Mekkora kraft van még a tüntetésekben?

Szerző: Hutter Marianna
2019.01.18. 07:46

Szombaton országos akciókkal folytatódik a rabszolgatörvény néven elhíresült módosítás elleni tiltakozás. De van-e még erő a megmozdulásokban, és mi lehet a következő lépés? Zavarja-e a szakszervezeteket, hogy a pártok is megjelentek a tiltakozásokon, vagy érzik-e azt a politikusok, hogy rátelepedtek valamire? Megkérdeztük!

Mekkora kraft van még a tüntetésekben?

Szombaton folytatódik a rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozat, ezúttal főleg vidéki megmozdulásokkal, hogy hol mire lehet számítani, azt itt foglalta össze az Azonnali. Ezúttal szakszervezeti vezetőket és pártpolitikusokat kérdeztünk arról, hogy szerintük mennyi erő van még a tiltakozásokban, és arról, hogy rátelepedtek-e a pártok a dolgozói tiltakozásokra.

„Egyre többen vannak a demonstrációkon, amiket egyre több helyszínen szerveznek” – értékelte a helyzetet Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Példaként említette, hogy volt olyan Tolna megyei város, ahol félpályás útlezárás szervezéséhez szerettek volna hetven autót kérni, ehhez képest száznegyven gyűlt össze.

„Ekkora elégedetlenség még nem volt. Ahol eddig voltunk 5-10 autóval, ott most 40-50 autóval vagyunk”.

Hogy végül lesznek-e sztrájkok, arra úgy reagált, ez nem a szakszervezeteken múlik, hanem a munkavállalókon. „Én nem sztrájkolhatok mindenki helyett” – mondta. Egyébként úgy tudja, csak ezen a héten négy ágazatban fog sztrájkbizottság alakulni, konkrét példaként viszont csak a pedagógusokat említette. Kordás szerint 2010 után a döntéshozók olyan jogi környezetet teremtettek, ami nagyon bürokratikussá, és ezért nehezen megszervezhetővé teszi a sztrájkot, tehát nagyon körültekintőnek kell lenni.

„Abban senki nem érdekelt, hogy jogszerűtlen sztrájkokat szervezzen, hiszen annak nagyon súlyos következményei lehetnek az egyénekre, de a szakszervezetekre nézve is” – tette hozzá.

A helyzetet bonyolítja, hogy a sztrájkjoggal a munkavállaló alapvetően akkor élhet, ha a munkáltatóval van problémája, viszont jelenleg nem velük, hanem a kormánnyal van konfliktus. Ezért ki fogják kérni a bíróság véleményét előzetesen a sztrájkok jogszerűségével kapcsolatban, ám idő, amíg ez megérkezik.

Kordás a kérdésre, hogy kritizálható-e az ellenzék azzal, hogy rátelepedett a tiltakozásokra, úgy válaszolt: nem hinné, a pártok is jogosan érzik, hogy valami nagy baj van a munka világban, eltolódott a Munka törvénykönyve a tőke irányába. Vagyis azt sem tartja ördögtől valónak, ha felbukkan egy-egy pártzászló a demonstrációkon. Emlékeztetett:

már 2010 előtt is voltak összehangolt akciók a szakszervezek és a pártok közt, csak akkor éppen Fidesznek hívták az ellenzéki pártot.

Vagyis szerinte az aktuális kormányerő mindig azt próbálja kommunikálni, hogy itt valami „összeborulás” történik, holott nem erről van szó, hanem csak egy közös ügyért való kiállásról.

Nem az a kérdés, lesz-e sztrájk

„Egészen biztos, hogy nagyobb sztrájkhangulat van, mint volt két hónappal ezelőtt” – nyilatkozta az Azonnalinak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szerinte még növekvő fázisban van a tiltakozás, és még nem dőlt el, hogy meg fog-e ez torpanni, és ha igen, hogyan. A kérdésre, hogy rátelepedtek-e a pártok a megmozdulásokra, úgy válaszolt: nem lehet szétválasztani ezt a történetet. 

A munkavállalói elégedetlenség összeért a civil és a politikai elégedetlenséggel. „Aki azt gondolja, hogy ez patikamérlegen szétválasztható, az vagy téved, vagy manipulál”.

Szűcs hozzátette: nem minden szempontból örül neki, hogy vannak pártzászlók a tüntetéseken, de „ezek a folyamatok megakadályozhatatlanok”. Ami a folytatást illeti, úgy fogalmazott: ő azt látja, szakszervezeti oldalról át kell helyezni a súlypontot a demonstrációkról a sztrájkra, illetve a klasszikus szakszervezeti eszközök világára. Úgy vélte, nem az a kérdés, hogy lesz-e sztrájk, hanem az, hogy olyan mértékű lesz-e, ami elgondolkozásra kényszeríti a kormányt.

Egyébként éppen a napokban jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, hogy március 14-re országos sztrájkot hirdetnek a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen.

Mit csinálnak most szombaton a pártok?

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségének tagja arról beszélt az Azonnalinak, hogy a mostani demonstrációkkal alapvetően a vidékre koncentrálnak.

Hogy ezúttal fognak-e füstbombázni, az a hangulattól függ, ha „békésebb, nyugisabb” lesz a tüntetés, akkor ahhoz alkalmazkodnak, de ha benne van a forradalmi hangulat a levegőben, akkor „miért ne segítsünk rajta”?

– tette fel a költői kérdést Hajnal.

Útlezárásokra, tüntetésekre készülnek a DK-sok is – mondta Rónai Sándor, a párt szóvivője. Példaként említette, hogy Újpesten Varju László, a kerület országgyűlési képviselője fog részt venni forgalomlassító akcióban.

Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese is arról beszélt az Azonnalinak, hogy több mint ötven helyszínen lesz jelen az MSZP a vidéki félpályás útlezárásoknál, demonstrációknál, de ez a szám akár még hetvenig is felmehet szombatig.

Mennyi erő van még a tüntetésekben?

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője az országot járva azt látja, még folyamatosan van lendület a megmozdulásokban, és szerinte az lesz a lényeg, ami vidéken történik, mert ott van a tiltakozás kulcsa, ami változást hozhat.

Hasonlóról számolt be a DK-s Rónai Sándor is. Míg azt tapasztalta, hogy a két ünnep között a hidegben 50-60 ember tüntetett Hatvanban, most szerdán Székesfehérváron már 700-800-an voltak, vagyis egyre többen vesznek részt a tüntetéseken vidéken.

A szocialista Harangozó Tamás szerint más Budapest és más a vidék ritmusa,

vidéken több időt kell hagyni, hogy eljusson a demonstrációk üzenete például a független média hiánya miatt.

Hogy mekkora lendület van még a tiltakozásokban, azt a momentumos Hajnal Miklós szerinte nehéz megjósolni, például a január 5-i tüntetés más volt, mint a decemberiek, nem volt meg az a feszültség, azzal kapcsolatban, hogy „akkor most hova menjünk tovább a tüntetés után”.

Túltolták-e a pártok?

A kérdésre, hogy jogos-e azzal kritizálni a pártokat, hogy rátelepedtek a megmozdulásokra, a párbeszédes Tordai Bence azt mondta:

minden kritikának van alapja, de azt nem szabad elvitatni, hogy a rabszolgatörvény ügyében az ellenzéki pártok kezdettől egységesen álltak ki.

Szerinte azt mondani, hogy valami erős, szakszervezeti kezdeményezésre települtek volna rá politikusok, ebben a formában nem pontos.

„Vannak pillanatok, amikor joggal érezhető, hogy az ellenzék rátelepedett a tüntetésekre, például mikor semmit nem lehet látni a sok pártzászlótól, de van, amikor meg éppen az a jó, hogy a pártok viszik tovább az ügyet, hiszen tudják segíteni annak felszínen tartását” – mondta Hajnal Miklós.

Harangozó Tamás szerint a pártok nem telepedtek rá a tiltakozásokra. Mint mondta, ő szekszárdi, és náluk a mostani tüntetés szervezése is úgy indult, hogy a szakszervezet megyei elnöke összehívta a pártokat és a civileket, hogy közösen szervezzék meg a tüntetést.

„Megmosolyogtató a kritika, hogy az ellenzék rátelepedett volna a tiltakozásokra” – reagált Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.

Hangsúlyozta: mégiscsak egy törvényről van szó, amely a parlamentben született, vagyis természetes, hogy az ellenzéki pártok foglalkoznak a kérdéssel.

Hogyan tovább?


Jakab Péter szerint fontos, hogy az utcai megjelenések mellett a jogalkotás eszközeivel is küzdjenek tovább a rabszolgatörvény ellen. Ugyan parlament februárig nincs, de az önkormányzati testületek működnek, úgyhogy

a Jobbik minél több településen igyekszik indítványozni, hogy legyenek helyi rendkívüli ülések, és döntsenek arról, hogy az önkormányzati cégek ne alkalmazzák a rabszolgatörvényt.

Például Miskolcon a hét elején kötelező lesz összehívni a polgármesternek a képviselőtestületet – tedtte hozzá Jakab Péter.

„A cél továbbra is az, hogy a fókuszt a rabszolgatörvényen tartsuk” – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté, hozzátéve, hogy ez akkor is szükséges, ha van arra szándék egyes politikai erők részéről, hogy másra is tereljék a figyelmet. A párbeszédes Tordai Bence pedig azt válaszolta: „csakis egységben” terveznek fellépni a továbbiakban is. 

Népszavazás egyelőre  nem lesz

Hajnal Miklós azt hangsúlyozta, mivel visszadobták a Momentum rabszolgatörvénnyel kapcsolatos népszavazási kérdéseit, ezzel kapcsolatban biztosan fellebbezni fognak. Hajnal három kérdést is beadott az ügyben. Ebből az első azt célozta, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni; a második, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén is legfeljebb tizenkét hónap legyen; míg a harmadik azt, hogy a teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni.

A kérdéseket, amelyek gyakorlatilag a Munka törvénykönyve korábbi szabályainak a visszahozására irányulnak, a Nemzeti Választási Bizottság (az NVB) olyan indokokra hivatkozva utasította vissza,

minthogy nem elég egyértelműek, jogi bizonytalanságot okoznának, illetve hogy „a kérdés megismétli a hatályos rendelkezést”.

Ugyanígy járt a jobbikos Pintér Tamás is, akinek két népszavazási kérdését dobták vissza a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban. Ezek szintén a  kollektív szerződéshez kötött maximum háromszáz órás túlórára és tizenkét hónapos munkaidőkeretre vonatkoztak volna. A két kérdést hasonló indoklással utasították el, mint amivel Hajnalét is. 

NYITÓKÉP: Álljon meg az ország! / Facebook

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek