+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 28. hétfő, 18:00
Másfél éve még a szuverenitás tiszteletére hivatkozva nem szólt bele Egyiptom dolgába a francia elnök, ma már viszont nyíltan kritizálja az azóta is változatlan, Abdel Fattah el-Sziszi vezette egyiptomi kormányzatot az emberijog-sértések miatt, mondván: rosszabb a helyzet, mint Mubarak alatt. A diplomáciai pálfordulásnak a francia belpolitikához is köze lehet. Elmondjuk, hogyan.

Korábbi álláspontjával szakítva, egyértelmű kritikát fogalmazott meg az emberi jogok egyiptomi állapotáról Emmanuel Macron francia elnök, aki épp háromnapos hivatalos látogatást tesz az észak-afrikai országban.

 

Nem szolgálja Egyiptom hosszútávú stabilitását, ha az elfogadhatónál keményebben lépnek fel a hatóságok pont egy olyan országban, mely az arab tavasz során már kinyilvánította szabadság iránti vágyát

 

– értékelte a francia államfő az egyiptomi helyzetet. Az ezt monitorozó emberi jogi szervezetek rendre súlyos visszaélésekről számolnak be. A legfrissebb országjelentések szerint Egyiptomban szinte rutinná vált az ellenzéki és emberi jogi aktivisták, békés tüntetők, valamint  a hatalommal szemben kritikus újságírók önkényes letartóztatása, és nem tisztességes eljárásban való elítélése.

 

Mubarak alatt jobb volt?

 

Macron úgy látja, hogy a helyi értelmiség és a civil társadalom rosszabbnak ítéli a politikai klímát, mint a Mubarak-érában.

 

Hoszni Mubarak, az egyiptomi légierő egykori tábornoka közel harminc éven keresztül vezette Egyiptomot. Hatalma az arab tavasznak nevezett forradalmi hullám során dőlt meg 2011 februárjában. Rövid demokratikus átmenetet követően a 95 milliós Egyiptom kormányzását szintén egy katonatiszt, az akkori vezérkari főnök, Abdel Fattah el-Sziszi vette át a 2013 nyarán végrehajtott puccsot követően.

 

Macron nem először találkozik el-Sziszivel. 2017 májusi beiktatása után pár hónappal hivatalos látogatásra invitálta Franciaországba az egyiptomi elnököt. Közös párizsi sajtótájékoztatójukon

 

Macron akkor még arról beszélt, hogy hisz a szuverenitásban, és mivel nem fogadja el, hogy kioktassák kormányzásból, ő sem teszi ezt másokkal.

 

Változnak az idők

 

Macron politikai helyzete ugyanakkor elég sokat változott azóta. A politikájával szembeni elégedetlenség országos tüntetéssorozatot indított útjára tavaly novemberben. Az ezt szervező ellenzéki mozgalom, a sárgamellényesek ugyan a kezdetekhez képest már kevesebb embert képesek megszólítani, de még így is tízezreket vonzanak az utcára országszerte.

 

A belpolitikai felfordulást Macron támogatottsága is megsínylette. A legfrisebb felmérések szerint az utóbbi hetekben valamelyest javult a megítélése, de

 

a franciák több mint kétharmada még így is elégedetlen az elnök politikájával.

 

Macronra nagy nyomás helyeződött mostani utazása előtt, hogy emelje fel a szavát az egyiptomi emberi jogi jogsértések ellen – mondta el az Azonnalinak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő úgy látja, hogy kifejezetten rosszul vette volna ki magát a jelenlegi francia belpolitikai helyzetben, ha az 50 fős üzleti delegációval érkező francia elnök az előzetes tervek szerint aláírni szánt vagy harminc,

 

eurószázmilliókban mérhető bilaterális kereskedelmi szerződés miatt hallgatott volna az Egyiptomban tapasztalható visszaélésekről, amelyekhez ráadásul többször francia gyártmányú eszközöket vesz igénybe a hatalom.

 

Franciaország az egyik legjelentősebb beszállítója az egyiptomi hadseregnek. Kairó az utóbbi években több milliárd euró értékben vásárolt fegyvereket a francia hadiipari vállalatoktól. 2015-ben egy eredetileg orosz megrendelésre gyártott helikopterhordozót is az egyiptomiak vették meg, mivel a Krím-félsziget annektálása miatti szankciók bevezetését követően nem lehetett leszállítani a hadihajót az eredeti vevőnek.

 

A francia elnök ugyan engedett a nyomásnak, de Soós Eszter Petronella szerint

 

fontos, hogy kontextusában értelmezzük Macron kiállását.

 

Az egyiptomi helyzettel kapcsolatos kritikáját újságírók előtt mondta el, egy nappal az el-Sziszivel tartandó találkozója előtt, egyaránt figyelembe véve az egyiptomi partner érzékenységét és a francia érdekeket. Ezzel szemben az orosz propaganda ellen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatójukon emelte fel a szavát – emlékeztetett a másfél évvel ezelőtti esetre a szakértő.

 

CÍMLAPMONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás