Az egyik legismertebb német zsidó újságíró erőt és bátorságot kívánt az AfD-nek. De mihez is?

Henryk M. Broder szereti provokálni a politikailag korrekteket, a bevándorlásellenes német AfD frakciója előtt beszélve azonban ugyanúgy beszólt aktuális közönségének is. Az eredmény: egy vitatott közös fotó az AfD frakcióvezetőjével és egy szellemes szöveg. Szavazna-e zsidó németként az AfD-re Broder? Ez is kiderül! Az Azonnali a magyar sajtóban egyedüliként most részleteket közöl a beszédből.

Henryk M. Broder a német média üde színfoltja: a lengyel-orosz zsidó családban született újságíró a szüleivel még az ötvenes évek végén Lengyelországból került az NSZK-ba. Itt először a polgárpukkasztó anarchista baloldalon tűnt fel, többek között a pornográfia melletti kiállásaival.

A nyolcvanas években azonban összeveszett a baloldallal: egyrészről elutasította a feministák pornográfia-ellenességét, amiért a mára szintén inkább jobbra sorolható Alice Schweizertől meg is kapta a szexista jelzőt. Másrészről pedig a baloldali antiszemitizmust szerette volna jobban tematizálni, de erre nem voltak vevők addigi barátai.

amelynek egyik legfontosabb publicistája. Írásait rendszeresen közli a neokonzervatív Die Welt napilap (írásai itt olvashatóak), de többedmagával hozta létre a politikai korrektséget elutasító, iszlámellenes Achse des Guten (A Jó Tengelye) című portált, ahol magyar részről Ungváry Krisztián is szokott publikálni.

Brodert a baloldal többször megvádolta már azzal, hogy az AfD-hez állna közel: az újságíró a saját bevallása szerint amúgy a legutóbbi választásokon az Állatvédő Pártra szavazott.

Ezúttal azonban tényleg közel került az AfD-hez: a szélsőjobboldali párt parlamenti frakciójának meghívására beszédet tartott előttük. A beszédből főleg azért lett hír, mert több AfD-s politikus is posztolta azt

Brodernek, aki mindig is kényesen adott függetlenségére, magyarázkodnia kellett. Elismerte a Die Weltnek írva, hogy „helyesebb lett volna, kivonnom magam ebből az ölelésből“, és megígérte, hogy „egy következő alkalommal körültekintőbb lesz“.

A politikai korrektség ott kezdődik, ahol a valóság véget ér

Ami azonban érdekesebb, az maga a szöveg, amit Broder elmondott – ezt teljes egészében szintén lehozta a Die Welt.

Egyrészről egy felettébb szellemes, humoros írás; nem kell sem Brodert, pláne az AfD-t szeretni, hogy nevetni lehessen egy-egy kiszóláson. Másrészről azért is érdekes, mert

Például bírálja a párt antiszemitizmusát és Alexander Gauland pártelnök megjegyzését, miszerint a nácizmus tizenkét éve csak egy „madárpiszok“ a német történelemben, ahhoz hasonlította, amikor valaki elböfögi magát az asztalnál: egyszerűen nem ildomos.

Nézzünk pár gyöngyszemet Broder beszédéből!

+ „Még sohasem beszéltem egy frakció előtt a Bundestagban. Az én választásom amúgy a Zöldekre esett volna. Kész lettem volna akár biciklivel vagy csónakkal jönni. De

takarékosabban fűteni és kevesebb vizet fogyasztani. És ilyeneket én nem teszek.”

+ „A klímaváltozás annyira új, mint a tél, tavasz, nyár, ősz örök körforgása. Egyedül csak annyi új, hogy a klíma lett most azon felvilágosultak fétise, akik se Jézusban, se Mózesben, se Mohamedben nem hisznek már.”

+ „Önök közül jó néhányan bizonyosan még sohasem láttak élőben zsidót, és most arra várnak, hogy a terem kén- és fokhagymaszaggal teljen meg.”

+ „A to-do-listámon, amit a hetvenötödik életévem előtt szeretnék teljesíteni, a következők állnak még: látogatás egy swinger-klubban, utazás a Föld középpontja felé és egy út a transszibériai vasúton. (…) Az Önöknél való látogatás nem szerepelt a listámon,

Ehhez jön még az is, hogy én csak azt csinálom, amit államelnökünk nemrég javasolt. Beszélnünk kell, meg kell egymást jobban ismernünk, hogy erősítsük a társadalomban az összetartozást.”

+ „Hallatlannak és elfogadhatatlannak tartom Marx [müncheni] érsek egyik nemrégi nyilatkozatát. Nemrég egy berlini vitán azt mondta, hogy a »keresztény Nyugat« kifejezést nem kéne használni, mert az »kirekesztő«. […] Nos, nekem mint zsidónak egyébként teljesen lényegtelennek kéne lennie, hogy egy érsek miként definiálja Európát és milyen szemantikai vállalkozásokba kezd, hogy nehogy kirekesztőnek tűnjék. Első pillantásra egy ilyen nyilatkozat alázatról tanúskodik, pedig valójában az ellenkezője az igaz. Ebből a nyilatkozatból felsőbbrendűség és képmutatás szól: »Nézzetek ide, milyen toleránsak vagyunk! Még a saját történelmünket se igényeljük a magunk számára!«”

+ „Senkit se kirekeszteni – ez egy nemes eszme. Csak hát a valósággal nem érintkezik. […]

és noha együtt lehet érezni minden zsiráffal, aki delfinként álmodja meg az életét – de segíteni nem lehet rajtuk.”

+ „A politikai korrektség ott kezdődik, ahol a valóság véget ér, például az immáron hetven darab gender-opciónál… […] Miközben mi itt kedvesen ücsörgünk, már bizonyosan egy tucatnyi doktori munka született a témában…”

+ „A félreértéseket elkerülendő mondom: Nem vagyok a politikai korrektségnek élből ellenfele, ha ezalatt azt értjük, hogy vannak dolgok, amiket nem illik csinálni, amiket nem kellene propagálni. […] Arról van szó,

+ „Azt várom, hogy mikor lesz a klímaváltozás tagadása ugyanúgy büntetőjogi kategória, mint a holokauszttagadás.”

+ „Konszenzusos demokráciában élünk. Ez nem rossz önmagában, de én azért meg vagyok győződve, hogy nem az egyetértés, hanem az ellentmondás adja a demokrácia lényegét.“

+ „És ha most azt akarják tudni, hogy szavaznék-e Önökre, csak annyit mondhatok: Ez teljesen önöktől függ. Én egy ingadozó szavazó vagyok.“

+ „Ha Önök a szavazatomat akarják, meg kell győzniük engem.

Fékezzék meg az Oroszország és Putyin iránti rajongásukat, gyógyítsák ki az USA-allergiájukat, hagyják el a német történelmet érintő kétértelműségeket!“

+ „Köszönöm a meghívást, remélem, nem untattam Önöket. Erőt és bátorságot kívánok ahhoz, hogy saját magukat is tudják megkérdőjelezni.