+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 23. szerda, 18:55
A kis Liechtenstein három évszázaddal ezelőtt jött létre. A kis alpesi hercegség ma is megbújik Svájc és Ausztria között, pedig nagyon sok mindenről ismert: Habsburg-rokon uralkodóháztól bankokon és pénzmosáson át a hegyekig. Isten éltesse Liechtensteint!

1719. január 23-án, azaz 300 évvel ezelőtt e napon egyesítette Anton Florian herceg a schellenbergi uradalmakat a vaduzi grófsággal – és ezzel megszületett Európa egyik legkisebb országa, a liechtensteini hercegség.

 

Az állam ügyesen bújt meg a német, a svájci és a bécsi érdekek mögött: 1918-ig főleg Bécshez húzott, 1852-ben Liechtenstein vámunióba került az osztrák állammal, az uralkodócsalád pedig eleve rokonságban is áll a Habsburgokkal, ma is nagy palotájuk van Bécsben, közvetlenül a Hofburg mellett. Azonban a kis ország végig meg tudta őrizni a függetlenségét.

 

1918 után az új igazodási pont már Svájc lett: ma is közös vám- és valutauniót alkot a kis ország a svájciakkal. De a bankjai a svájciaknál is titokzatosabbak, főleg a hercegi tulajdonban álló, amely hosszú ideig bármiféle illegális szerzett vagyon számára a legideálisabb fekete lyuk volt: a liechtensteini hercegi bank (LGT) még annyit se kérdezett az ügyfeleitől, mint a szintén nem túl kiváncsiskodó svájciak.

 

Innen nézve Svájc is szegény

 

2008-ban azonban a német titkosszolgálatok a bank egyik korábbi munkatársától, akinek eleve elég színes élete volt (ingatlan- és biztosítási csalásokon, majd óvodai bohóckádáson át vezetett az útja a hercegi bank informatikusi állásáig), megszerzett egy titkos CD-t, aminek a liechtensteini bankokban tárolt pénzek valódi tulajdonosait tárolta. Liechtenstein először tagadott,

 

II. Hans Adam herceg a németek követeléseit, miszerint szeretnének belenézni a bankok könyveibe, ügyleteibe, a nácik megszállási terveihez hasonlította

 

– de végül az alig harmincnyolc ezres ország megtört, és sok mindenben együttműködni kényszerült Berlinnel. A vaduzi bankok azóta már nem a teljes homályban dolgoznak. Helyüket és feladatukat a liechtensteini alapítványi forma vette át, amely egyrészről hallgat a tényleges tulajdonosról, de közben – ellentétben az alapítványi forma másutt ismert lényegével – haszonszerzésre, azaz befektetési célra szolgál.

 

LIECHTENSTEIN HIMNUSZA

 

Liechtensteinnek azonban meghozták a bankok a jólétet. A második világháborúig még inkább szegényes paraszti világ mára Európa második leggazdagabb országa.

 

Olyan gazdagok, hogy ide még a svájciak is átjárnak vendégmunkásnak.

 

Olyannyira sokan ingáznak át a kis országba, hogy ma az országban több munkahely van, mint ahány lakosa.

 

Az átlag liechtensteini egy évben több mint nyolcvanezer eurót keres – csak Monaco, egy másik kis monarchia, tud ennél többet nyújtani, ott az átlagkereset 120 ezer euró körül van. (Itt olvasható egy részletes elemzés a liechtensteini fizetésekről.)

 

Liechtenstein gazdagságát azonban nem csak a bankok és a kétes alapítványok adják: ma már a liechtensteini gazdaság huszonhárom százaléka épül csak a pénzügyi szektorra, negyvenhárom százalékot továbbra a feldolgozóipar adja.

 

Talán mindenki találkozott már Hilti-csavarokkal és Hilti-fúrókkal – na, az is egy liechtensteini cég.

 

Mindent a hercegért

 

Sőt, a cég ismert piros színe az ország történelmébe is betekintést nyújt. A paraszti társadalom ugyanis a 20. században két nagy pártra szakadt: a „vörösök” voltak a szegényebbek, akik kicsit kritikusabbak voltak a hercegi uralommal szemben, és szimpatizáltak Adolf Hitlerrel. Velük szemben álltak a „feketék”, akik az oltár és a trón szövetségének voltak hívei, gyűlölték a nácikat, és több zsidót is befogadtak menekültként.

 

A két tábor adja ma is a két legfontosabb liechtensteini párt – a „vörös” Hazafias Unió (VU) és a „fekete” Haladó Polgári Párt (FBP) – és a két helyi napilap – a „vörös” Vaterland és a „fekete” Volksblatt – alapját. Persze a régi ellentétek ma már csak szimbolikusak, a hercegi hatalmat senki sem kérdőjelezi meg.

 

Ennek az is oka, hogy a herceg keményen fogja népét.

 

Amikor 2003 előtt egyesek a hercegi jogosítványokat megnyirbálták volna, II. Hans Adam herceg Bécsbe költözéssel fenyegetőzött,

 

ami egyet jelentett volna azzal, hogy viszi magával a családi bankot is. 2003-ban a herceg sikeresen kezdeményezett egy népszavazást, amin a lakosság kétharmada igent mondott a hercegi jogkörök bővítésére.

 

FÉNYFESTÉS A 300. SZÜLETÉSNAP TISZTELETÉRE

 

Ma Liechtensteinben a szuverenitást továbbra is a nép és a herceg közösen gyakorolja, a herceg blokkolhatja a törvényeket és bármikor elzavarhatja a kormányt. A törvények blokkolását mindig akkor helyezi kilátásba a herceg, ha a Liechtensteinben nagyon szigorú abortusztilalmat oldaná fel a vaduzi parlament.

 

Az Európa Tanács a 2003-as alkotmánymódosítás után keményen bírálta Liechtensteint, szerintük ugyanis Liechtenstein ma nem egy parlamentáris, demokratikus monarchia, a herceg túlhatalmának ugyanis nem lenne semmiféle korlátja.

 

A herceg korlátlan hatalma persze lehet, hogy az Európa Tanácsot zavarja – de a liechtensteiniek többségét aligha.

 

A 2003-as népszavazás jelszavát, miszerint „az Istenért, a hercegért és a hazáért”, ma is számos autón lehet látni. 2012-ben a liechtensteiniek ismét nemet mondtak arra, hogy a herceg szuverenitását teljesen átvegye a nép.

 

II. Hans Adam herceg a Volksblattnak adott szerdai ünnepi interjújában azt mondta, hogy az ország köztársaságként nem lehetett volna ennyire sikeres a történelemben. Az ország ura ma is ő, de 2004 óta a fia, Alois (Alajos) ügyvezetőként viszi az uralkodói feladatokat.

 

A mai interjúban II. Hans Adam ismét beszólt a németeknek, akiket a banktitok elleni berlini támadások óta finoman szólva se kedvel: „Ha Liechtenstein Berlin közelében feküdt volna, ma már nem léteznénk.” A mai ünnepségek egyik díszvendége azonban Frank-Walter Steinnmeier, német szövetségi elnök. Az este hatkor Vaduzban kezdődött ünnepségen (amit itt lehet követni) Alois ügyvezető alherceg ki is emelte a németekhez fűződő szoros kapcsolatokat, bár azért ö is kitért arra, miként veszélyeztette a hitleri birodalom a liechtensteini szuverenitást.

 

Alaszka is Liechtenstein lehetett volna

 

Liechtenstein amúgy a 19. században majdnem lehetőséget kapott arra, hogy Európa egyik legkisebb államából az egyik legnagyobb legyen:

 

az orosz cár az 1860-as években először ugyanis a liechtensteini uralkodóháznak ajánlotta fel Alaszkát megvételre.

 

II. Hans Adam herceg is megerősítette ezt a híresztelést, bár bizonyítani nem tudta, ugyanis a hercegi archívum egy része a második világháború után leégett. II. Hans Adam szerint azonban a családjában mindig is téma volt, miért nem vették meg Alaszkát, elvégre később jelentős aranymezőket találtak ott. Bár Liechtensteinnek van ma is elég aranya – csak nem a földben, hanem a bankszéfekben.

 

A 300. születésnapot ünneplő emlékév programjairól itt lehet tájékozódni. De addig is tessék szavazni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás