+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. február 6. szerda, 10:45
A sci-fi befolyásolja azt, ahogy a jövőről gondolkodunk, a jövőről szóló művekben azonban alig esik szó Európáról és az Európai Unióról. Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Nem egyszer ejtettünk szót az Azonnalin arról, hogy a science fiction témájú irodalom és filmművészet az utóbbi két évszázadban jelentősen befolyásolta azt, ahogy közösségként és egyénenként a jövőről gondolkodunk, sőt, egyáltalán azt, hogy milyen jövőket tudunk elképzelni. A sci-fi alkotók nem jósolnak, hanem a jelenből kiindulva spekulálnak a jövőről, ezek a víziók pedig fokozatosan átszivárognak a valóságba.

 

Éppen ezért elég nagy gond, hogy a jövőről szóló irodalomban alig esik szó Európáról vagy az Európai Unióról,

 

mint ahogy arról korábban is írtunk. Az USA, az Egyesült Királyság és egyre inkább az afrikai kontinens vagy Kína jövőjéről szól, vagy legalábbis szót ejt a népszerű sci-fi művek jelentős része, Európáról azonban mintha elfeledkeztünk volna.

 

Főleg azért érdekes ez, mert a tavaly hatvanéves európai projekt a világ eddigi legsikeresebb utópista projektje, amiről évszázadokon át csak álmodoztak az európai gondolkodók, és amely elhozta a békét a korábban véres háborúkat vívó európai országok között. (Arról, hogy mit jelent 2019-ben Európa, éppen fut egy vendégcikk-sorozatunk!)

 

Az idén májusban esedékes európai parlamenti választás alkalmából ezért

 

úgy döntöttünk, hogy novellapályázatot hirdetünk, hogy megtudjuk: szerintetek milyen lesz Európa és az Európai Unió 2058-ban?

 

Lesz-e még egyáltalán Európai Unió, és ha igen, milyen lesz benne Magyarország? Benne lesz-e egyáltalán? Hogy oldjuk meg a klímaváltozás problémáját, és milyen módon változtatja meg az életünket a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődés?

 

TUDNIVALÓK

 

A pályázók köre: A pályázatra bárki nevezhet fejenként egy darab olyan magyar nyelvű novellával, ami sem nyomtatott, sem online formátumban nem jelent meg még sehol.

 

Tematikai megkötés: Olyan novellákat keresünk, amelyek (legalább részben) 2058-ban játszódnak, és központi elemként, vagy a felépített világ hátterének hangsúlyos elemeként jelenik meg benne az európai kontinens, az európai integráció, illetve az EU jövője, és/vagy Magyarország jövője az EU-n belül – vagy kívül. Ezen kívül egyéb tematikai megkötés nincs, de fontos, hogy nem esszéket és tudományos értekezéseket várunk, hanem fikciós történeteket. (Néhány gondolatébresztő kérdés megtalálható segítségként a cikk végén.)

 

Beküldési határidő: 2019. március 31. éjfél

 

Terjedelmi korlát: Maximum 40 000 (negyvenezer) leütés.

 

Formai követelmények: Az írásokat .doc(x) vagy .odt formátumban várjuk. Kérjük, hogy a fájl címében és a fájlon belül jelenjen meg a szerző neve és a mű címe. Nem kizáró ok, ha valaki álnéven jelentkezik.

 

Díjazás: A legjobb novella szerzője 100 ezer forintos díjat kap. A második helyezettet a Bookline jóvoltából ajándékcsomaggal jutalmazzuk. Az Azonnali fenntartja a lehetőséget, hogy amennyiben a zsűri nem talál a díjazásra érdemes munkát, a pénzdíjat ne ítélje oda. A legjobb novellák májusban, az EP-választás hónapjában megjelennek az Azonnali felületein. Amennyiben egy kötethez elegendő, avagy tíz darab megfelelőnek ítélt pályamunka érkezik be, az Azonnali ezeket a pályázat után kötendő megegyezés alapján egy ingyenes e-könyvben kiadja. (Ezért azonban honoráriumot nem tudunk fizetni.) 

 

Beküldés: A pályamunkákat elektronikusan, a palyazat(kukac)azonnali(pont)hu címre várjuk. Kérjük a levél tárgyában feltüntetni az EU2058 jeligét és a pályázó nevét (vagy álnevét).

 

A zsűri tagjai: Markovics Botond (Brandon Hackett) sci-fi író (Xeno, Isten gépei, Időutazás-duológia); Tóth Csaba politológus, A sci-fi politológiája című könyv szerzője; Pintér Bence, az Azonnali újságírója és a Spekulatív Zóna fantasztikus irodalmi blog alapítója, illetve Kulcsár Árpád, az Azonnali újságírója.

 

Online eredményhirdetés: az április 29-ével kezdődő héten.

 

MILYEN TÉMÁK LEHETNEK ÉRDEKESEK?

 

A következő kérdéssor segítséget nyújthat ahhoz, hogy milyen témákat lehet érdemes fontolóra venni, amikor Európa jövője kapcsán gondolkodunk, akár a konkrét történet, akár annak háttérvilága kapcsán.

 

Egyáltalán nem akarjuk megkötni a pályázók kezét, az alábbi kérdéseket valamilyen formában esetleg megválaszoló novellák tehát egyáltalán nem fognak jobb elbírálásban részesülni csupán azért, mert ezek a kérdések jelennek meg bennük.

 

Meglesz-e még az Európai Unió? Ha igen, bővülni fog vagy szűkülni a tagállamok köre? Ha szétesik az EU, akkor hogyan esik szét és miért?

 

Mennyire szoros szövetség lesz, hogy változik az intézményrendszere? Lesz-e Európai Egyesült Államok, vagy még a mainál is lazább lesz a szövetség?

 

Magyarország tagja lesz az EU-nak 2058-ban? Ha nem: mikor, miért és hogyan lép ki?

 

Milyen országok lesznek Európában 2058-ban? Elképzelhető-e, hogy a most intakt államok szétesnek, és kisebb államok jelennek meg a kontinensen és az EU-ban, mint pl. Skócia vagy Katalónia?

 

Elképzelhető, hogy újra háború lesz a kontinensen, vagy polgárháború egyes államaiban?

 

Hogyan fogja megoldani az EU a klímaváltozás kérdéseit? Meg tudja-e oldani egyáltalán? Milyen hatással lesz a kontinensre, ha tengerparti városait elönti a víz?

 

Erősödni fog a migrációs hullám Európa felé? Hogyan reagál Európa erre a kérdésre, és milyen hatással lehetnek az érkező menekülők vagy bevándorlók a kontinensre?

 

Mekkora lesz Európa súlya a világpolitikában? Felveheti a versenyt Kínával és az USA-val? Lesz-e saját hadserege az Európai Uniónak? Fenyegeti-e Oroszország az Uniót vagy az egyes államokat?

 

Hogyan fognak viszonyulni Európa polgárai a gyorsuló technológiai fejlődéshez? Szabályozzuk-e például majd a jövőben a közösségi médiás felületeket?

 

+ Felpörög-e az űrszektor? Mekkora lesz az EU vagy Európa szerepe az űrkutatásban, aszteroidabányászatban, Mars- és Hold-kolonizációban?

 

GRAFIKA: Papp Zsófi / Azonnali

 

Kérdésed van a pályázattal kapcsolatban? Keresd Pintér Bencét, a címét itt találod!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

A klasszikus horrorszerzőről szóló szóló októberi, egész napos találkozón ez is kiderül!

„Van itt valaki, aki szeretne kínai, afrikai, vagy amerikai módon élni? Én az európait választom!” – mondta a Fidesz szerint a liberálisoknak behódoló Weber.

„Azonosítatlan légi jelenségek” vannak a felvételeken, amelyeknek nem szabadott volna nyilvánosságra kerülniük.

Izgalmas történet Észak-Oroszország mindennapjaiból, ahol egy Kaszást ábrázoló szoborból robbant ki a balhé.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás