+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Kömlődi Ferenc
2019. január 15. kedd, 07:50
A következő évszázad legnagyobb veszélyeiről és esélyeiről alig esik szó a magyar politikában, miközben a teljes nyugati világot leelőzheti Kína. Transzhumanizmusról, kiborgokról és automatizációról beszélgettünk Kádár Barnabással, a Momentum egykori elnökségi tagjával, aki szerint ha bolygókon átívelő civilizációvá akarunk válni, akkor bizony kiborgokká kell válnunk.

Két ünnep közötti vicces cikként jelent meg a legtöbb helyen, hogy a Momentum egykori elnökségi tagja, Kádár Barnabás egy videót posztolt a Facebookon arról, hogy milyen módosításoknak kéne alávetni az emberi testet ahhoz, hogy a Marson tudjunk élni. Pedig a téma közel sem csupán vicc: Kömlődi Ferenccel, Magyarország egyik első transzhumanistájával ezért megkerestük Kádár Barnabást, hogy beszélgessünk a témáról kicsit bővebben.

 

A politikus videóhoz rövid posztot is írt, amiben két dologra tért ki. Egyrészt arra, hogy vigyáznunk kell a Földre, hiszen egyelőre ez az egyetlen elérhető hely az ismert univerzumban, ahol nem halunk meg másodpercek alatt. Másrészt pedig arra, hogy nem kell ragaszkodni ehhez a „kozmikus szempontból életképtelen” létformához. Tehát:

 

„Ha szeretnénk bolygókon átívelő civilizációvá válni, akkor bizony kiborgokká kell válnunk.”

 

A gondolat, bár az itthoni viszonyok között kissé meglepőnek tűnhet egy politikustól, egyáltalán nem légből kapott: a Kádár által vázolt problémákkal foglalkozik a transzhumanista mozgalom, aminek Amerikában pártja és elnökjelölt-aspiránsa is volt a magyar származású Zoltán István személyében.

 

Sőt mi több, virtuálisan legalábbis Magyarországon is létezik Transzhumanista Párt, bár Facebook-oldalukat csak harmincan lájkolják, és nem is frissül gyakran. (Mikor leültünk beszélgetni, kiderült, hogy sem a témában jártas Kádár, sem a transzhumanizmussal Magyarországon elsőként foglalkozni kezdő Kömlődi Ferenc nem hallott még a társaságról.)

 

KÖMLŐDI FERENC ÉS KÁDÁR BARNABÁS TRANSZHUMANIZMUSRÓL BESZÉLGETNEK

 

„Hosszú távon mondjuk érdemes lenne ilyen pártban gondolkodni, mert releváns társadalmi törésvonal lesz a jövőben” – vélekedett Kádár. De mint kiderült, a Momentumon belül is van olyan munkacsoport, ami a jövőről gondolkozik: azért indult, hogy technológiai-tudományos vonalon ne mondjanak véletlenül baromságokat,

 

de gondolkoztak ezen a körön belül arról is a Momentumban, hogy ha most nem is akarnak alapjövedelmet, mi lesz mondjuk száz év múlva, ha magasabb fokú lesz az automatizáció.

 

Kifelé persze sok minden nem látszik a Momentum futurológiai munkacsoportjából, és elnökségi tagként Kádár sem ezeket a témákat futtatta, most azonban a párt fősodrából kikerülve tud foglalkozni ezekkel a problémákkal.

 

Akkor is szükség van arra, hogy több bolygón éljünk, ha nem vágjuk tönkre a Földet

 

A Kádár által jegyzett, és a sajtó által felkapott Facebook-posztban mintha feszülne egy apró ellentmondás: mi szükség van az ember terjeszkedésére és ennek okán kiborggá, azaz mesterséges és természetes biológiai szervekkel egyaránt rendelkező lénnyé válására, ha egyszer prioritásnak tekintjük, hogy megőrizzük a Földet?

 

Kádár szerint

 

az, hogy az emberiség több bolygón él, egyszerű galaktikus életbiztosítás lenne, még ha sikerül is megőriznünk a Földet,

 

hiszen bármikor jöhet egy gammakitörés, aszteroida, ami eltörölheti a civilizációt: ha van két bolygónk, akkor nagyobb az esélyünk a túlélésre. A környezetvédelem és az új bolygók meghódítása tehát megfér egymás mellett.

 

Ugyanígy örök vita tárgyát képezi, hogy a környezetvédelemhez a jelenlegi fejlődési ütem csökkentésére, vagy éppen gyorsítására van-e szükség, tehát megmentheti-e az emberiséget, ha olyan technológiai újításokkal áll elő, ami éppen az ember által okozott káros hatásokat enyhíti.

 

A momentumos politikus szerint a valódi kérdés az, hogy mikor találunk fel valami olyat, amit akár egy ember is elő tud állítani, és nagy kockázatot okoz – ellentétben mondjuk az atombombával, ami hatalmas kockázat, viszont bárki nem tudja előállítani. Bármikor felfedezhetünk valami ilyesmit, és a fejlődési ütem gyorsulásával ennek egyre nagyobb az esélye.

 

A másik veszély az, hogy egy általunk okozott problémát (például a felmelegedést) valami olyan technológiai megoldással kezelünk, amire aztán onnantól teljes mértékben rá leszünk utalva.

 

Ezért aztán Kádár Barnabás szerint nem lehet elég óvatosnak lenni ezekben az ügyekben, és az lenne a politikusok dolga, hogy az ilyen dolgokkal is foglalkozzanak, ahogy teszik ezt például a finn parlament jövőbizottságában. Ehhez képest Orbán Viktor egy darab veszélyről képes csak beszélni, a migrációról, miközben van hatszázmillió másik is, amiről a miniszterelnök még csak nem is gondolkozik.

 

Transzhumanizmus: a jövő fő törésvonala

 

A transzhumanizmus egyik alapvetése, hogy

 

az emberi fejlődés eljutott arra a pontra, ahol a kezünkbe tudjuk venni a saját evolúciónkat. Kérdés azonban az, hogy ezt a kezünkbe kéne-e egyáltalán venni

 

(a transzhumanisták szerint igen), és ha igen, akkor ez milyen formában történik meg.

 

Kádár szerint a fő probléma, hogy mindez valószínűleg nem ideális formában fog megtörténni, úgy, hogy mindenkinek jó legyen; hanem a most élő logikák szerint, ami azt eredményezheti, hogy a kapitalista társadalmak kettészakadhatnak: azokra, akik társadalmi státuszuk okán tudnak részesülni a fejlődés gyümölcseiből, és azokra, akik nem.

 

És persze lesznek olyanok is, akik elvből elutasítják majd, hogy mindenféle génmanipulációs vagy technológiai eszközökkel kavarjunk bele az emberiség evolúciójába.

 

Ebből a szempontból előnyben lehetnek az ázsiai társadalmak, például Kína. A kínai kollektivista berendezkedés lehetőséget nyújt rá, hogy az állam azt mondja például, hogy mindenkinek kötelező beültetni mondjuk egy orvosi chipet. Ebből nekik viszonylag hamar rengeteg adatuk fog keletkezni, ennek következtében pedig sokkal jobban tudják majd menedzselni a társadalom egészségügyi problémáit, miközben nyugaton mondjuk csak a gazdagoknak lesz erre lehetősége; illetve – mint fentebb írtuk – sokan el is utasítják majd az ilyen jellegű fejleményeket.

 

KÁDÁR BARNABÁS, AKI MÉG NEM KIBORG

 

Szintén a kapitalista logikából következik egy másik probléma, amire Kádár rámutat: tegyük fel, hogy sikerül kifejleszteni egy rendes mesterséges intelligenciát. Ez valószínűleg hadászati, vagy magáncéges fejlesztés lesz. Nagy kérdés, hogy egy ilyen helyen fejlesztett valódi MI etikailag olyan lesz-e, ami jó az emberiség egészének, vagy nem – bele akar-e építeni egyáltalán etikai korlátokat mondjuk egy harcra fejlesztett eszközbe a hadsereg.

 

Kiborg lesz-e Kádár Barnabás?

 

De van-e olyan, most, vagy a közeljövőben elérhető fejlesztés, amit egyébként ténylegesen be is építene magának a momentumos politikus, ha már úgy gondolja, hogy kiborgokká kell válnunk?

 

A terület persze gyerekcipőben jár még, de így is tudott hozni egy jó példát Kádár: Svédországban az megy nagyot mostanában, hogy emberek NFC-csipeket tetetnek a hüvelyk- és a mutatóujjuk közé.

 

Az implantátum gyakorlatilag helyettesítheti a pénztárcát, a kulcsot és végső soron pedig akár a személyes iratokat is: Svédországban már vonatjegyet is lehet vele venni. Ha ez elterjedne Magyarországon, akkor Kádár is beültetne magának ilyet.

 

FOTÓK: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás