+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. február 22. péntek, 19:55
Közös nyilatkozatot írt alá Semjén a határon túli vezetőkkel, amely szerint ezután közösen lépnek fel a magyarságért. A vajdaságiak és a kárpátaljaiak már szavazhatnak az idei EP-választáson.

Kárpát-medencei kisebbségi pártok Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel közös kárpát-medencei nyilatkozatot írtak alá az RMDSZ kongresszusán Kolozsváron. Az aláírás alkalmából Semjén a következő sötét víziót vázolta fel.

 

„Ma Európa sorsdöntő idők előtt áll, a kérdés, hogy megmarad-e Európának. Franciaországban ez az utolsó generáció, amelyik francia életet élhet. Vannak országok, amelyek kevert népességű országgá váltak, és elvesztek, nekünk még Közép-Európában esélyünk van megőrizni az identitásunkat, a keresztény civilizációt, ezért döntő fontosságú, hogy

 

nekünk, akik hiszünk a nemzetek Európájában, minél többünknek  be kell jutnunk az Európai Parlamentbe, és meg kell védeni az értékeinket. Minden nemzetrész felelős egymásért, ami Erdélyben történik, annak kihatása van az egész magyarság tekintetében”

 

– mondta Semjén Zsolt.

 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke megköszönte a Fidesz-KDNP-nek, hogy a második alkalommal is helyet biztosítanak a párt EP-választási listáján a VMSZ-es Deli Andornak. „Jól szolgálta a nemzet ügyét, sőt, Szerbia ügyét is, hiszen nem tagja az Uniónak az ország, de azt láttuk az elmúlt öt évben, hogy Szerbia kormánya jelentősen igénybe vette Andor és a Fidesz-KDNP segítségét bizonyos ügyekben” – mondta.

 

Pásztor örül, hogy most már tevőlegesen is hozzá tudnak járulni a választási sikerhez, hiszen

 

a Fidesz úgy változtatta meg nemrég a választási szabályokat, hogy az EU területén kívül lakó vajdasági és kárpátaljai magyar állampolgárok is szavazhatnak magyar EP-listákra.

 

„Azt szeretnénk, hogy a megalakuló Európai Bizottságnak sokkal határozottabb víziója legyen az ügyek megoldásában és a nyugat-balkáni országok csatlakozása szempontjából” – fejtegette Pásztor.

 

SEMJÉN, PÁSZTOR, MENYHÁRT, BRENZOVICS, KELEMEN

 

Az MKP-s Menyhárt József – aki már mégse akar szlovák elnök lenni, de szavazóit nem a magyar Bugár Béla, hanem a szlovák Robert Mistrík támogatására buzdítja – elmondta, hogy a félmilliós magyar közösséggel bíró Felvidékről több ciklusban is két parlamenti képviselő tudtak az EP-be juttatni, legutóbb viszont csak Csáky Pál jutott be a Magyar Közösség Pártjának színeiben. (Azt azért érdemes hozzátenni, hogy a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd szintén egy magyart küldött az EP-be Nagy József személyében.) 

 

Idén azt remélik, meglesz ismét a két EP-képviselőjük, Csáky mögött a második helyen Berényi József indul. Menyhárt szerint van olyan erős és stabil szavazóbázisuk, hogy mindketten bejussanak.

 

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke leginkább azt sajnálta, hogy egy olyan ország (mármint Ukrajna), amely elvileg a NATO és az EU felé közeledne, nem használja ki a vajdasági Deli Andorhoz hasonlóan szintén Fidesz listájáról bejutott kárpátaljai Bocskor Andrea EP-képviselőségében rejlő lehetőségeket. Brenzovics úgy véli, sajnos a százezres létszámú kárpátaljai magyarság azon tagjai,

 

akik szavazni akarnak majd az EP-választáson, üldöztetésnek lesznek kitéve.

 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke  sokakkal szemben optimista, ennek alapját az adja, hogy látja, mivé lett az európai közösség. „Javítani való rengeteg van, az uniónak alapos reformokra van szüksége, akár az alapszerződések újratárgyalására. Bizonyos kérdésekben újra lehet gondolni a döntési kompetenciákat, és akkor a fölborult egyensúlyt vissza lehet állítani. Amint pedig a reformok elindulnak, akkor az őshonos kisebbségek kérdését ezeknek a témájává kell tenni” – mondta Kelemen Hunor.

 

Szerinte nem abból kell kiindulni, hogy ma mit lehet az Unióban tenni, hanem, hogy mit akarunk. Márpedig az RMDSZ azt akarja, hogy a nemzeti kisebbségek ügye uniós üggyé váljon. Szerinte partnereket kell keresni Európában, és a többségi társadalomban is, de optimizmusra ad okot, hogy az Európai Néppárton belül a magyar frakció erős lesz, és a pártcsaládon belül az elmúlt években egyre többen szerették meg az őshonos kisebbségek ügyét.

 

Ezután írták alá a jövőre mutató kárpát-medencei nyilatkozatot, mely szerint vállalják, hogy valamennyi magyar közösség érdekében együttes erővel lépnek fel, a végső cél pedig egy európai kisebbségvédelmi szabályozás elfogadása.

 

FOTÓ: Kulcsár Árpád / Azonnali

 

Ha akarsz többet olvasni arról, hogy hogyan szavazhatnak az unió területén kívül élő kárpátaljai és vajdasági magyarok az EP-választáson, ezt a cikket neked írtuk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás