+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 22. kedd, 17:10
A kemény hatósági fellépés ellenére sem csitul a drogháború Közép-Amerikában.

A mexikói hatóságok több mint 33 ezer gyilkossági ügyben indítottak nyomozást 2018-ban, ami 33 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évben regisztrált 25 ezer esethez képest, pedig már az is rekordmagasnak számított – áll a mexikói belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott friss statisztikákban.

 

Tavaly tehát annyi embert öltek meg a 130 milliós Mexikóban, mint amekkora egy közepes méretű magyar város lakossága.

 

Ez százezer főre levetítve évente huszonötnél is több gyilkosságot jelent. Magyarországon ez a szám valamivel kettő fölött van a legfrisebb statisztikák szerint.

 

A gyilkosságok túlnyomó többségéért a 2006 óta tartó drogháború a felelős. Az összes 2018-as eset közel tizede Mexikó harminckét régiója közül egyetlenegyben, Guanajuatoban történt. Az ország középső részén fekvő államban tavaly 3290 embert öltek meg, míg 2017-ben alig ezer fölött volt az áldozatok száma. Az itteni erőszakhullám hátterében valójában nem is a drog, hanem a lopott üzemanyag áll. A Jalisco és a Santa Rosa kartell egyaránt magáénak akarja tudni az igencsak jövedelmező üzletágat.

 

 

A guanajuatoi bandaháború jól rávilágít arra, hogy a drogkartellek már rég túlnőttek a kábítószerkereskedelmen és a mexikói szervezett bűnözés teljes egészét ők uralják. Az üzlet jelentősebb részét  ugyanakkor – kevés kivétellel – továbbra is a drogok Amerikába történő importja és terítése adja. A kartellek ebből származó összbevételei évente 20-30 milliárd dollár (5600-8400 milliárd forint) között mozognak.

 

Új szelek fújnak a drogháború frontján

 

Több, mint tizenkét év távlatából kijelenthető, hogy a Felipe Calderón elnöksége kezdetén meghirdetett, majd Enrique Peña Nieto országlása alatt folytatódó mexikói drogháború nem sok eredményhez vezetett. A kartellek a határozott hatósági fellépés, és a hadsereg bevetése ellenére is folytatják tevékenységüket, sőt, egyre brutálisabb kivégzésekkel borzolják a lakosság kedélyét. 

 

A mexikóiak jelentős része meg is elégelte a parttalanná váló erőszakot, és egy, a drogkérdésben jóval engedékenyebb elnököt választottak meg tavaly Nieto utódjának. Ahogy egyik kampánymondata is szól,

 

a 65 éves Andrés Manuel López Obrador öleléssel, és nem golyókkal akar véget vetni az erőszaknak.

 

Az újdonsült elnök szerint addig nem lehet győzni a dogháborúban, amíg a mexikói állam is emberi jogsértéseket követ el. Mexikóban gyakori, hogy a bűnözőkkel szemben fellépő hatóságok jócskán túllépnek törvény biztosította lehetőségeiken. Nem ritkák a rendfenntartók által elkövetett gyilkosságok és egyéb atrocitások.


Obrador ezennek az áldatlan állapotnak akar véget vetni. Például

 

megemelné a rendőrök bérét, rehabilitációs programokat indítana a hátrányosabb helyzetű régiókban, hogy az ott élők ne a bűnözést válasszák, illetve fontolóra veszi egyes kábítószerek legalizálását is.

 

A következő évek nagy kérdése lesz, hogy az elnök végre tudja-e hajtani a korábbiaktól merőben eltérő drogstratégiáját, és az ebben foglalt intézkedések képesek lesznek-e érdemi változást hozni a konfliktusban.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás