+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. január 21. hétfő, 09:50
A dezinformációs kampányoktól tartanak leginkább a kiberbiztonsági szakértők az EP-választás kapcsán.

„Mivel több országban tartják, és elég hosszú időintervallum alatt, ezért az európai parlamenti választás csábító célpont lehet a támadóknak” – nyilatkozta Julian King, az Európai Bizottség biztonságért felelő biztosa a Politiconak. Az EP-választást huszonhét országban tartják május 26. és május 29. között. A választások kibernetikai biztonságáért pedig az egyes országok felelnek.

 

King szerint közös felelősség, hogy a választásba ne avatkozon be külső szereplő, a rendszer pedig csak annyira erős, mint a benne található leggyengébb láncszem.

 

Ha akár egy választást is kompromittálnak külső támadók – kibertámadásokkal, dezinformációs kampányokkal –, akkor az egész Európai Parlament integritása lesz megkérdőjelezhető.

 

A Politico által megkérdezett szakértők leginkább a dezinformációs kampányok miatt aggódnak. A különböző bothálózatok már korábban is aktívak voltak Európában, befolyásolták a vitákat Katalónia függetlensége körül, ahogy aktívak voltak az Olaszországban a bevándorlásról folyó vitákban is. A kibertámadásokra szakosodott orosz Internet Research Agency Hollandiában is aktív volt, itt a közvéleményt próbálták Ukrajna ellen fordítani.

 

Liisa Past észt kiberbiztonsági szakértő szerint ha jól sikerül egy dezinformációs kampány, akkor nincs is szükség komoly kibertámadásokra. Ez a legolcsóbb és legelérhetőbb támadási felület most.

 

Ettől függetlenül persze fennáll a veszély, hogy magukat a választási rendszereket támadják meg, ráadásul az EP-választás esetén huszonhét különböző ország választási rendszereit kell biztonságban tartani. A legtöbb országban papíron folyik a szavazás, amit kézzel számlálnak meg, de több helyen van gépi számlálás, és pár helyen (Belgiumban, Észtországban) elektronikusan is lehet szavazni. Nincs azonban központi koordináció vagy közös védelmi mechanizmus, ez pedig a szakértők szerint probléma.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás