+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Tamás
2019. január 20. vasárnap, 08:05
Évtizedek óta szárad ki a debreceni Nagyerdő, ennek következtében pedig őshonos fajok pusztulnak ki. A kiszáradás megállítására évtizedek óta létezik terv, amit eddig valamiért nem sikerült végrehajtani: állami és EU-s pénzekre is szükség lenne hozzá.

A Debrecen északi részén található Nagyerdő nem csupán országosan ismert, hanem országos jelentőségű természetvédelmi terület.

 

 

Az alföldi nagyváros életében mindig is meghatározó szerepet betöltő erdő az elmúlt évtizedekben sok megpróbáltatáson ment keresztül a különböző átalakító munkálatok (többek között tarvágások) miatt.

 

Az egyik legsúlyosabb problémát azonban nem ezek, hanem a folyamatosan és régóta csökkenő talajvízszint okozza. A városban köztudomású, hogy az alacsony vízszint miatt évtizedek óta szárad ki az erdő.

 

Bizonyíthatóak a fajeltűnések, az erdőt kezelő állami cég mégsem tud róluk

 

A debreceni Nagyerdő természetvédelmi feladatait a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, erdészeti feladatait pedig az állami tulajdonban lévő Nyírerdő Zrt. látja el. A Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, Juhász Lajos arról tájékoztatta az Azonnalit, hogy a biológiai sokféleséget negatívan nem befolyásolja az idős egyedek kismértékű pusztulása, mivel a holtfa bizonyos rovarok számára lesz élőhely. Arra a kérdésre pedig, hogy voltak-e fajeltűnések az elmúlt időszakban a Nagyerdő területén, azt válaszolta, nincs tudomásuk arról, hogy a közelmúltban állat- és növényfajok tűntek volna el.

 

Mindez annak fényében különös, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park honlapjának Nagyerdővel foglalkozó felületén is számos állat- és növényfaj eltűnéséről számolnak be az elmúlt évtizedekből.

 

Megkérdeztük ezért a témában Varga Zoltánt, a Debreceni Egyetem ökológusprofesszorát is. Elmondása szerint a kiszáradás valójában komolyan fenyegeti az erdő jövőjét. Arról tájékoztatott minket, hogy bizonyíthatóan a talajvízszint csökkenése miatt tűnt el a Nagyerdőről az uniós szinten is fokozottan védett díszes tarkalepke. E lepkefaj hernyója ugyanis csak nedves avarban tud áttelelni, ez a feltétel pedig már nem adott a területen.

 

Beszámolt arról is, hogy a hetvenes években készültek olyan egyetemi hallgatói szakdolgozatok, amelyek szerint már legalább fél évszázada megcsappant az éticsigák és más nedvességigényes csigafajok száma a Nagyerdőn, emiatt pedig a velük táplálkozó nagyobb futóbogarak állománya is jelentősen csökkent. Hozzátette, hogy

 

amikor tíz évvel ezelőtt egy parkolóépítés kapcsán a Nagyerdő Debrecen belterületéhez tartozó részén fel akarták mérni, hogy a hetvenes évek óta hogyan változott a futóbogarak állománya, azzal szembesültek, hogy azóta teljesen eltűntek onnan.

 

Arra, hogy a Nyírerdő Zrt-nek nincs tudomása közelmúltbeli fajeltűnésekről, az ökológusprofesszor annyit reagált, hogy monitorozniuk kellett volna az állat- és növényállományt. Arról ugyanis nem tud Varga Zoltán, hogy az elmúlt évtizedekben lett volna átfogó faunavizsgálat a Nagyerdőn. Ezt – véleménye szerint – a természetvédelmi kezelő Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak el kellett volna készíttetnie.

 

Hozzátette: a gazdasági szempontok a természetvédelmi szempontokat mindig is felülírták a Nagyerdő környéki beruházások esetén.

 

„Teljesen el tudom fogadni, hogy a Nagyerdei Stadiont fel kellett újítani, és hogy a régi víztoronynak is használható funkciót kellett adni, de ezzel együtt a területen a zöldfelület kiterjedése és minősége kétségtelenül csökkent” – mondta az Azonnalinak a professzor.

 

A NAGYERDŐ TÉLEN

 

Gencsi Zoltán, a Nagyerdővel korábban behatóan foglalkozó erdőmérnök az Azonnalit arról értesítette, hogy az erdő kiszáradása a huszadik század derekán már javában zajlott, a helyzet pedig azóta sokkal rosszabb. Tájékozódásunkat segítendő megosztotta velünk egy 1999-ben, az Erdészeti Lapokban megjelent, Gazdag Izabella erdésszel közösen írt cikkét

 

A cikkben a szerzők zuhanásszerű talajvízszint-csökkenésről írnak, amely az erdő fái számára szinte elviselhetetlen. Mint írják, a változások hatására a korábbi gyöngyvirágos tölgyes folyamatosan alakul át homoki tölgyessé.

 

A folyamat hatására pedig nem őshonos, más szóval adventív növényfajok térnyerése figyelhető meg az erdőben. Ezzel kapcsolatban Varga Zoltán megjegyezte: katasztrofális szakmai hiba volt a korábbi évtizedekben, hogy tudatosan akácot és erdei fenyőt telepítettek őshonos fafajok helyett, a kiszáradás és a légköri szennyezés mellett ugyanis részben ez okozta a nem őshonos növényfajok tömegessé válását az erdőben.

 

Nem a gyógyszergyár a felelős

 

A debreceni közvélekedés úgy tartja, hogy a TEVA gyógyszergyárának vízkivétele okozza a talajvz csökkenését. Debrecenben már több mint egy évszázada gyártanak gyógyszereket. 1995-ben a Nagyerdő szélén található Biogal Gyógyszergyárat felvásárolta a TEVA-csoport, azóta TEVA Gyógyszergyár néven működik az üzem. A gyár jelenleg Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb foglalkoztatója.

 

Az általunk megkérdezett szakemberek, a gyógyszergyár és Papp László fideszes polgármester állítása szerint sem a lakossági vízkivétel, sem a TEVA vízkivételei nem játszanak szerepet a folyamatban.

 

Utóbbi a gyógyszergyártól kapott adataink szerint a városi vízkivételek mindössze öt százalékát alkotja. A TEVA Gyógyszergyár egyébként az Azonnalinak küldött válaszában jelezte, hogy évente háromszor biológiai szempontból monitorozzák a területet. Azt azonban, hogy milyen módszerekkel és pontosan milyen szempontrendszer alapján teszik ezt, valamint azt, hogy mit állapítottak meg a legutóbbi felmérések, nem részletezték.

 

GYÓGYSZERGYÁR A NAGYERDŐ SZÉLÉN

 

Papp László polgármester a kiszáradás okait firtató kérdésünkre válaszolva elmondta, a város által felkért szakemberek vizsgálatai alapján elsősorban a klímaváltozás okolható az erdő kiszáradásáért.

 

Ugyanezt erősítette meg számunkra Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese is.

 

Az erdővel foglalkozó civil szervezet nem tartja magát illetékesnek

 

Kérdéseinkkel kerestük a Debreceni Nagyerdőért Egyesületet is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy az erdővel foglalkozó civilekként mennyire látják súlyosnak a helyzetet, milyen megoldási lehetőségeket látnak, és kiket tartanak felelősnek a kialakult állapotokért.

 

Marincsák Ibolya egyesületi elnök mindössze annyit válaszolt az Azonnalinak, hogy a feltett kérdések kapcsán az egyesület nem illetékes, javasolta, hogy keressük a „Magyar Államot”, valamint figyelmünkbe ajánlotta a honlapjukat.

 

Ezt megnyitva egyébként rövid görgetést követően azonnal látható az egyesület tevékenységére vonatkozó leírás, amely első mondata így hangzik: „Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Nagyerdő természeti faunáját, rendszeresen látogatjuk a területet és jelezzük az esetlegesen bekövetkezett természeti károsodást.”

 

A VÍZHIÁNYT NEM A LEHULLOTT HÓ OLDJA MEG

 

Évtizedek óta létezik a megoldás terve

 

Miután megtudtuk, hogy mi okozza az erdő kiszáradását, megkerestük a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot (TIVIZIG), hogy a megoldás felől érdeklődjünk. Tőlük azt az információt kaptuk, hogy

 

az 1976 óta létező CIVAQUA-projekt megvalósításával a talajvíz szintje helyreállítható lenne. Az információink szerint pénzügyi megfontolásokból félbehagyott projekt lényege, hogy a Tiszából a Berettyóba ömlő Keleti-főcsatorna vizéből pótolnák a debreceni Nagyerdőben keletkezett vízhiányt.

 

Arra a kérdésre az igazgatóság nem tudott válaszolni, hogy belátható időn belül újraindul-e a program. Megkérdeztük ezért Papp László polgármestert, aki hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósításához állami és európai uniós szerepvállalás is szükséges. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket tett Debrecen polgármestereként a szükséges források előteremtésére, Papp László azt válaszolta, tavaly februárban kezdeményezett egyeztetést a Belügyminisztériummal a CIVAQUA-programmal kapcsolatban.

 

A polgármester elmondta, az itt létrejött egyezség szerint a projekt a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus kiemelt állami fejlesztési programjaként fog megvalósulni.

 

Arról, hogy mekkora összegre lenne szükség a CIVAQUA-terv megvalósításához, nem írt válaszában a polgármester. Az interneten fellelhető információk szerint 2010-ben a Tiszántúli Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság (azóta TIVIZIG) 15 milliárd forintra becsülte a költségeket. Papp László polgármestertől arra a kérdésre, hogy eddig miért nem valósulhatott meg az évtizedek óta meglévő terv, amely megoldást jelenthetne a Nagyerdő talajvízszint-problémáira, így az ökológiai károk elkerülésére, nem kaptunk választ.

 

FOTÓK: Tóth Tamás / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

Az ötvenet se éri el azok száma, akik éltek a január 1-je óta nyitva álló lehetőséggel.

Nem küldtek el időben egy beszámolót, így ezért Hódmezővásárhely később kapja meg az állami támogatását, de pénzt nem fognak veszíteni, állítja Márki-Zay Péter.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás