+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. február 7. csütörtök, 20:20
Az Unióban csak Málta áll rosszabbul e tekintetben. Dél-Amerika meg jobban teljesít, mint Európa.

Pont csütörtök délután jelent meg egy cikk az Azonnalin, ami azt ecsetelte, hogy hol ferdít az az elmúlt napokban szárnya kapott hír, hogy csak férfiak kapták az Egyesült Arab Emírségek első esélyegyenlőségi díjait. A Lénárd Anna által közölt cikkből például kiderül, hogy az arab állam az elmúlt időszakban erős lépéseket tett a nemi jogegyenlőségek útján, és hát pontosan kilencszer annyi nő van a kormányában, mint Magyarországnak.

 

Ennek fényében érdekes adatokat lehet kinyerni abból, amit egy parlamenteket vizsgáló szervezet állított össze, hogy még csak abban sem valamelyik európai állam a vezető, hogy arányaiban a világon itt legyen a legtöbb nő, hanem egy afrikai ország, mégpedig Ruanda, Ruandában ugyanis a 80 képviselőből 49 nő van, ami a képviselet 61,3 százaléka. Igaz, hogy Ruandában abszolút nem szabadok a választások, a régóta hatalmon levő Paul Kagane ugyanis kvázi diktátorként uralkdik, a legutóbbi választásokon 99,7 szátalékkal nyert.

 

A világon jelenleg csupán három parlamentben vannak többségben a nők, a dobogón két dél-amerikai állam foglal helyet, éspedig Kuba és Bolívia 53,2 és 53,1 százalékokkal. Tekintve, hogy mindkét ország baloldali vezetéssel bír, hagyományosan támogatják a nők részvételét a politikai életben, Bolíviában 53,1 százalékos női képviseleti kvóta van, (idéntől ugyanolyan besorolást kapott, mint Magyarország a Freedom House éves jelentésében, azaz részlegesen szabad állam), Kuba meg kommunista diktatúra.

 

A listán eleve jól szerepelnek a dél-amerikaiak, ami viszont érdekes, hogy

 

az első tízben mindössze egy európai ország van,

 

éspedig Finnország: kétszáz parlamenti képviselőjéből nyolcvannégy nő.

 

Na de hogy állnak a magyarok? Hát Európán belül nagyon rosszul, úgy általában pedig csak rosszul: a szervezet ugyanis százkilencvenegy országból gyűjtött adatot, Magyarország pedig száznegyvenhatodik helyen áll, a százkilencvenkilenc képviselő között huszonöt nő van, ez pedig 12,6 százalék, közvetlenül előttünk olyan országok vannak, mint Szíria, vagy Egyiptom, ezekben persze nem demokratikusak voltak a választások, úgyhogy inkább érdekesség, mintsem a női politikusok elfogadottságának jele az itteni eredmény.

 

Európában csak két országban van kevesebb nő a parlamentben, ebből csak egy uniós van, éspedig Málta (11,9 százalék), a másik pedig Ukrajna, itt 12,3.

 

A közvetlen szomszédaink pedig a következőképpen állnak: Szlovákia, 20 százalék, Ausztria, 34,4 százalék, Szlovénia, 24,4 százalék, Szerbia, 34,4 százalék, Románia 20,7 százalék, Horvátország, 18,5 százalék.

 

A világon több országban is bevezettek már női kvótát, ezzel szeretnék garantálni, hogy ne essen egy bizonyos arány alá a női képviselet, így például a szomszádok közül Szerbiában minimum 34 százalék kell legyen az arány (mint fentebb látható, ennél éppen csak nüansznyival nagyobb), Szlovéniában pedig 24,4, Horvátországban 18,5. Európában legmagasabb kvótát a franciák állították fel, ők 39,5 százalékot garantálnak.

 

FOTÓ: női parlamenti képviselők egy decemberi tüntetésen. Instagram/Szél Bernadett.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Toszkána az olasz baloldal fellegvára, 1921-ben a tengerparti Livornóban alapították meg az olasz kommunista pártot. Salvini és a jobbközép most egy keményvonalas EP-képviselővel hódítaná meg a vörös tartományt. Körbefotóztuk!

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás