Búcsút mondhatunk Porosenkónak? Ki fogja vezetni márciustól Ukrajnát?

A hivatalban lévő ukrán államfő támogatottsága nem áll valami fényesen, és hivatalosan még be sem jelentette, hogy indulna a közelgő elnökválasztáson. A felmérések szerint viszont a korábban a börtönt is megjárt Julija Timosenko évtizedes próbálkozás után végre célba érhet. Feltéve persze, ha egy közkedvelt sorozatsztár el nem happolja előle a régóta vágyott pozíciót. Elmondjuk, mi a helyzet Ukrajnában két hónappal az elnökválasztás előtt.

Már csak alig több mint két hónap van hátra a március végén esedékes ukrajnai elnökválasztásig, aminek talán a legnagyobb kérdése, hogy a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko az előzetes várakozásoknak megfelelően megpróbálja-e az újrázást. Hogy ez miért kérdéses? Mert hivatalosan még be sem jelentette, hogy egyáltalán újra elindulna-e az elnöki székért. A választási irodánál való regisztráció határideje alig két hét múlva telik le, és a bizonytalanság nem igazán kedvez a Porosenko-kampánynak hosszabb távon.

– mondta az Azonnalinak Kosztiantyin Fedorenko, a kijevi székhelyű Institute for Euro-Atlantic Сooperation politikai elemzője. A szakértő szerint az elnök vélhetően csak a megfelelő pillanatra vár, hogy bejelentse indulását.

Hogy mi lehet ez az alkalmas pillanat, nem igazán tudni. A november végi kercsi incidens, mely során az orosz haditengerészet lefoglalt három ukrán hadihajót, és foglyul ejtette azok összesen 24 fős legénységét, megfelelő politikai muníciót szolgáltathatott volna az elnöknek, aki egyébként is előszeretettel tetszeleg a hadsereg terepmintás katonai egyenruhájában. 

Az újabb konfliktus Oroszországgal, majd az emiatt bevezetett egy hónapos hadiállapot ugyanakkor nem erősítette meg Porosenko támogatottságát. Sokakat inkább arra emlékeztetett, hogy az elnöknek az elmúlt öt évben nem igazán sikerült érdemi elmozdulást előidéznie a Kijev és Moszkva közötti igencsak feszült viszony vitás kérdéseiben. Emellett az ukrán társadalom és az állam megfelelő működését nagyban akadályozó korrupció ellen sem sikerült érdemben tennie.

Sokan aztán arra számítottak, hogy a moszkvai patriarchátustól elszakadt új, autokefál ukrán egyház január elejei létrejötte szolgál majd ideális ugródeszkaként. Ha a várva várt bejelentéshez ez nem is volt elég, Porosenko azért elég látványosan kampányol a konstantinápolyi pátriárka által kiadott kánonjogi irattal, amely a többi ortodox egyházzal egyenrangúvá teszi az ukránt, kiemelve őket az oroszoktól való függésből.

Hogy néz ki az elnökválasztás Ukrajnában?

A hatályos ukrán törvények szerint abszolút többséget, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie a leendő elnöknek ahhoz, hogy eredményes legyen a szavazás. Ekkorra támogatottsága a felmérések alapján egyik jelöltnek sem lesz az első fordulóban. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut.

A választásokon való részvételt tervezők közül azonban csak 60 százalék körül van azok aránya, akik már döntöttek. A bizonytalan szavazók kiemelkedő aránya és a jelöltek közötti, sokszor hibahatáron belüli különbségek, valamint a különböző közvélemény-kutató cégek eredményei közötti extrém mértékű szórás miatt hazárdjáték lenne előzetes találgatásokba bocsátkozni.

A választásnak van egy komoly közjogi dilemmája is. Jelesül, hogy

Ráadásul az ukrán vezetés biztonsági okokra hivatkozva nem teszi lehetővé, hogy az Oroszországban élő állampolgárok a helyi külképviseleteken szavazzanak. Erre csak Ukrajnában, vagy valamelyik Oroszországon kívüli diplomáciai létesítményben lesz lehetőség.

Trónra kerülhet az örök második

A győzelemre jelenleg Julija Timosenko a legesélyesebb, akit a közvélemény-kutatások rendre 20 százalék körül mérnek. A többi esélyest, a mostani állás szerint csupán fele ennyien támogatják. Timosenko régi motoros az ukrán belpolitikában, kétszer már a miniszterelnöki posztot is betöltötte, de az elnökséget ezidáig nem sikerült megszerezni. Se 2010-ben, se 2014-ben.

Sőt, miután 2010-ben vesztett – a hazaárulásért, távollétében épp a napokban börtünbüntetésre ítélt – Viktor Janukovics ellen,

A vád szerint miniszterelnöksége alatt hatalommal való visszaélést követett el az oroszokkal kötött gázüzlet során, amiért hét évet kapott. Emellett arra is kötelezték, hogy 188 millió dollárt (52 milliárd forint) fizessen be az ukrán költségvetésbe. A nyugati államok már a kezdetektől politikilag motivált leszámolásként értékelték a Timosenko-pert. A politikus több alkalommal is éhségsztrájkba kezdett az őt ért meghurcoltatások miatt.

A folyamatos nemzetközi tiltakozások ellenére Timosenko csak 2014 feburájában nyerte el újra a szabadságát, miután Janukovics elnök a kijevi Majdan téren kitört forradalom sikere miatt kénytelen volt Oroszországba szökni.

Timosenkot azonban nem törték meg a korábbi kudarcok. Teljes erőbedobással küzd most is az elnöki székért. A tanult városi választókat a digitalizáció erősítésével igyekszik megszólítani,

– magyarázza Timosenko kampánystratégiáját Kosztiantyin Fedorenko. A szakértő úgy látja, hogy a tapasztalt politikusnak nagy esélye van arra, hogy az első fordulót követően a másodikban is nyerjen.

Timosenko rugalmasságát jól mutatja, hogy

Mindezt úgy, hogy a támogatottsága nem igazán sínylette ezt meg. Timosenko kedvező pozíciójában jelentős szerepe van erős támogatói bázisának – jegyezte meg Julija Jeszmuhanova független elemző az Azonnalinak adott rövid interjújában. A kutató kitért arra is, hogy az exkormányfő az a jelölt, akivel a legtöbb nyugati partner nem szívesen működne együtt. Timosenko megnyilvánulásaiból úgy látja, hogy ha politikus nem is fordítana teljesen hátat az európai integrációnak, de szinte borítékolható, hogy a reformok lelassulnának, sőt bizonyos esetekben akár meg is akadhatnának.

– véli Kosztiantyin Fedorenko, politikai elemző, aki úgy látja, hogy Timosenko nyitott lehet egy informális politikai engedményeket tartalmazó kompromisszumos megoldásra, gazdasági előnyökért cserébe.

Egy sorozatsztár is keresztülhúzhatja a számításokat

Fedorenko emlékeztetett, hogy

A 41. életévét csak a hetekben betöltött színésznek a közvélemény-kutatások alapján komoly esélye van arra, hogy a valóságban is elfoglalja az államfői bársonyszéket. Ez részben a személyes karizmájának, és annak az országos ismertséget biztosító, 3 éve futó sorozatnak köszönhető, mely az egyik legnézettebb ukrán csatornán fut. Az angol felirattal a YouTube-on is elérhető Nép Szolgájában (Слуга народу) Zelenszkij játssza azt a harmincas középiskolai történelemtanárt, akit a történet szerint egy videóra vett korrupcióellenes kirohanása miatt Ukrajna elnökévé választanak.

Zelenszkij politikai programjáról jelenleg még nem sokat tudni. A sorozat körüli felhajtást meglovagolva szintén a Nép Szolgája névre keresztelt pártja leginkább a korrupció visszaszorítása melletti kiállásáról ismert. Annyi biztos, hogy a sorozatsztár már a majdani történések elején kiállt a forradalmárok mellett, de az oroszokkal kapcsolatban engedékenyebbnek mutatkozik az átlagosnál.

Zelenszkij arról is híres, hogy többször is kritizálta az ukrán vezetés azon törekvését, mely megtiltja orosz előadók fellépést és az orosz kultúra népszerűsítését Ukrajnában.

A sötét lovak

A jelenlegi állás szerint a nagyágyúk és a fiatal színész mellett még további három – egyaránt 10 százalék körül mozgó – jelölt szólhat bele érdemben a versenybe. Közülük a legtöbb vitát Jurij Bojko generál, akit az ukránok jelentős része a Kreml ügynökének tart.

Az Azonnali által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy Bojko és pártja, az Ellenzéki Platform – Az életért az orosz vezetés támogatását élvezi. Julija Jeszmuhanova ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy Putyinék csupán egyetlen jelöltet támogassanak. Az elemző úgy véli, hogy

A másik esélyes a konzervatív, Európa-párti Anatolij Hricenko, Ukrajna korábbi védelmi minisztere. Az ukrán hadseregből a 90-es évek végén ezredesi rangban leszerelő férfi egy időben még Timosenko pártjában is politizált, de onnan 2014 januárjában kilépett.

Még ebben az évben indult is az akkori elnökválasztáson korábbi szövetségese ellen, de csak valamivel több, mint 5 százalékot ért el. Pártja, a Polgári Álláspont tagja a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsaládnak.

Szintén van még keresnivalója Oleg Ljaskonak, az ukrán nacionalista Radikális Párt vezetőjének, aki Hricenkohoz hasonlóan szintén Timosenko köpönyegéből bújt ki, ugyanis 2006-ban épp az ő pártjának listáján jutott be a parlamentbe. Ljasko 2012-ben – már saját pártja elnökeként – éhségsztrájkolni is hajlandó volt Timosenko bebörtönzése miatt. A 2014-es események aztán sok mindent megváltoztattak. 

Ljasko amellett, hogy ebben az évben, megint csak Hricenkohoz hasonlóan indult korábbi mentora, Timosenko ellen, elég határozott és militáns vonalat kezdett képviselni az Ukrajnát lángba borító konfliktus tekintetében, és létrehozta a Ljasko-zászlóaljat. Az ukrán nacionalista félkatonai csoport 2014 májusában rajtaütött egy helyi kormányzati épületen a kelet-ukrajnai Torezben. Az akcióban egy oroszbarát felkelő meghalt, egy másik pedig súlyosan megsérült. A város ugyanakkor a szakadárok kezére került, és máig ők tartják ellenőrzésük alatt.

Az ukrán belpolitika felfokozott hangulatának Ljasko saját maga is áldozattá vált 2016 őszén, amikor a fentebb már említett Jurij Bojko megütötte, miután Ljasko orosz ügynöknek nevezte egy ülésen. Ljasko esélyeit az is erősítheti, hogy helyi sajtóértesülések szerint

Mivel készül Moszkva?

Fentebb már idéztük Julija Jeszmuhanova független szakértőt, aki szerint az orosz kormány több jelöltet is támogathat majd anyagilag. Szerinte ez ugyanakkor

Az orosz machinációkban nagy szerepet játszik Viktor Medvecsuk. Az ukrán üzletember rendkívül szoros viszonyban áll Vlagyimir Putyinnal, aki Medvecsuk 14 éves lányának a keresztapja is. Gazdasági és politikai befolyásán keresztül Medvecsuk jelentősen meg tudja erősíteni egy Oroszországnak kedves jelölt támogatottságát a mainstreamen belül.

Emellett persze durvább módszerekhez is folyamodhatnak az oroszok. A gazdasági és a biztonsági helyzet destabilizációja könnyen boríthatja a kialakulni látszó belpolitikai erőviszonyokat. Nem lenne példa nélküli, ha az oroszok fizetett tüntetésekkel, kisebb provokációkkal, vagy lejárató botrányokkal próbálnák a saját érdekeik szerint alakítani a választását a kampányfinisben – jegyezte meg Julija Jeszmuhanova.

Magyarország nem téma a kampányban

– hangsúlyozta Kosztiantyin Fedorenko. Hozzátette, hogy az erős elnök képében tetszelgő Porosenko az ukrán szuverenitás védelme érdekében ugyan többször is felszólalt a magyar kormánnyal szemben, de ahogy a hírfolyam továbbhaladt, nem igazán tért vissza a kérdésre. A többi jelölt pedig ez idáig nem foglalkozott különösképpen az üggyel.