+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 21. csütörtök, 07:25
Janez Janšának Orbánék hiába hoztak létre médiabirodalmat és hiába tolt Janša is Soros-ellenes hazugságkampányt, a Fidesz szlovéniai szövetségese zuhanórepülésben van. Miért bukik meg ilyen látványosan az a szlovénoknál, ami a magyaroknál immáron harmadszorra hoz a Fidesznek kétharmados parlamenti többséget? Szavazz!

Amint arról az Azonnali is beszámolt: Szlovénia lett volna az orbánizmus exportjának tesztországa.

 

A Fideszhez köthető üzleti körök a magyar modellt akarták a délnyugati szomszédunknál meghonosítani: pártmédia és idegenellenes plakátok.

 

A Janez Janša, egykori kommunista újságíró vezette Demokrata Párt (SDS) volt kiszemelve: felturbózták az unalmas hetilapját, kapott bulvárnapilapot és hírtelevíziót, valamint sorosozós és menekültezős plakátokat és szövegeket. Hogy ami Magyarországon mint szellemi fekete lyukban működik, Szlovéniában nem kell a többségnek, kiderült a tavaly nyári választásokon is.

 

Hiába futott be akkor még elsőnek – bár a szavazatok egynegyedét se megszerezve – az SDS, többséget a Janša-ellenes erők kapták. Marjan Šarec egykori komikus liberális pártja három másik liberális párttal és a szocdemekkel – valamint a szélsőbal külső támogatásával – alakított kormányt a ljubljanai (laibachi) parlamentben.

 

Janša abban bízott: a kormány túlságosan instabil lesz, elvégre a legfőbb összekötő erő a tőle való félelem. És azt gondolta: ha a pártmédiájában kellőképpen nyomatja a menekültellenességet, akkor orbáni sikereket érhet el.

 

Azonban ennek teljes ellentéte történt: Orbán börtönviselt szlovén szövetségese szabadesésben zuhan a közvélemény-kutatásokban, miközben

 

a liberális kormánypárt kevesebb mint egy év alatt megháromszorozta a népszerűségét.

 

Már egy korábbi felmérés is egyértelműen mutatta ezt a tendenciát, ott Janša már a harmadik helyre szorult vissza a szocdemek mögött.

 

Most egy újabb felmérés mutatta, hogy nem egyetlen intézet félreméréséről volt szó.

 

Ha most vasárnap lennének a választások Szlovéniában, a liberális Marjan Šarec kormánypártja ezen új felmérés szerint már negyvenegy százalékot kapna. Csak januárhoz képest ez tizenhat százalékpontos népszerűség-növekedés.

 

Janša pártja tizenöt százalékkal – azaz huszonhat százalékponttal lemaradva a legnagyobb kormánypárt mögött – áll a második helyen.

 

A harmadikak a szocdemek, akik majdnem beérték Janša pártját.

 

A FRISS SZÁMOK. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Vissza a liberális 90-es évekbe

 

Šarec növekedésének egyik oka, hogy a többi liberális párt – azaz Miro Cerar és Alenka Bratušek volt kormányfők törpepártjai – összeesett, gyakorlatilag a szlovén balliberális szavazóréteg, amely délnyugati szomszédunknál minden választáson többségben volt, Marjan Šarec mögött állt össze.

 

Šarecnek eleve az a célja, hogy Cerar és Bratušek csatlakozzék hozzá, ezzel egy majdnem ötven százalékos nagy liberális erő jönne létre. Gyakorlatilag a posztkommunista, mára már megszűnt Liberális-Demokrata Párt (LDS) – a sikeres szlovén rendszerváltás letéteményesének – 90-es évekbeli hegemóniáját tudná ezzel Šarec visszaállítani. Kulturális értelemben a ljubljanai (laibachi) és tengermelléki baloldali és liberális értelmiség hegemóniája eleve nem is szűnt meg soha.

 

Šarec sikerét azonban nem csak a meglévő kulturális háttér magyarázza, hanem kormányának alapvetően sikeres és viták nélküli működése. Eközben az SDS folyamatosan radikalizálódik, az orbáni hangnem pedig nem működik a szlovénoknál. Ennek az is az oka, hogy délnyugati szomszédunknál van azoknak is alternatívájuk, akik ugyan nem balliberálisok, de Janšával se értenek egyet: a vidéki-katolikus Néppárt (SLS) és a mérsékelt konzervatív Új Szlovénia (NSi) szólítja meg az SDS-szel kritikus jobboldaliakat.

 

De miért bukik meg ilyen látványosan az a szlovénoknál, ami a magyaroknál immáron harmadszorra hoz a Fidesznek kétharmados parlamenti többséget? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás