+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 22. kedd, 14:31
Az Egyesült Államok hivatalosan is kezdeményezni fogja a kínai óriáscég december elején letartóztatott magas rangú vezetőjének kiadatását Kanadától. Peking kemény válasza szinte borítékolható.

Napokon belül el fog dőlni Meng Van-csóu, a Huawei pénzügyi igazgatójának sorsa, ugyanis az amerikai kormány záros határidőn belül kezdeményezni fogja az üzletasszony kiadatását – adta hírül a Globe and Mail Kanada washingtoni nagykövetére hivatkozva. Meng Van-csóut – aki a Huawei alapítójának a lánya – amerikai kérésre vették őrizetbe a kanadai hatóságok december 1-jén a vancouveri repülőtéren, mivel a gyanú szerint a vállalat megsértette az Iránnal szemben bevezetett szankciókat. 

 

Az elfogatási parancsot New York állam egyik körzeti szövetségi bírósága adta ki, mivel

 

a gyanú szerint Meng Van-csóu aktívan részt vett egy banki csalássorozatban, mely során a Huawei egyik leányvállalatának az Iránnal folytatott ügyleteiből származó bevételeit mosták tisztára.

 

A pontos vádpont, vagy vádpontok jelenleg még nem ismertek, de az biztos, hogy az amerikai törvények szerint a banki csalásért akár harminc éves börtönbüntetés is kiszabható.

 

A kiadatás kérdése azért vált most aktuálissá, mert a kanadai törvények szerint legfeljebb hatvan napig tarthatják fogva a gyanúsítottakat nemzetközi körözés alapján. Jelen esetben

 

ha január 30-ig nem érkezne hivatalos kiadatási kérelem, akkor Meng Van-csóu szabadon távozhatna.

 

Az üzletasszony tízmillió kanadai dollárnyi (2,1 milliárd forint) óvadék kifizetése után jelenleg szigorú háziőrizetben várja ügye folytatását.

 

Kína próbál nyomást gyakorolni Kanadára

 

Meng Van-csóu őrizetbe vétele súlyos diplomáciai konfliktushoz vezetett Ottawa és Peking között. A kínaiak viszonválaszként vagy egy tucatnyi kanadait tartóztattak le különböző okokra hivatkozva, és egy korábban tizenöt évre ítélt kanadai drogcsempész büntetését halálbüntetésre súlyosbították, így próbálva meg nyomás alá helyezni a kanadai kormányt.

 

Ezt a Globe and Mail-nek nyilatkozó diplomata nehezményezte is az amerikai hatóságoknak.

 

Washington akar az amerikai jog teljes erejével fellépni a Huawei vezetője ellen, és közben mi fizetjük ennek az árát

 

– fakadt ki a nagykövet.

 

A letartóztatást követő reakciók miatt van alapja annak a feltételezésnek, miszerint Kína a napokban igyekszik majd még nagyobb nyomást gyakorolni Ottawára, hogy megakadályozza Meng Van-csóu kiadatását.

 

A kínai külügy már jelezte is, hogy nem fogja válaszlépés nélkül hagyni az üzletasszony esetleges felelősségre vonását.

 

Hatalmi játszma

 

A Huaweire igencsak rájár a rúd az utóbbi másfél hónapban. A kiadatási ügy mellett egy másik botrány is felborzolta a kedélyeket világszerte. A vállalat egyik középvezetőjét kémkedés gyanújával vették őrizetbe Lengyelországban. Az ügy olyan súlyos, hogy felmerült a Huawei által gyártott eszközök használatának betiltása a lengyel közszférában.

 

Az Azonnali nemrég szakértők segítségével járt utána a Huawei-botránynak. Az ügy hátterében elsősorban az 5G-hálózat fejlesztése körüli viták állnak. A várakozások szerint az új hálózat lehetővé teszi majd, hogy eszközök milliárdjai egyszerre kommunikáljanak egymással, a mostaninál jóval gyorsabban.

 

A negyedik ipari forradalom bázisának szánt 5G-hálózat elsősorban szoftverszinten fog újat mutatni.

 

Ezen a területen pedig (a hardverrel ellentétben) az angolszász fejlesztők vannak hatalmas előnyben, amit meg is akarnak őrizni.

 

Az információs dominanciájuk jelentősen csökkenne, ha új szereplők is belépnének erre a piacra, ráadásul túlságosan nagy kitettséggel járna, ha potenciálisan ellenséges országok vállatai is részt vennének a nemzeti 5G-hálózatok fejlesztésében. Így érthető, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland miért zárta ki a Huaweit az 5G-fejlesztésből. A legfrissebb hírek szerint Németország ugyancsak fontolóra vette ezt a lépést.

 

NYITÓKÉP: Bakodi Péter / Azonnali

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Varsó kötelező érvényű értelmezést kér az EU-s pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmusról.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás