+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Reiner Roland
2019. február 22. péntek, 10:24
Abszurd, hogy egy új politikai kultúrát, demokratikus közepet meghirdető politikusnak gondja van azzal, hogy elemzők véleményt mondanak egy politikai versenyről, amelynek ő is részese.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Önmagában nem lenne hír, hogy egy politikus nem hisz a közvélemény-kutatásoknak: bármilyen nem megfelelőnek gondolt eredményre egyszerű válasz a kutatás hitelességének megkérdőjelezése. Ahogy azt is rezignáltan vesszük tudomásul, ha ugyanezen politikus ugyanezen kutatócég másik mérésének rá nézve kedvező eredményét viszont büszkén hirdeti a Facebookon. Nem is beszélve a semmiféle reprezentativitással nem bíró online szavazások eredményének posztolásáról, ami szintén gyakori önbizalom-erősítő elem a hazai politikai életben.

 

Puzsér Róbert csütörtöki posztja mégis minőségileg más szintet képvisel, és most nem is feltétlenül a stílusra gondolok – a tartalmi állításai ugyanis sokkal súlyosabbak, semmint hogy a szóhasználaton akadjunk fönn.

 

A független polgármesterjelölt azt jelezte, hogy mégsem indul el az előválasztás második fordulójában, ha Závecz Tibor újabb kutatási eredményt vagy véleményt ismertet. Márpedig ez sem az előválasztásban részt vevő pártokkal, jelöltekkel és szavazókkal szemben nem tűnik egy korrekt feltételnek, tekintve, hogy e szereplőknek – szerencsére és természetesen – aligha van hatása, hogy egy közvélemény-kutató, elemző vagy bárki más mikor és milyen témákban szólal meg.

 

Meg lehet kérdőjelezni, mégis hasznosak a közvélemény-kutatások

 

Önmagában abszurdnak gondolom, hogy egy új politikai kultúrát, demokratikus közepet meghirdető politikusnak gondja van azzal, hogy a nyilvánosságban elemzők véleményt mondanak egy politikai versenyről, amelynek ő is részese. Puzsér Róbert a kampányában többször hangoztatta, hogy ő nem hisz a közvélemény-kutatásokban, nem fogja saját politikai stratégiáját mérések alapján változtatni – és ezzel a világon semmi gond nincs. A sajtót számon kérni, hogy nem a neki tetsző kérdéseket teszi fel, már egy szinttel problémásabb, ám bárkinek a nyilvános véleménynyilvánításhoz való jogát elvitatni és szakmai hitelességét megkérdőjelezni erősen problémás.

 

A közvélemény-kutatások hasznosságát szintén meg lehet kérdőjelezni  sőt, ebből nyilván bizonyos körökben népszerűséget is lehet építeni – én mégis amellett érvelnék, hogy e kutatások hasznosak

 

mind a politikusoknak, mind a tágabb közvéleménynek.

 

Sokan támadták a Mediánt, amikor a tavaly áprilisi választásokat megelőző héten publikált egy kutatást, hogy bizony meglehet a kétharmad – a Mediánnak lett igaza. Több közvélemény-kutató is jól mérte a bejutó és nem bejutó pártokat, ahogy a listás eredményét és mandátumszámokat is hozzávetőleg jól lőtték be. Hazabeszélek: 2017 májusában az Integrity Lab kimutatta, hogy a Fidesz-tábor átalakult és gyengébb lett Budapesten és a diplomások körében – a választási eredmények visszaigazolták ezt az összefüggést. 

 

Persze nem csinálok úgy, mintha minden, a nyilvánosságban rendszeresen publikáló cég eredményeit ugyanolyan hitelesnek tartanám: én személy szerint a ’18-as (és korábbi) választások eredményét leginkább jól előre jelző cégeket preferálom – ezen a dobogón ott találjuk a Závecz Research-öt és a Mediánt is.

 

Lehetnének jobbak a közvélemény-kutatások, növelhetnék a magukkal kapcsolatos bizalmat? Igen, lehetne például transzparens, hogy melyik cég melyik pártnak, pártoknak dolgozik. Az angolszász országokban elterjedt gyakorlat, hogy a kutatás főbb alapmegoszlásait és kereszttábláit (pl. nem, életkor, településtípus és pártpreferencia összefüggése) nyilvánosságra hozzák. Segít, ha látjuk a pontos kérdést, kérdéseket, hiszen némiképp más válasz születik a „ki a szimpatikus”, „ki alkalmas”, „ki tudná legyőzni”, „kire szavazna kérdésekre”, és igen, ezekből nyilván lehet szelektíven válogatni.

 

A szavazási szándékot alapvetően mégis a minél inkább valóságközeli kérdés- és válaszfeltevés segíti: ebben az értelemben a Tarlóssal szemben állított és külön tesztelt egy-az-egy elleni Karácsony Gergely, Puzsér Róbert, Horváth Csaba kérdéseknél jobban nem lehet mérni és ezekből az eredményekből ténylegesen felállítható egy olyan sorrend, hogy mely jelölt képes a leginkább legyőzni (vagy megszorongatni) a regnáló főpolgármestert, ahogy arra is jó közelítő értéket kapunk, hogy mi történik, ha több ellenzéki kihívója van Tarlósnak.

 

A közvélemény-kutatások dönteni is segítenek

 

Manapság, amikor a közösségi médiának és a médiapiaci sajátosságoknak köszönhetően egyre többen egyre vastagabb véleménybuborékban élnek, és nem találkoznak a sajátjuktól eltérő véleménnyel, még fontosabbá válnak azok a közvélemény-kutatások, amelyek a teljes népesség egészének álláspontját mutatják be. Nyilván a véleménybuborék-magyarázatba logikusan illeszkedik, hogy a közvélemény-kutatási eredményeket is a saját álláspontomhoz igazítom, ehhez széles érvkészlet áll egyébként rendelkezésünkre, az „engem még sosem kérdeztek meg”-től kezdve az „én nem ismerek olyan embert, aki egyetért ezzel és ezzel”-en át az „ezer ember véleménye úgysem mérvadó”-ig.

 

Meggyőződésem, hogy

 

a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatásoknak nem csak létjogosultsága van, de egyenesen fontos elemei a népakarat tényleges kifejezésének.

 

A szavazás ugyanis végső soron mégis csak egy kollektív cselekvés, több tízezer, százezer, millió választó egyéni döntéséből születik egy eredmény, amely mindenkire hatással bír. És vannak sokan, akik a várható kimenetel szerint módosíthatják szavazatukat: például két pártot is szimpatikusan tartanak, de nem szeretnék, ha kieső pártra szavaznának, így a közvélemény-kutatások alapján nagyobb eséllyel bekerülő pártra szavaznak.

 

Vagy ha egy közelgő, nagy horderejű népszavazásról van szó (pl. brexit), és azt látom, hogy az általam preferált opció 80 százalékos többségre áll, akkor nem megyek el, ha viszont 51 százalékra, akkor valószínűleg mégis.

 

A helyzet persze annyival bonyolultabb, hogy sokszor egyáltalán nem egyértelmű egy kutatási eredmény hatása,

 

hiszen sokszor nem eldönthető, hogy önbeteljesítő jóslatként megtörténik az előrejelzés, vagy éppen ellenkezőleg: azokat aktivizálja, akik a másik kimenetelben érdekeltek.

 

És éppen ezért veszélyes eszköz, ha egy párt a belső használatra készített felmérésből szelektíven vagy egészében kiad eredményeket, ezektől tehát csodát várni bizonyosan rossz politikai taktika. Az viszont egészen biztos, hogy nincs ma Magyarországon olyan kutató cég, vagy közvélemény-kutatás, ami egy erősen kampányoló, tényleges támogatottsággal bíró jelöltet önmagában megakadályozna abban, hogy megnyerjen egy (elő)választást. 

 

A szerző az Integrity Lab kutatásvezetője. Vitatkoznál vele? Ide írj levelet!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itthon gyakorlatilag három budai kerületbe húzódott vissza a felső középosztály, a lengyel és a cseh fővárosban sokkal kevertebbek az egyes negyedek. Térképek!

A kérdést úgy is feltehetnénk: Gyurcsány vagy Orbán? Neked hány pont jön össze?

A pénzügyminiszternek fáj a forint gyengülése, ugyanakkor az MNB-nek nincs mondanivalója arról, hogy múlt héten már 340 forint felé ment az euró.

A jobbikos, de a többi ellenzéki párt által is támogatott Kálló Gergely magabiztos győzelemmel hozta a Fejér megyei 4. választókerületet.

Itt az Azonnali coubhíradója Feri Potterrel, kézcsókolgató Orbánnal és szürke Bayerrel!

Marokkó homokkal fedett részében töltöttünk egy éjszakát, ami még a nyilvánvaló kényelmetlenségek és a túlgondolt turistaműsorok ellenére is varázslatos úticél.

Újra itt a Helyzet, az Azonnali heti podcastje, ezúttal az Európai Parlamentből: Deutsch Tamást kérdeztük a Fidesz és európai pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt sagájáról.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Történelmi diarómák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Könyvbemutató február 18-án, kedden a magyar-szlovén bilateriális kisebbségvédelmi megállapodásról a TK Kisebbségkutató Intézetében.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás