+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. február 5. kedd, 07:49
Az országát ért korrupciós, és jogállamisággal kapcsolatos vádakra válaszolva Viorica Dăncilă inkább Nyugat-Európára és Brüsszelre mutogatott.

Nem egyenlő mércével mérnek a nyugat-európai vezetők, mikor Romániát korrupció miatt, vagy éppen az ellenzéki tüntetések leverése okán kritizálják – panaszolta Viorica Dăncilă román miniszterelnök, korábbi európai parlamenti képviselő hétfőn a Politicónak adott interjújában.

 

Másoknak szabad, nekünk miért nem?

 

A kormányfő szerint számos törésvonal van a nyugati és a keleti EU-tagállamok között, melyek csak szélesedtek az elmúlt években; ez pedig nehezebbé tette a közöttük való konszenzust.

 

„Románia nem teheti meg azt, amit mások igen” – panaszkodott Dăncilă, akinek az országa épp az Európai Tanács soros elnökségét tölti be.

 

Romániát az elmúlt hónapokban számos kritika érte a jogállamiság helyzete és a korrupció miatt, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is azt a képzetet erősítették, hogy az ország Magyarország és Lengyelország útján halad. A kritikusok úgy gondolják továbbá, hogy a szociáldemokrata román kormány olyan jogi változtatásokat hajt végre, mely az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti, és a korrupciós ügyekkel gyanúsított politikusokat – mint például a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea PSD-pártelnök – segíti. A kormányt további kritika a tavaly augusztusi kormányellenes tüntetéssorozat kezelése miatt, amiről az Európai Parlament határozatban kijelentette, „erőszakos és aránytalan rendőri beavatkozás” történt, melyben több százan sebesültek meg.

 

Bezzeg a franciák verhetnek tüntetőket!

 

A miniszterelnök erre válaszolva úgy fogalmazott, látta mi történt a sárgamellényesek ügyében Franciaországban, ahol az Emmanuel Macron elleni tüntetések mindkét részről erőszakosra fordultak. „Senki nem szólt semmit. Ez kettős mérce. Nem láttam még senkit, aki az Európai Parlament előtt azt mondja, »szeretnék egy határozatot Franciaországról«” – fogalmazott Dăncilă.

 

A miniszterelnök visszaszólt Guy Verhofstnak is, aki októberben a Romániáról szervezett EP-vitán arra szólította fel a kormányt, ne kövesse „a rossz magyar és lengyel példát”. Viorica Dăncilă ez azt mutatja, hogy Verhofstadt, az európai liberálisok első embere már kampányüzemmódba kapcsolt. „Nem gondolom, hogy konstruktív munka lenne, ha ő úgy érzi, választási kampányt kell vezetnie Románia lejáratására, és meg kell gyanúsítania egy olyan államot, mint Románia” – tette hozzá.

 

Ujjal mutogatnak Romániára


Dăncilă azt is kritizálta, hogy csak Románia és Bulgária esetében folytatja le az EU a korrupcióellenes reformok hatályba léptetését monitorozó vizsgálatot. Hozzátette, „óriási korrupciós eseteket” látott már Hollandiában, Franciaorszában és Németországban is. „Senki nem kérte az ilyen mechanizmusok életbe léptetését”.

 

„Nem gondolom, hogy bizonyos problémákat úgy kéne megoldani, hogy a falhoz állítunk valakit, és ujjal mutogatunk rá”

 

– szögezte le a miniszterelnök a Romániát ért vádakra válaszolva. Novemberben az Európai Bizottság kaszálta el Romániát, mikor egy jelentésében az ottani korrupciós helyzetet kritizálta. A Bizottság kérte az igazságügyi rendszer reformjának felülvizsgálatát és egy új korrupcióellenes ügyész kinevezését.

 

Brüsszel januárban szintén aggodalmát fejezte ki a szociáldemokrata román kormány által bevezetett sürgősségi dekrétum ügyében, mely egyes elítélteknek – köztük politikusoknak – az újratárgyalás jogát adta meg. Sokak szerint a PSD ezzel az elítélt politikusoknak nyújt segítő kezet, a miniszterelnök szerint viszont csak a tisztességes tárgyalás megadásáról van szó.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament 2019 / Mathieu Cugnot

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

Kiderült, hogy a Most-Híd is beáll a szlovák elnökválasztás első fordulójában fölényes sikert arató liberális politikus mögé.

Ezzel kezdődött el a kasztinghét, amikor minden, magát kicsit komolyan vevő ember lepattintotta a baloldali kormánypártok felkérését arra, hogy ő legyen a miniszterelnök.

Alig alakult meg a Nigel Farage-féle új, brexit-párti formáció, néhány iszlamofób tweet miatt lemondott a Brexit Párt elnöke.

Rosszul adták meg székhelyüket, ráadásul Fekete-Győr András sem képviselhetné a pártot hivatalos ügyekben.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás