+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. február 13. szerda, 15:48
Szerbia és Horvátország is rákapcsolt a családtámogatásra. De melyik balkáni ország népessége nő még ma is?

Orbán Viktor vasárnap bejelentett családvédelmi akcióterve nyomán összegezte a Balkan Insight, hogy az elmúlt években szerte a Balkánon hasonló akcióterveket jelentettek be a vezetők a népességfogyás miatt, vagy legalábbis felhívták a figyelmet a problémára. A hatásokat egyelőre nehéz mérni, mivel egész friss intézkedésekről van szó, az mindenesetre látszik, hogy hasonló irányokban gondolkoznak a szomszédos régió vezetői.

 

+ Szerbiában Aleksandar Vučić elnök 2018-ban életre hívta a Népesedéspolitikai Tanácsot, ezen túl pedig elfogadtak egy családtámogatások bővítéséről szóló törvényt. Ebben átszámolva nagyjából

 

268 ezer forintnyi egyszeri segélyt adnak az első gyermek után,

 

a második gyermek után havonta 27 ezer forintnak, a harmadik gyerek után tíz évig havonta 30 ezer forintnak, míg a negyedik után tíz év alatt havonta összesen nagyjából 48 ezer forintnak megfelelő összeget.

 

+ Horvátországban az államfő, Kolinda Grabar-Kitarović szintén tavaly jelentett be családvédelmi akicótervet, de már az elnöktől függetlenül is lépett az ügyben a kormány. A már meglévő családi adókedvezmény mellé bővítették azok körét, akik részesülnek családi pótlékban és növelték a helyi CSED felső plafonját. Most vasárnap pedig például azt jelentették be, hogy

 

úgy módosítják a szabályozást, hogy a gyermekével otthon maradó szülő egy évig teljes fizetést kapjon 2020-tól kezdve.

 

A tervek szerint 2019-re minden gyermek után ugyanolyan kedvezmények járnak majd, tehát a rendszer eltérő lesz a magyar családi adókedvezménytől, amelyet a tehetősebb párok jobban ki tudnak használni. Emellett a tervek szerint a születés után tíz nap fizetett szabadság jár majd az apáknak, illetve külön összeget különítettek el az óvodák fejlesztésére. A horvát elnök külön hangsúlyt fektetett az elvándorlás megállítására is, illetve a diaszpórában élők visszacsábítására is.

 

+ Macedóniában pedig 2015-ben az azóta Magyarországra menekült egykori kormányfő, Nikola Gruevszki beszélt arról, hogy mennyire fontos a népességfogyás megakadályozása, külön kitérve arra, hogy a gazdasági ösztönzők nem feltétlenül elégségesek a trend megfordítására. (Külön új családtámogatási intézkedésekről Macedóniában nem találtunk hírt.)

 

Kelet-Európa fogy a legjobban

 

Egész Európában egyre inkább időszerű az elöregedés és a népességfogyás problémája, de ezen belül is egyre komolyabb a helyzet Kelet-Európában. Az ENSZ becslései szerint a tíz leggyorsabban fogyó nemzet mind ebben a régióban található:

 

 

Mint láthatjuk, Bulgária a sereghajtó, szerepel Horvátország és Szerbia is, de még Magyarország is pont felfért a tíz leggyorsabban fogyó európai ország listára, amit a mostani trendek alapján a 2100-ra elővetített népességfogyás alapján állítottak össze. Macedónia népessége egyelőre növekszik, de hosszú távon ott is csökkenés várható, a növekedés főleg az ország albán lakosságának köszönhetően jelenik meg.

 

A három fő ok a kelet-európai országok elfogyására a kutatók szerint a születések csökkenése, a halálozások magas aránya és az elvándorlás.

 

Eközben Európa egyéb részein sem elsősorban a születések száma növelte a népességet, hanem a migráció – többek között a Kelet-Európából érkező elvándorlók.

 

Főleg a migráció nyomán nőtt a népesség Spanyolországban, Ausztriában, Belgiumban és Svédországban, Németországban és Olaszországban pedig csak a migrációnak köszönhetően nőtt a népesség. A születések magas száma és a migráció együttesen növelte viszont Írország, Ciprus, Málta, Luxemburg és Franciaország népességét.

 

Hasonló kép rajzolódik ki az Eurostat 2017-es adataiból is, amelyből jól látszik, hogy a születések és halálozások arányát tekintve az EU-n belül Írország, Ciprus, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Málta és az Egyesült Királyság kiemelkedően jól áll, de még Szlovákia és Csehország is a pozitív tartományban van.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás