+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 28. hétfő, 18:00
Másfél éve még a szuverenitás tiszteletére hivatkozva nem szólt bele Egyiptom dolgába a francia elnök, ma már viszont nyíltan kritizálja az azóta is változatlan, Abdel Fattah el-Sziszi vezette egyiptomi kormányzatot az emberijog-sértések miatt, mondván: rosszabb a helyzet, mint Mubarak alatt. A diplomáciai pálfordulásnak a francia belpolitikához is köze lehet. Elmondjuk, hogyan.

Korábbi álláspontjával szakítva, egyértelmű kritikát fogalmazott meg az emberi jogok egyiptomi állapotáról Emmanuel Macron francia elnök, aki épp háromnapos hivatalos látogatást tesz az észak-afrikai országban.

 

Nem szolgálja Egyiptom hosszútávú stabilitását, ha az elfogadhatónál keményebben lépnek fel a hatóságok pont egy olyan országban, mely az arab tavasz során már kinyilvánította szabadság iránti vágyát

 

– értékelte a francia államfő az egyiptomi helyzetet. Az ezt monitorozó emberi jogi szervezetek rendre súlyos visszaélésekről számolnak be. A legfrissebb országjelentések szerint Egyiptomban szinte rutinná vált az ellenzéki és emberi jogi aktivisták, békés tüntetők, valamint  a hatalommal szemben kritikus újságírók önkényes letartóztatása, és nem tisztességes eljárásban való elítélése.

 

Mubarak alatt jobb volt?

 

Macron úgy látja, hogy a helyi értelmiség és a civil társadalom rosszabbnak ítéli a politikai klímát, mint a Mubarak-érában.

 

Hoszni Mubarak, az egyiptomi légierő egykori tábornoka közel harminc éven keresztül vezette Egyiptomot. Hatalma az arab tavasznak nevezett forradalmi hullám során dőlt meg 2011 februárjában. Rövid demokratikus átmenetet követően a 95 milliós Egyiptom kormányzását szintén egy katonatiszt, az akkori vezérkari főnök, Abdel Fattah el-Sziszi vette át a 2013 nyarán végrehajtott puccsot követően.

 

Macron nem először találkozik el-Sziszivel. 2017 májusi beiktatása után pár hónappal hivatalos látogatásra invitálta Franciaországba az egyiptomi elnököt. Közös párizsi sajtótájékoztatójukon

 

Macron akkor még arról beszélt, hogy hisz a szuverenitásban, és mivel nem fogadja el, hogy kioktassák kormányzásból, ő sem teszi ezt másokkal.

 

Változnak az idők

 

Macron politikai helyzete ugyanakkor elég sokat változott azóta. A politikájával szembeni elégedetlenség országos tüntetéssorozatot indított útjára tavaly novemberben. Az ezt szervező ellenzéki mozgalom, a sárgamellényesek ugyan a kezdetekhez képest már kevesebb embert képesek megszólítani, de még így is tízezreket vonzanak az utcára országszerte.

 

A belpolitikai felfordulást Macron támogatottsága is megsínylette. A legfrisebb felmérések szerint az utóbbi hetekben valamelyest javult a megítélése, de

 

a franciák több mint kétharmada még így is elégedetlen az elnök politikájával.

 

Macronra nagy nyomás helyeződött mostani utazása előtt, hogy emelje fel a szavát az egyiptomi emberi jogi jogsértések ellen – mondta el az Azonnalinak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő úgy látja, hogy kifejezetten rosszul vette volna ki magát a jelenlegi francia belpolitikai helyzetben, ha az 50 fős üzleti delegációval érkező francia elnök az előzetes tervek szerint aláírni szánt vagy harminc,

 

eurószázmilliókban mérhető bilaterális kereskedelmi szerződés miatt hallgatott volna az Egyiptomban tapasztalható visszaélésekről, amelyekhez ráadásul többször francia gyártmányú eszközöket vesz igénybe a hatalom.

 

Franciaország az egyik legjelentősebb beszállítója az egyiptomi hadseregnek. Kairó az utóbbi években több milliárd euró értékben vásárolt fegyvereket a francia hadiipari vállalatoktól. 2015-ben egy eredetileg orosz megrendelésre gyártott helikopterhordozót is az egyiptomiak vették meg, mivel a Krím-félsziget annektálása miatti szankciók bevezetését követően nem lehetett leszállítani a hadihajót az eredeti vevőnek.

 

A francia elnök ugyan engedett a nyomásnak, de Soós Eszter Petronella szerint

 

fontos, hogy kontextusában értelmezzük Macron kiállását.

 

Az egyiptomi helyzettel kapcsolatos kritikáját újságírók előtt mondta el, egy nappal az el-Sziszivel tartandó találkozója előtt, egyaránt figyelembe véve az egyiptomi partner érzékenységét és a francia érdekeket. Ezzel szemben az orosz propaganda ellen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatójukon emelte fel a szavát – emlékeztetett a másfél évvel ezelőtti esetre a szakértő.

 

CÍMLAPMONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország három, Ausztria öt százalékos adót vezetett be idén, de készül a megoldás nemzetközi szinten is.

Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás