie a török vezetésnek.

Az utóbbi hónapokban elég forróvá vált a hangulat a Fekete-tengeren az orosz-ukrán konfliktus legújabb fejleményeinek köszönhetően. November végén a Kercsi-szorost ellenőrző orosz haditengerészet feltartóztatott, majd lefoglalt három, az Azovi-tenger legnagyobb ukrán kikötővárosába, Mariupolba tartó ukrán hadihajót, és foglyul ejtette azok összesen 24 fős legénységét.

Szakértők attól tartanak, hogy Kijev és Moszkva ellenségeskedése a tengerre fog áttevődni a jövőben. A baljós jelek miatt az amerikai haditengerészet az év elején üzenetértékű hadgyakorlatot tartott a románokkal közösen, a Fekete-tengeren.

FOTÓ: Instagram / Türk Deniz Küvvetleri

Bakodi Péter
Bakodi Péter az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek