+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 28. hétfő, 18:00
Másfél éve még a szuverenitás tiszteletére hivatkozva nem szólt bele Egyiptom dolgába a francia elnök, ma már viszont nyíltan kritizálja az azóta is változatlan, Abdel Fattah el-Sziszi vezette egyiptomi kormányzatot az emberijog-sértések miatt, mondván: rosszabb a helyzet, mint Mubarak alatt. A diplomáciai pálfordulásnak a francia belpolitikához is köze lehet. Elmondjuk, hogyan.

Korábbi álláspontjával szakítva, egyértelmű kritikát fogalmazott meg az emberi jogok egyiptomi állapotáról Emmanuel Macron francia elnök, aki épp háromnapos hivatalos látogatást tesz az észak-afrikai országban.

 

Nem szolgálja Egyiptom hosszútávú stabilitását, ha az elfogadhatónál keményebben lépnek fel a hatóságok pont egy olyan országban, mely az arab tavasz során már kinyilvánította szabadság iránti vágyát

 

– értékelte a francia államfő az egyiptomi helyzetet. Az ezt monitorozó emberi jogi szervezetek rendre súlyos visszaélésekről számolnak be. A legfrissebb országjelentések szerint Egyiptomban szinte rutinná vált az ellenzéki és emberi jogi aktivisták, békés tüntetők, valamint  a hatalommal szemben kritikus újságírók önkényes letartóztatása, és nem tisztességes eljárásban való elítélése.

 

Mubarak alatt jobb volt?

 

Macron úgy látja, hogy a helyi értelmiség és a civil társadalom rosszabbnak ítéli a politikai klímát, mint a Mubarak-érában.

 

Hoszni Mubarak, az egyiptomi légierő egykori tábornoka közel harminc éven keresztül vezette Egyiptomot. Hatalma az arab tavasznak nevezett forradalmi hullám során dőlt meg 2011 februárjában. Rövid demokratikus átmenetet követően a 95 milliós Egyiptom kormányzását szintén egy katonatiszt, az akkori vezérkari főnök, Abdel Fattah el-Sziszi vette át a 2013 nyarán végrehajtott puccsot követően.

 

Macron nem először találkozik el-Sziszivel. 2017 májusi beiktatása után pár hónappal hivatalos látogatásra invitálta Franciaországba az egyiptomi elnököt. Közös párizsi sajtótájékoztatójukon

 

Macron akkor még arról beszélt, hogy hisz a szuverenitásban, és mivel nem fogadja el, hogy kioktassák kormányzásból, ő sem teszi ezt másokkal.

 

Változnak az idők

 

Macron politikai helyzete ugyanakkor elég sokat változott azóta. A politikájával szembeni elégedetlenség országos tüntetéssorozatot indított útjára tavaly novemberben. Az ezt szervező ellenzéki mozgalom, a sárgamellényesek ugyan a kezdetekhez képest már kevesebb embert képesek megszólítani, de még így is tízezreket vonzanak az utcára országszerte.

 

A belpolitikai felfordulást Macron támogatottsága is megsínylette. A legfrisebb felmérések szerint az utóbbi hetekben valamelyest javult a megítélése, de

 

a franciák több mint kétharmada még így is elégedetlen az elnök politikájával.

 

Macronra nagy nyomás helyeződött mostani utazása előtt, hogy emelje fel a szavát az egyiptomi emberi jogi jogsértések ellen – mondta el az Azonnalinak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő úgy látja, hogy kifejezetten rosszul vette volna ki magát a jelenlegi francia belpolitikai helyzetben, ha az 50 fős üzleti delegációval érkező francia elnök az előzetes tervek szerint aláírni szánt vagy harminc,

 

eurószázmilliókban mérhető bilaterális kereskedelmi szerződés miatt hallgatott volna az Egyiptomban tapasztalható visszaélésekről, amelyekhez ráadásul többször francia gyártmányú eszközöket vesz igénybe a hatalom.

 

Franciaország az egyik legjelentősebb beszállítója az egyiptomi hadseregnek. Kairó az utóbbi években több milliárd euró értékben vásárolt fegyvereket a francia hadiipari vállalatoktól. 2015-ben egy eredetileg orosz megrendelésre gyártott helikopterhordozót is az egyiptomiak vették meg, mivel a Krím-félsziget annektálása miatti szankciók bevezetését követően nem lehetett leszállítani a hadihajót az eredeti vevőnek.

 

A francia elnök ugyan engedett a nyomásnak, de Soós Eszter Petronella szerint

 

fontos, hogy kontextusában értelmezzük Macron kiállását.

 

Az egyiptomi helyzettel kapcsolatos kritikáját újságírók előtt mondta el, egy nappal az el-Sziszivel tartandó találkozója előtt, egyaránt figyelembe véve az egyiptomi partner érzékenységét és a francia érdekeket. Ezzel szemben az orosz propaganda ellen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatójukon emelte fel a szavát – emlékeztetett a másfél évvel ezelőtti esetre a szakértő.

 

CÍMLAPMONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett.

A balos-liberális hetilapoknál sehol sem ért címlapot a századik évforduló, nem úgy a kormánypártiaknál! Fotók!

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás