+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. február 2. szombat, 17:30
A fantasztikus irodalomban ritkán kerül fókuszba a gyerekvállalás és a család, Brian K. Vaughn és Fiona Staples képregénysorozatában, a tavaly óta magyarul is megjelenő Sagában viszont ezek adják a vezérfonalat. Az izgalmas történet és a sziporkázó humor már csak bónusz.

Bár tavaly volt hivatalosan a Családok Éve, talán még idén sem butaság feltenni azt a kérdést, hogy az általunk fogyasztott kulturális termékekben egyébként mennyire jelenik meg a család, mint olyan. Nyilván vannak olyan zsánerek, ahol igen, de a fantasztikum irodalom és képregényes műfaj is hajlamos alulteljesíteni ebben a kérdésben. (Bár lehet amellett érvelni, hogy a Trónok harca családokról szól.)

 

Többek között ezért is fontos alkotás a tavaly decemberben végre magyarul is kiadott Saga, Brian K. Vaughn és Fiona Staples ami leginkább a családokról, vagy kibővítve: kapcsolatainkról szól.

 

Persze nem csak erről szól, hanem egy évszázadok óta tartó háborúról egy bolygó és annak holdja között, mely háború kezdetére és okára már senki nem emlékszik, cserébe viszont proxyháborúk formájában kiterjedt az egész galaxisra. Ráadásul a történet egyszerre sci-fi és fantasy is, mivel a holdon élő faj tud varázsolni, a másik fél meg sugárpisztolyokkal lövöldöz és egyik fő szövetségesük egy olyan faj, akiknek tévéképernyő van a feje helyén.

 

Mutatom:

 

 

Az angolul 2012-ben megkezdett, immár kilenc gyűjteményes köteten átívelő sztori lényege, hogy a két háborúzó faj két katonája egy romantikus regény által inspirálva szerelmes lesz egymásba, mi több: összeházasodnak és gyerekük is lesz, ő lesz a történet narrátora.

 

Egészen konkrétan itt lépünk be a történetbe az első kötet kezdetén: a szülésnél.

 

(Bár ez a jelentsor állítólag sokakat sokkol, szülőszobát kétszer is megjárt veteránként azt kell mondjam, hogy minden naturalizmus ellenére is csak enyhe képet ad a képregény arról, hogy milyen egy szülés.)

 

A gyermek, Hazel megszületésének pillanatától fogva mindkét háborúzó fél céltáblájára felkerül, hiszen ez a kis család önmagában cáfol egy sor propagandát, ami alátámasztja az örök háborút, a szülők ráadásul katonaszökevények, a gyermek maga pedig egy sosem látott hibridje a két fajnak.

 

Ennek megfelelően egy sor fejvadász, újságíró és állami szereplő ered a nyomukba, miközben ők hárman – kiegészülve szövetségesek állandóan változó csapatával – csak némi nyugodt életre vágynak.

 

 

A Sagában mindent megtalálunk, ami jó a fantasztikumban, és mindehhez még hozzá van csapva egy csomó ötlet, provokatív gondolat, a sziporkázó humor, és a fordulatokkal teli történetvezetés pedig már csak a ráadás.

 

Mindez azonban még nem emelné ki feltétlenül a mezőnyből éppen ezt a sorozatot,

 

ehhez tényleg az kell, hogy az alkotók tabuk nélkül a középpontba helyezzék a gyerekvállalás, a szülői szeretet, az anyaság, az apaság, illetve a szerelem és a gyász kérdéseit.

 

Mivel a fantasztikumban gyakran egy merész ötletet járunk körbe, vagy egy hős útját követjük, amint megküzd az ellenfeleivel, ezért igazán üdítő az, ha ezek a témák a reflektorfénybe kerülnek, ráadásul nem mézes-mázas tálalásban, hanem saját pőreségükben: mind a nehézségeket, mind az örömöket tekintve.

 

Mint arról már írtam, Magyarországon éppen egy nagy képregényes felfutás közepén vagyunk, szóval a rajongóknak és a műfajjal ismerkedőknek is kicsit nehéz válogatni a címek közül, de az biztos, hogy a Saga mindkét szempontból remek választás.

 

A második kötet február közepén jelenik meg a Pesti Könyvnél puhatáblás, illetve keménytáblás változatban is, Rusznyák Csaba fordításában.

 

Könyves Kálmán többi ajánlójáért és okoskodásáért ide kell kattintani.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás