+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Reiner Roland
2019. február 22. péntek, 10:24
Abszurd, hogy egy új politikai kultúrát, demokratikus közepet meghirdető politikusnak gondja van azzal, hogy elemzők véleményt mondanak egy politikai versenyről, amelynek ő is részese.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Önmagában nem lenne hír, hogy egy politikus nem hisz a közvélemény-kutatásoknak: bármilyen nem megfelelőnek gondolt eredményre egyszerű válasz a kutatás hitelességének megkérdőjelezése. Ahogy azt is rezignáltan vesszük tudomásul, ha ugyanezen politikus ugyanezen kutatócég másik mérésének rá nézve kedvező eredményét viszont büszkén hirdeti a Facebookon. Nem is beszélve a semmiféle reprezentativitással nem bíró online szavazások eredményének posztolásáról, ami szintén gyakori önbizalom-erősítő elem a hazai politikai életben.

 

Puzsér Róbert csütörtöki posztja mégis minőségileg más szintet képvisel, és most nem is feltétlenül a stílusra gondolok – a tartalmi állításai ugyanis sokkal súlyosabbak, semmint hogy a szóhasználaton akadjunk fönn.

 

A független polgármesterjelölt azt jelezte, hogy mégsem indul el az előválasztás második fordulójában, ha Závecz Tibor újabb kutatási eredményt vagy véleményt ismertet. Márpedig ez sem az előválasztásban részt vevő pártokkal, jelöltekkel és szavazókkal szemben nem tűnik egy korrekt feltételnek, tekintve, hogy e szereplőknek – szerencsére és természetesen – aligha van hatása, hogy egy közvélemény-kutató, elemző vagy bárki más mikor és milyen témákban szólal meg.

 

Meg lehet kérdőjelezni, mégis hasznosak a közvélemény-kutatások

 

Önmagában abszurdnak gondolom, hogy egy új politikai kultúrát, demokratikus közepet meghirdető politikusnak gondja van azzal, hogy a nyilvánosságban elemzők véleményt mondanak egy politikai versenyről, amelynek ő is részese. Puzsér Róbert a kampányában többször hangoztatta, hogy ő nem hisz a közvélemény-kutatásokban, nem fogja saját politikai stratégiáját mérések alapján változtatni – és ezzel a világon semmi gond nincs. A sajtót számon kérni, hogy nem a neki tetsző kérdéseket teszi fel, már egy szinttel problémásabb, ám bárkinek a nyilvános véleménynyilvánításhoz való jogát elvitatni és szakmai hitelességét megkérdőjelezni erősen problémás.

 

A közvélemény-kutatások hasznosságát szintén meg lehet kérdőjelezni  sőt, ebből nyilván bizonyos körökben népszerűséget is lehet építeni – én mégis amellett érvelnék, hogy e kutatások hasznosak

 

mind a politikusoknak, mind a tágabb közvéleménynek.

 

Sokan támadták a Mediánt, amikor a tavaly áprilisi választásokat megelőző héten publikált egy kutatást, hogy bizony meglehet a kétharmad – a Mediánnak lett igaza. Több közvélemény-kutató is jól mérte a bejutó és nem bejutó pártokat, ahogy a listás eredményét és mandátumszámokat is hozzávetőleg jól lőtték be. Hazabeszélek: 2017 májusában az Integrity Lab kimutatta, hogy a Fidesz-tábor átalakult és gyengébb lett Budapesten és a diplomások körében – a választási eredmények visszaigazolták ezt az összefüggést. 

 

Persze nem csinálok úgy, mintha minden, a nyilvánosságban rendszeresen publikáló cég eredményeit ugyanolyan hitelesnek tartanám: én személy szerint a ’18-as (és korábbi) választások eredményét leginkább jól előre jelző cégeket preferálom – ezen a dobogón ott találjuk a Závecz Research-öt és a Mediánt is.

 

Lehetnének jobbak a közvélemény-kutatások, növelhetnék a magukkal kapcsolatos bizalmat? Igen, lehetne például transzparens, hogy melyik cég melyik pártnak, pártoknak dolgozik. Az angolszász országokban elterjedt gyakorlat, hogy a kutatás főbb alapmegoszlásait és kereszttábláit (pl. nem, életkor, településtípus és pártpreferencia összefüggése) nyilvánosságra hozzák. Segít, ha látjuk a pontos kérdést, kérdéseket, hiszen némiképp más válasz születik a „ki a szimpatikus”, „ki alkalmas”, „ki tudná legyőzni”, „kire szavazna kérdésekre”, és igen, ezekből nyilván lehet szelektíven válogatni.

 

A szavazási szándékot alapvetően mégis a minél inkább valóságközeli kérdés- és válaszfeltevés segíti: ebben az értelemben a Tarlóssal szemben állított és külön tesztelt egy-az-egy elleni Karácsony Gergely, Puzsér Róbert, Horváth Csaba kérdéseknél jobban nem lehet mérni és ezekből az eredményekből ténylegesen felállítható egy olyan sorrend, hogy mely jelölt képes a leginkább legyőzni (vagy megszorongatni) a regnáló főpolgármestert, ahogy arra is jó közelítő értéket kapunk, hogy mi történik, ha több ellenzéki kihívója van Tarlósnak.

 

A közvélemény-kutatások dönteni is segítenek

 

Manapság, amikor a közösségi médiának és a médiapiaci sajátosságoknak köszönhetően egyre többen egyre vastagabb véleménybuborékban élnek, és nem találkoznak a sajátjuktól eltérő véleménnyel, még fontosabbá válnak azok a közvélemény-kutatások, amelyek a teljes népesség egészének álláspontját mutatják be. Nyilván a véleménybuborék-magyarázatba logikusan illeszkedik, hogy a közvélemény-kutatási eredményeket is a saját álláspontomhoz igazítom, ehhez széles érvkészlet áll egyébként rendelkezésünkre, az „engem még sosem kérdeztek meg”-től kezdve az „én nem ismerek olyan embert, aki egyetért ezzel és ezzel”-en át az „ezer ember véleménye úgysem mérvadó”-ig.

 

Meggyőződésem, hogy

 

a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatásoknak nem csak létjogosultsága van, de egyenesen fontos elemei a népakarat tényleges kifejezésének.

 

A szavazás ugyanis végső soron mégis csak egy kollektív cselekvés, több tízezer, százezer, millió választó egyéni döntéséből születik egy eredmény, amely mindenkire hatással bír. És vannak sokan, akik a várható kimenetel szerint módosíthatják szavazatukat: például két pártot is szimpatikusan tartanak, de nem szeretnék, ha kieső pártra szavaznának, így a közvélemény-kutatások alapján nagyobb eséllyel bekerülő pártra szavaznak.

 

Vagy ha egy közelgő, nagy horderejű népszavazásról van szó (pl. brexit), és azt látom, hogy az általam preferált opció 80 százalékos többségre áll, akkor nem megyek el, ha viszont 51 százalékra, akkor valószínűleg mégis.

 

A helyzet persze annyival bonyolultabb, hogy sokszor egyáltalán nem egyértelmű egy kutatási eredmény hatása,

 

hiszen sokszor nem eldönthető, hogy önbeteljesítő jóslatként megtörténik az előrejelzés, vagy éppen ellenkezőleg: azokat aktivizálja, akik a másik kimenetelben érdekeltek.

 

És éppen ezért veszélyes eszköz, ha egy párt a belső használatra készített felmérésből szelektíven vagy egészében kiad eredményeket, ezektől tehát csodát várni bizonyosan rossz politikai taktika. Az viszont egészen biztos, hogy nincs ma Magyarországon olyan kutató cég, vagy közvélemény-kutatás, ami egy erősen kampányoló, tényleges támogatottsággal bíró jelöltet önmagában megakadályozna abban, hogy megnyerjen egy (elő)választást. 

 

A szerző az Integrity Lab kutatásvezetője. Vitatkoznál vele? Ide írj levelet!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás