+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. február 13. szerda, 15:48
Szerbia és Horvátország is rákapcsolt a családtámogatásra. De melyik balkáni ország népessége nő még ma is?

Orbán Viktor vasárnap bejelentett családvédelmi akcióterve nyomán összegezte a Balkan Insight, hogy az elmúlt években szerte a Balkánon hasonló akcióterveket jelentettek be a vezetők a népességfogyás miatt, vagy legalábbis felhívták a figyelmet a problémára. A hatásokat egyelőre nehéz mérni, mivel egész friss intézkedésekről van szó, az mindenesetre látszik, hogy hasonló irányokban gondolkoznak a szomszédos régió vezetői.

 

+ Szerbiában Aleksandar Vučić elnök 2018-ban életre hívta a Népesedéspolitikai Tanácsot, ezen túl pedig elfogadtak egy családtámogatások bővítéséről szóló törvényt. Ebben átszámolva nagyjából

 

268 ezer forintnyi egyszeri segélyt adnak az első gyermek után,

 

a második gyermek után havonta 27 ezer forintnak, a harmadik gyerek után tíz évig havonta 30 ezer forintnak, míg a negyedik után tíz év alatt havonta összesen nagyjából 48 ezer forintnak megfelelő összeget.

 

+ Horvátországban az államfő, Kolinda Grabar-Kitarović szintén tavaly jelentett be családvédelmi akicótervet, de már az elnöktől függetlenül is lépett az ügyben a kormány. A már meglévő családi adókedvezmény mellé bővítették azok körét, akik részesülnek családi pótlékban és növelték a helyi CSED felső plafonját. Most vasárnap pedig például azt jelentették be, hogy

 

úgy módosítják a szabályozást, hogy a gyermekével otthon maradó szülő egy évig teljes fizetést kapjon 2020-tól kezdve.

 

A tervek szerint 2019-re minden gyermek után ugyanolyan kedvezmények járnak majd, tehát a rendszer eltérő lesz a magyar családi adókedvezménytől, amelyet a tehetősebb párok jobban ki tudnak használni. Emellett a tervek szerint a születés után tíz nap fizetett szabadság jár majd az apáknak, illetve külön összeget különítettek el az óvodák fejlesztésére. A horvát elnök külön hangsúlyt fektetett az elvándorlás megállítására is, illetve a diaszpórában élők visszacsábítására is.

 

+ Macedóniában pedig 2015-ben az azóta Magyarországra menekült egykori kormányfő, Nikola Gruevszki beszélt arról, hogy mennyire fontos a népességfogyás megakadályozása, külön kitérve arra, hogy a gazdasági ösztönzők nem feltétlenül elégségesek a trend megfordítására. (Külön új családtámogatási intézkedésekről Macedóniában nem találtunk hírt.)

 

Kelet-Európa fogy a legjobban

 

Egész Európában egyre inkább időszerű az elöregedés és a népességfogyás problémája, de ezen belül is egyre komolyabb a helyzet Kelet-Európában. Az ENSZ becslései szerint a tíz leggyorsabban fogyó nemzet mind ebben a régióban található:

 

 

Mint láthatjuk, Bulgária a sereghajtó, szerepel Horvátország és Szerbia is, de még Magyarország is pont felfért a tíz leggyorsabban fogyó európai ország listára, amit a mostani trendek alapján a 2100-ra elővetített népességfogyás alapján állítottak össze. Macedónia népessége egyelőre növekszik, de hosszú távon ott is csökkenés várható, a növekedés főleg az ország albán lakosságának köszönhetően jelenik meg.

 

A három fő ok a kelet-európai országok elfogyására a kutatók szerint a születések csökkenése, a halálozások magas aránya és az elvándorlás.

 

Eközben Európa egyéb részein sem elsősorban a születések száma növelte a népességet, hanem a migráció – többek között a Kelet-Európából érkező elvándorlók.

 

Főleg a migráció nyomán nőtt a népesség Spanyolországban, Ausztriában, Belgiumban és Svédországban, Németországban és Olaszországban pedig csak a migrációnak köszönhetően nőtt a népesség. A születések magas száma és a migráció együttesen növelte viszont Írország, Ciprus, Málta, Luxemburg és Franciaország népességét.

 

Hasonló kép rajzolódik ki az Eurostat 2017-es adataiból is, amelyből jól látszik, hogy a születések és halálozások arányát tekintve az EU-n belül Írország, Ciprus, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Málta és az Egyesült Királyság kiemelkedően jól áll, de még Szlovákia és Csehország is a pozitív tartományban van.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

A horvát rendőrség rendszeresen bántalmazott kiskorú menekülteket is, a horvát-szerb határnál pedig kínzókamrát tartott fenn.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás