+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 23. szerda, 16:26
Bosznia-Hercegovina évente több százezer eurót keres azzal, hogy pénzt kér az állampolgárságról való lemondásért a nyugatra vándorlóktól.

Az előzetes várakozások szerint a bosznia-hercegovinai költségvetés 600-700 ezer eurónyi (190-220 millió forint) bevételre számíthat idén azoktól a nyugatra vándorolt állampolgáraitól, akik új hazájuk állampolgárságát felvéve kénytelenek lemondani a bosznia-hercegovinai útlevelükről – számolt be a Balkan Insight. A portál által megszólaltatott politikai elemző szerint

 

a szarajevói vezetés így akar hasznot húzni abból az aggasztó trendből, hogy egyre több bosnyák hagyja el az országot a jobb élet reményében.

 

A nyugat-európai állampolgárságra vágyó boszniaiaknak 407 eurónak (130 ezer forint) megfelelő összeget kell fizetniük azért a papírért, mely bizonyítja, hogy hivatalosan is lemondtak születési állampolgárságukról. Az igazolásra azért van szükség, mert a külföldre vándorló boszniai szerbek, horvátok, bosnyákok legnépszerűbb célpontjainak számító országok – néhány kivételes esettől eltekintve – megkövetelik, hogy honosítandó kizárólag választott hazája állampolgára legyen.

 

A bosznia-hercegovinai állampolgárságukról lemondók többsége Németországban és Ausztriában él. Őket követik a Dániába, Norvégiába és Szlovéniába települők. Utóbbiaknak – mivel egy exjugoszláv tagköztársaság állampolgárságára cserélnék a bosnyákot – csupán 100 eurót (32 ezer forint) kötelesek fizetni. Az illeték azonban csak töredéke az eljárás teljes költségének. Az ügyvédekre és egyéb szolgáltatásokra fordított kiadások elérhetik a 2500-3000 ezer eurót (800-950 ezer forint).

 

Sok bosnyáknak ugyanakkor még így is megéri, hogy megszerezze a nyugati állampolgárságot,

 

mely nem csak választott hazájukban, hanem az Európai Unió többi tagállamában is szélesebb jogköröket biztosít számukra.

 

SOKLAKÁSOS TÁRSASHÁZ MOSTAR KÜLVÁROSÁBAN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

A bosnyák demográfusok kifejezetten aggasztónak tartják az elvándorlás mértékét. Hosszú távon súlyos problémái lesznek Bosznia-Hercegovinának abból, hogy nyugatra vándorolnak a legtehetségesebb, szakképzett fiatalok, akik aztán vélhetően sose fognak visszatérni hosszabb időre.

 

A becslések szerint 1,5 millió bosznia-hercegovinai születésű él külföldön.

 

Ez az ország lakosságának jelenlegi lakosságának több, mint 40 százalékát teszi ki. Fontos megjegyezni, hogy a legnagyobb elvándorlás még a kilencvenes években zajlott le a délszláv háború miatt.

 

Ha érdekel, hogyan gondolkodik egy, a hazájába nyugatról visszatérő bosznia-hercegovinai politikus, olvasd el a Szarajevóban készített interjúnkat az ország rendhagyó, nem etnikai alapon szerveződő pártját, a Naša Strankát vezető Predrag Kojović-tyal!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás