A dezinformációs kampányoktól tartanak leginkább a kiberbiztonsági szakértők az EP-választás kapcsán.
„Mivel több országban tartják, és elég hosszú időintervallum alatt, ezért az európai parlamenti választás csábító célpont lehet a támadóknak” – nyilatkozta Julian King, az Európai Bizottség biztonságért felelő biztosa a Politiconak. Az EP-választást huszonhét országban tartják május 26. és május 29. között. A választások kibernetikai biztonságáért pedig az egyes országok felelnek.
Ha akár egy választást is kompromittálnak külső támadók – kibertámadásokkal, dezinformációs kampányokkal –, akkor az egész Európai Parlament integritása lesz megkérdőjelezhető.
A Politico által megkérdezett szakértők leginkább a dezinformációs kampányok miatt aggódnak. A különböző bothálózatok már korábban is aktívak voltak Európában, befolyásolták a vitákat Katalónia függetlensége körül, ahogy aktívak voltak az Olaszországban a bevándorlásról folyó vitákban is. A kibertámadásokra szakosodott orosz Internet Research Agency Hollandiában is aktív volt, itt a közvéleményt próbálták Ukrajna ellen fordítani.
Ettől függetlenül persze fennáll a veszély, hogy magukat a választási rendszereket támadják meg, ráadásul az EP-választás esetén huszonhét különböző ország választási rendszereit kell biztonságban tartani. A legtöbb országban papíron folyik a szavazás, amit kézzel számlálnak meg, de több helyen van gépi számlálás, és pár helyen (Belgiumban, Észtországban) elektronikusan is lehet szavazni. Nincs azonban központi koordináció vagy közös védelmi mechanizmus, ez pedig a szakértők szerint probléma.
NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.