+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. január 27. vasárnap, 10:40
Teljesíteni akarják a klímacélokat. Tíz éven belül 65 százalék lenne a megújuló energiák aránya az országban.
A németországi áramtermelés közel 40 százaléka szénerőművekből származik. Ennek akar most lassú véget vetni a német kormány.

 

A német kormány szénügyekkel foglalkozó bizottsága ugyanis megegyezett: 2038-ra kivezetik a szénenergiát, azaz addigra le kell kapcsolni az utolsó német szénerőművet is. A 28 fős grémium – amelyben gazdasági szereplők, környezetvédő szervezetek, tudósok és szakszervezetek is helyet foglalnak – a Die Welt tudósítása szerint azon is gondolkodott, hogy a céldátum 2035 legyen-e inkább, ám az erről való döntést elnapolták 2032-re. Egy biztos: a következő négy évben már megszűnik pár, 12 gigawatt fölötti teljesítményű erőmű.

 

Mindez nem lesz olcsó. A bizottság jelentése szerint nagyjából minden érintettnek jelentős kártérítést fizetnek majd: mind a szénerőművek üzemeltetőinek; mind az áramfogyasztóknak az áramár drágulásának ellensúlyozására; mind azon régióknak, amelyek a barnakőszén kitermeléséből élnek. Főleg a keleti Szászország, Szász-Anhalt és Brandenburg, valamint a nyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományok érintettek. A bizottság javaslata alapján ezek a tartományok összesen 40 milliárd euró (12 800 milliárd forint) értékben kaphatnak kárpótlást a szövetségi államtól.

 

A németországi szénerőművek bezárására azért van szükség, mert különben Németország nem teljesíti az előirányzott széndioxid-kibocsátási értékeket. 2050-re a németországi kibocsátás mértéke az 1990-es szint alatt kell, hogy legyen.

 

A szenet Németország megújuló energiával váltaná ki: 2030-ra a német áramtermelés 65 százaléka megújulókból kellene, hogy származzon a tervek szerint. (A szomszédos Ausztriában pedig egyenesen 100 százalékos megújuló-arányt terveznek.) 

 

MELYIK NÉMET TARTOMÁNYBAN MILYEN ENERGIÁT ÁLLÍTOTTAK ELŐ 2016-BAN? AZ ELSŐ KÖRDIAGRAMBAN A PINK AZ ATOMENERGIÁT, A BARNA A BARNAKŐSZENET, A SZÜRKE A FEKETEKŐSZENET, AZ OKKERSÁRGA A FÖLDGÁZT, A ZÖLD A MEGÚJULÓ ENERGIÁT JELZI. A MÁSODIK KÖRDIAGRAM A MEGÚJULÓKAT RÉSZLETEZI. FOTÓ: UMWELTBUNDESAMT

 

Nem a szén az első, aminek búcsút mond Németország: az atomenergia leállításának céldátuma 2022. Még 2011-ben, a fukusimai automerőmű-katasztrófát követően nagyra nőtt atomenergia-ellenes közhangulatban döntött arról Angela Merkel kormánya, hogy felpörgeti a németországi atomerőművek már 2000-ben, Gerhard Schröder kormánya által eltervezett leállítását. Ezt akkor a németek 80 százaléka helyesnek tartotta, és csak 8 százalék volt ellene. Jelenleg még hét németországi atomerőmű üzemel.

 

2017-ben a teljes német áramtermelés 37 százaléka szénerőművekből, 33,1 százaléka megújuló energiából, 13,1 százaléka földgázból, 11,6 százaléka pedig nukleáris energiából származott.

 

CÍMLAPFOTÓ: Az eschweileri barnakőszén-erőmű. Frankherz / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás