+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. január 21. hétfő, 09:50
A dezinformációs kampányoktól tartanak leginkább a kiberbiztonsági szakértők az EP-választás kapcsán.

„Mivel több országban tartják, és elég hosszú időintervallum alatt, ezért az európai parlamenti választás csábító célpont lehet a támadóknak” – nyilatkozta Julian King, az Európai Bizottség biztonságért felelő biztosa a Politiconak. Az EP-választást huszonhét országban tartják május 26. és május 29. között. A választások kibernetikai biztonságáért pedig az egyes országok felelnek.

 

King szerint közös felelősség, hogy a választásba ne avatkozon be külső szereplő, a rendszer pedig csak annyira erős, mint a benne található leggyengébb láncszem.

 

Ha akár egy választást is kompromittálnak külső támadók – kibertámadásokkal, dezinformációs kampányokkal –, akkor az egész Európai Parlament integritása lesz megkérdőjelezhető.

 

A Politico által megkérdezett szakértők leginkább a dezinformációs kampányok miatt aggódnak. A különböző bothálózatok már korábban is aktívak voltak Európában, befolyásolták a vitákat Katalónia függetlensége körül, ahogy aktívak voltak az Olaszországban a bevándorlásról folyó vitákban is. A kibertámadásokra szakosodott orosz Internet Research Agency Hollandiában is aktív volt, itt a közvéleményt próbálták Ukrajna ellen fordítani.

 

Liisa Past észt kiberbiztonsági szakértő szerint ha jól sikerül egy dezinformációs kampány, akkor nincs is szükség komoly kibertámadásokra. Ez a legolcsóbb és legelérhetőbb támadási felület most.

 

Ettől függetlenül persze fennáll a veszély, hogy magukat a választási rendszereket támadják meg, ráadásul az EP-választás esetén huszonhét különböző ország választási rendszereit kell biztonságban tartani. A legtöbb országban papíron folyik a szavazás, amit kézzel számlálnak meg, de több helyen van gépi számlálás, és pár helyen (Belgiumban, Észtországban) elektronikusan is lehet szavazni. Nincs azonban központi koordináció vagy közös védelmi mechanizmus, ez pedig a szakértők szerint probléma.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

A klasszikus horrorszerzőről szóló szóló októberi, egész napos találkozón ez is kiderül!

„Van itt valaki, aki szeretne kínai, afrikai, vagy amerikai módon élni? Én az európait választom!” – mondta a Fidesz szerint a liberálisoknak behódoló Weber.

„Azonosítatlan légi jelenségek” vannak a felvételeken, amelyeknek nem szabadott volna nyilvánosságra kerülniük.

Izgalmas történet Észak-Oroszország mindennapjaiból, ahol egy Kaszást ábrázoló szoborból robbant ki a balhé.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás