+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 28. hétfő, 18:00
Másfél éve még a szuverenitás tiszteletére hivatkozva nem szólt bele Egyiptom dolgába a francia elnök, ma már viszont nyíltan kritizálja az azóta is változatlan, Abdel Fattah el-Sziszi vezette egyiptomi kormányzatot az emberijog-sértések miatt, mondván: rosszabb a helyzet, mint Mubarak alatt. A diplomáciai pálfordulásnak a francia belpolitikához is köze lehet. Elmondjuk, hogyan.

Korábbi álláspontjával szakítva, egyértelmű kritikát fogalmazott meg az emberi jogok egyiptomi állapotáról Emmanuel Macron francia elnök, aki épp háromnapos hivatalos látogatást tesz az észak-afrikai országban.

 

Nem szolgálja Egyiptom hosszútávú stabilitását, ha az elfogadhatónál keményebben lépnek fel a hatóságok pont egy olyan országban, mely az arab tavasz során már kinyilvánította szabadság iránti vágyát

 

– értékelte a francia államfő az egyiptomi helyzetet. Az ezt monitorozó emberi jogi szervezetek rendre súlyos visszaélésekről számolnak be. A legfrissebb országjelentések szerint Egyiptomban szinte rutinná vált az ellenzéki és emberi jogi aktivisták, békés tüntetők, valamint  a hatalommal szemben kritikus újságírók önkényes letartóztatása, és nem tisztességes eljárásban való elítélése.

 

Mubarak alatt jobb volt?

 

Macron úgy látja, hogy a helyi értelmiség és a civil társadalom rosszabbnak ítéli a politikai klímát, mint a Mubarak-érában.

 

Hoszni Mubarak, az egyiptomi légierő egykori tábornoka közel harminc éven keresztül vezette Egyiptomot. Hatalma az arab tavasznak nevezett forradalmi hullám során dőlt meg 2011 februárjában. Rövid demokratikus átmenetet követően a 95 milliós Egyiptom kormányzását szintén egy katonatiszt, az akkori vezérkari főnök, Abdel Fattah el-Sziszi vette át a 2013 nyarán végrehajtott puccsot követően.

 

Macron nem először találkozik el-Sziszivel. 2017 májusi beiktatása után pár hónappal hivatalos látogatásra invitálta Franciaországba az egyiptomi elnököt. Közös párizsi sajtótájékoztatójukon

 

Macron akkor még arról beszélt, hogy hisz a szuverenitásban, és mivel nem fogadja el, hogy kioktassák kormányzásból, ő sem teszi ezt másokkal.

 

Változnak az idők

 

Macron politikai helyzete ugyanakkor elég sokat változott azóta. A politikájával szembeni elégedetlenség országos tüntetéssorozatot indított útjára tavaly novemberben. Az ezt szervező ellenzéki mozgalom, a sárgamellényesek ugyan a kezdetekhez képest már kevesebb embert képesek megszólítani, de még így is tízezreket vonzanak az utcára országszerte.

 

A belpolitikai felfordulást Macron támogatottsága is megsínylette. A legfrisebb felmérések szerint az utóbbi hetekben valamelyest javult a megítélése, de

 

a franciák több mint kétharmada még így is elégedetlen az elnök politikájával.

 

Macronra nagy nyomás helyeződött mostani utazása előtt, hogy emelje fel a szavát az egyiptomi emberi jogi jogsértések ellen – mondta el az Azonnalinak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő úgy látja, hogy kifejezetten rosszul vette volna ki magát a jelenlegi francia belpolitikai helyzetben, ha az 50 fős üzleti delegációval érkező francia elnök az előzetes tervek szerint aláírni szánt vagy harminc,

 

eurószázmilliókban mérhető bilaterális kereskedelmi szerződés miatt hallgatott volna az Egyiptomban tapasztalható visszaélésekről, amelyekhez ráadásul többször francia gyártmányú eszközöket vesz igénybe a hatalom.

 

Franciaország az egyik legjelentősebb beszállítója az egyiptomi hadseregnek. Kairó az utóbbi években több milliárd euró értékben vásárolt fegyvereket a francia hadiipari vállalatoktól. 2015-ben egy eredetileg orosz megrendelésre gyártott helikopterhordozót is az egyiptomiak vették meg, mivel a Krím-félsziget annektálása miatti szankciók bevezetését követően nem lehetett leszállítani a hadihajót az eredeti vevőnek.

 

A francia elnök ugyan engedett a nyomásnak, de Soós Eszter Petronella szerint

 

fontos, hogy kontextusában értelmezzük Macron kiállását.

 

Az egyiptomi helyzettel kapcsolatos kritikáját újságírók előtt mondta el, egy nappal az el-Sziszivel tartandó találkozója előtt, egyaránt figyelembe véve az egyiptomi partner érzékenységét és a francia érdekeket. Ezzel szemben az orosz propaganda ellen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatójukon emelte fel a szavát – emlékeztetett a másfél évvel ezelőtti esetre a szakértő.

 

CÍMLAPMONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rasmussen ugyanakkor kitalálta az ellenszert is: minden párt vállalja fel, hogy nyilvánosságra hozza a támogatóit!

Az ellenzék utcára hívta híveit, akik majdnem betörtek a miniszterelnöki hivatal épületébe is.

Ördögvillával csápoló zombikat láthatunk a norvég youtuber, Leo Moracchioli legújabb klipjében, aki Michael Jackson ikonikus számát, a Thrillert dolgozta fel metál stílusban.

Ha nem teljesül a kérésük, akkor a kisebbségi kormány komoly bajba juthat.

Vajon mit akar a bizottsági alelnök a 18 éves diáklánytól?

A hét kérdése

Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor annak érdekében, hogy ne fogyjon tovább a magyar. De elég ez bármire is? Mondjátok meg ti!

Azért ide elnéznénk

Vienna meets Ungarisch. Gergely's Raise Four, február 16.

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Szerzők, fordítók, műhelyek, beszélgetések és nagy találkozások Budapesten, február 17. vasárnapig!

Hogy végzi a munkáját a Magyar Filmalap? A Revizor folyóirat kivesézi február 18-án.

Ezt is szerettétek

Egy tangóharmonika, egy ember, egy dal, hat nép. Melyik a legjobb? A bosnyák? A horvát?

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Hiába ugyanis a rengeteg adat, ha nem tudjuk őket kutatható módon megőrizni; márpedig jelenleg még ötlet sincs erre.

És vajon mit keresett a Jobbik évadnyitóján az LMP társelnöke vagy éppen Márki-Zay Péter?

Twitter megosztás Google+ megosztás