+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. február 14. csütörtök, 13:32
A budapestiek nagyon nagy arányban támogatnák a betétdíjas rendszer kialakítását a műanyagcsomagolás terén. A Greenpeace is sürget.

A Greenpeace közleményt adott ki, amelyben jelzi: azt várja a kormánytól, hogy hatékonyan lépjen fel a műanyagszennyezés ellen, és ezt nem csupán a szervezet akarja, hanem legalább 150 ezer ember velük együtt. Ennyien írták alá ugyanis azt a petíciót, amelyben azt kérik, hogy a termékdíjtörvényt úgy dolgozzák át, hogy abban tiltsák be az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessenek be betétdíjas rendszert a műanyagpalackokra.

 

A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között elvégzett egy reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel.

 

A felmérés szerint a fővárosiak egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés.

 

A megkérdezett emberek háromnegyede választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22 százalék) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett.

 

Németországban például már évek óta működik a modell, miszerint az egyszer használatos műanyagpalackoknak 25 eurócent (80 forint) a betétdíja, a többször használhatóaknak 15 cent (50 forint), a koronazáras sörösüvegeknek 8 cent (25 forint), a csatosoknak tartománytól függően 15-25-50 cent (50-80-160 forint).

 

Az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei tavaly december fogadtak el egy új irányelvtervezetet annak érdekében, hogy a tagállamokban a lehető legjobban lecsökkentsék a műanyaghulladék mértékét. Az egyszer használatos műanyagok egyre inkább a globális figyelem központjába kerülnek, miután az elmúlt évben több felmérés is kimutatta, hogy a világ tengereiben, óceánjaiban hatalmas mennyiségben felel a szennyeződésekért.

 

Várhatóan idén tavasszal el fogják fogadni az irányelvet, azonban ez még önmagában nem jelenti a tulajdonképpeni fellépést, pusztán határidőkhöz rendelt célszámokat tartalmazó kötelezettségcsomag lesz a műanyagszennyezés elleni szigorúbb fellépésre. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon fog múlni.

 

A magyar kormány azonban ezidáig nem nagyon tett semmit a megfékezés érdekében. A tavaly például a kormány nem támogatta azt a javaslatot, amely kivezette volna a vékonyfalú műanyagszatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A Greenpeace azért most állt elő a kéréssel, mert a termékdíjtörvény átdolgozása ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak róla.

 

„Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 000-en álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

 

A hazai PET felhasználás 3 százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2 százalékos átlag értékét. Világszinten másodpercenként 160 000 műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártanak. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. A világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.

 

FOTÓ: Wikimédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás