Egy kisvárosnyi embert gyilkoltak meg tavaly Mexikóban

Szerző: Bakodi Péter
2019.01.22. 17:10

A kemény hatósági fellépés ellenére sem csitul a drogháború Közép-Amerikában.

Egy kisvárosnyi embert gyilkoltak meg tavaly Mexikóban

A mexikói hatóságok több mint 33 ezer gyilkossági ügyben indítottak nyomozást 2018-ban, ami 33 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évben regisztrált 25 ezer esethez képest, pedig már az is rekordmagasnak számított – áll a mexikói belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott friss statisztikákban.

Tavaly tehát annyi embert öltek meg a 130 milliós Mexikóban, mint amekkora egy közepes méretű magyar város lakossága.

Ez százezer főre levetítve évente huszonötnél is több gyilkosságot jelent. Magyarországon ez a szám valamivel kettő fölött van a legfrisebb statisztikák szerint.

A gyilkosságok túlnyomó többségéért a 2006 óta tartó drogháború a felelős. Az összes 2018-as eset közel tizede Mexikó harminckét régiója közül egyetlenegyben, Guanajuatoban történt. Az ország középső részén fekvő államban tavaly 3290 embert öltek meg, míg 2017-ben alig ezer fölött volt az áldozatok száma. Az itteni erőszakhullám hátterében valójában nem is a drog, hanem a lopott üzemanyag áll. A Jalisco és a Santa Rosa kartell egyaránt magáénak akarja tudni az igencsak jövedelmező üzletágat.

A guanajuatoi bandaháború jól rávilágít arra, hogy a drogkartellek már rég túlnőttek a kábítószerkereskedelmen és a mexikói szervezett bűnözés teljes egészét ők uralják. Az üzlet jelentősebb részét  ugyanakkor – kevés kivétellel – továbbra is a drogok Amerikába történő importja és terítése adja. A kartellek ebből származó összbevételei évente 20-30 milliárd dollár (5600-8400 milliárd forint) között mozognak.

Új szelek fújnak a drogháború frontján

Több, mint tizenkét év távlatából kijelenthető, hogy a Felipe Calderón elnöksége kezdetén meghirdetett, majd Enrique Peña Nieto országlása alatt folytatódó mexikói drogháború nem sok eredményhez vezetett. A kartellek a határozott hatósági fellépés, és a hadsereg bevetése ellenére is folytatják tevékenységüket, sőt, egyre brutálisabb kivégzésekkel borzolják a lakosság kedélyét. 

A mexikóiak jelentős része meg is elégelte a parttalanná váló erőszakot, és egy, a drogkérdésben jóval engedékenyebb elnököt választottak meg tavaly Nieto utódjának. Ahogy egyik kampánymondata is szól,

a 65 éves Andrés Manuel López Obrador öleléssel, és nem golyókkal akar véget vetni az erőszaknak.

Az újdonsült elnök szerint addig nem lehet győzni a dogháborúban, amíg a mexikói állam is emberi jogsértéseket követ el. Mexikóban gyakori, hogy a bűnözőkkel szemben fellépő hatóságok jócskán túllépnek törvény biztosította lehetőségeiken. Nem ritkák a rendfenntartók által elkövetett gyilkosságok és egyéb atrocitások.


Obrador ezennek az áldatlan állapotnak akar véget vetni. Például

megemelné a rendőrök bérét, rehabilitációs programokat indítana a hátrányosabb helyzetű régiókban, hogy az ott élők ne a bűnözést válasszák, illetve fontolóra veszi egyes kábítószerek legalizálását is.

A következő évek nagy kérdése lesz, hogy az elnök végre tudja-e hajtani a korábbiaktól merőben eltérő drogstratégiáját, és az ebben foglalt intézkedések képesek lesznek-e érdemi változást hozni a konfliktusban.

Bakodi Péter
Bakodi Péter az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek