+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Kömlődi Ferenc
2019. január 15. kedd, 07:50
A következő évszázad legnagyobb veszélyeiről és esélyeiről alig esik szó a magyar politikában, miközben a teljes nyugati világot leelőzheti Kína. Transzhumanizmusról, kiborgokról és automatizációról beszélgettünk Kádár Barnabással, a Momentum egykori elnökségi tagjával, aki szerint ha bolygókon átívelő civilizációvá akarunk válni, akkor bizony kiborgokká kell válnunk.

Két ünnep közötti vicces cikként jelent meg a legtöbb helyen, hogy a Momentum egykori elnökségi tagja, Kádár Barnabás egy videót posztolt a Facebookon arról, hogy milyen módosításoknak kéne alávetni az emberi testet ahhoz, hogy a Marson tudjunk élni. Pedig a téma közel sem csupán vicc: Kömlődi Ferenccel, Magyarország egyik első transzhumanistájával ezért megkerestük Kádár Barnabást, hogy beszélgessünk a témáról kicsit bővebben.

 

A politikus videóhoz rövid posztot is írt, amiben két dologra tért ki. Egyrészt arra, hogy vigyáznunk kell a Földre, hiszen egyelőre ez az egyetlen elérhető hely az ismert univerzumban, ahol nem halunk meg másodpercek alatt. Másrészt pedig arra, hogy nem kell ragaszkodni ehhez a „kozmikus szempontból életképtelen” létformához. Tehát:

 

„Ha szeretnénk bolygókon átívelő civilizációvá válni, akkor bizony kiborgokká kell válnunk.”

 

A gondolat, bár az itthoni viszonyok között kissé meglepőnek tűnhet egy politikustól, egyáltalán nem légből kapott: a Kádár által vázolt problémákkal foglalkozik a transzhumanista mozgalom, aminek Amerikában pártja és elnökjelölt-aspiránsa is volt a magyar származású Zoltán István személyében.

 

Sőt mi több, virtuálisan legalábbis Magyarországon is létezik Transzhumanista Párt, bár Facebook-oldalukat csak harmincan lájkolják, és nem is frissül gyakran. (Mikor leültünk beszélgetni, kiderült, hogy sem a témában jártas Kádár, sem a transzhumanizmussal Magyarországon elsőként foglalkozni kezdő Kömlődi Ferenc nem hallott még a társaságról.)

 

KÖMLŐDI FERENC ÉS KÁDÁR BARNABÁS TRANSZHUMANIZMUSRÓL BESZÉLGETNEK

 

„Hosszú távon mondjuk érdemes lenne ilyen pártban gondolkodni, mert releváns társadalmi törésvonal lesz a jövőben” – vélekedett Kádár. De mint kiderült, a Momentumon belül is van olyan munkacsoport, ami a jövőről gondolkozik: azért indult, hogy technológiai-tudományos vonalon ne mondjanak véletlenül baromságokat,

 

de gondolkoztak ezen a körön belül arról is a Momentumban, hogy ha most nem is akarnak alapjövedelmet, mi lesz mondjuk száz év múlva, ha magasabb fokú lesz az automatizáció.

 

Kifelé persze sok minden nem látszik a Momentum futurológiai munkacsoportjából, és elnökségi tagként Kádár sem ezeket a témákat futtatta, most azonban a párt fősodrából kikerülve tud foglalkozni ezekkel a problémákkal.

 

Akkor is szükség van arra, hogy több bolygón éljünk, ha nem vágjuk tönkre a Földet

 

A Kádár által jegyzett, és a sajtó által felkapott Facebook-posztban mintha feszülne egy apró ellentmondás: mi szükség van az ember terjeszkedésére és ennek okán kiborggá, azaz mesterséges és természetes biológiai szervekkel egyaránt rendelkező lénnyé válására, ha egyszer prioritásnak tekintjük, hogy megőrizzük a Földet?

 

Kádár szerint

 

az, hogy az emberiség több bolygón él, egyszerű galaktikus életbiztosítás lenne, még ha sikerül is megőriznünk a Földet,

 

hiszen bármikor jöhet egy gammakitörés, aszteroida, ami eltörölheti a civilizációt: ha van két bolygónk, akkor nagyobb az esélyünk a túlélésre. A környezetvédelem és az új bolygók meghódítása tehát megfér egymás mellett.

 

Ugyanígy örök vita tárgyát képezi, hogy a környezetvédelemhez a jelenlegi fejlődési ütem csökkentésére, vagy éppen gyorsítására van-e szükség, tehát megmentheti-e az emberiséget, ha olyan technológiai újításokkal áll elő, ami éppen az ember által okozott káros hatásokat enyhíti.

 

A momentumos politikus szerint a valódi kérdés az, hogy mikor találunk fel valami olyat, amit akár egy ember is elő tud állítani, és nagy kockázatot okoz – ellentétben mondjuk az atombombával, ami hatalmas kockázat, viszont bárki nem tudja előállítani. Bármikor felfedezhetünk valami ilyesmit, és a fejlődési ütem gyorsulásával ennek egyre nagyobb az esélye.

 

A másik veszély az, hogy egy általunk okozott problémát (például a felmelegedést) valami olyan technológiai megoldással kezelünk, amire aztán onnantól teljes mértékben rá leszünk utalva.

 

Ezért aztán Kádár Barnabás szerint nem lehet elég óvatosnak lenni ezekben az ügyekben, és az lenne a politikusok dolga, hogy az ilyen dolgokkal is foglalkozzanak, ahogy teszik ezt például a finn parlament jövőbizottságában. Ehhez képest Orbán Viktor egy darab veszélyről képes csak beszélni, a migrációról, miközben van hatszázmillió másik is, amiről a miniszterelnök még csak nem is gondolkozik.

 

Transzhumanizmus: a jövő fő törésvonala

 

A transzhumanizmus egyik alapvetése, hogy

 

az emberi fejlődés eljutott arra a pontra, ahol a kezünkbe tudjuk venni a saját evolúciónkat. Kérdés azonban az, hogy ezt a kezünkbe kéne-e egyáltalán venni

 

(a transzhumanisták szerint igen), és ha igen, akkor ez milyen formában történik meg.

 

Kádár szerint a fő probléma, hogy mindez valószínűleg nem ideális formában fog megtörténni, úgy, hogy mindenkinek jó legyen; hanem a most élő logikák szerint, ami azt eredményezheti, hogy a kapitalista társadalmak kettészakadhatnak: azokra, akik társadalmi státuszuk okán tudnak részesülni a fejlődés gyümölcseiből, és azokra, akik nem.

 

És persze lesznek olyanok is, akik elvből elutasítják majd, hogy mindenféle génmanipulációs vagy technológiai eszközökkel kavarjunk bele az emberiség evolúciójába.

 

Ebből a szempontból előnyben lehetnek az ázsiai társadalmak, például Kína. A kínai kollektivista berendezkedés lehetőséget nyújt rá, hogy az állam azt mondja például, hogy mindenkinek kötelező beültetni mondjuk egy orvosi chipet. Ebből nekik viszonylag hamar rengeteg adatuk fog keletkezni, ennek következtében pedig sokkal jobban tudják majd menedzselni a társadalom egészségügyi problémáit, miközben nyugaton mondjuk csak a gazdagoknak lesz erre lehetősége; illetve – mint fentebb írtuk – sokan el is utasítják majd az ilyen jellegű fejleményeket.

 

KÁDÁR BARNABÁS, AKI MÉG NEM KIBORG

 

Szintén a kapitalista logikából következik egy másik probléma, amire Kádár rámutat: tegyük fel, hogy sikerül kifejleszteni egy rendes mesterséges intelligenciát. Ez valószínűleg hadászati, vagy magáncéges fejlesztés lesz. Nagy kérdés, hogy egy ilyen helyen fejlesztett valódi MI etikailag olyan lesz-e, ami jó az emberiség egészének, vagy nem – bele akar-e építeni egyáltalán etikai korlátokat mondjuk egy harcra fejlesztett eszközbe a hadsereg.

 

Kiborg lesz-e Kádár Barnabás?

 

De van-e olyan, most, vagy a közeljövőben elérhető fejlesztés, amit egyébként ténylegesen be is építene magának a momentumos politikus, ha már úgy gondolja, hogy kiborgokká kell válnunk?

 

A terület persze gyerekcipőben jár még, de így is tudott hozni egy jó példát Kádár: Svédországban az megy nagyot mostanában, hogy emberek NFC-csipeket tetetnek a hüvelyk- és a mutatóujjuk közé.

 

Az implantátum gyakorlatilag helyettesítheti a pénztárcát, a kulcsot és végső soron pedig akár a személyes iratokat is: Svédországban már vonatjegyet is lehet vele venni. Ha ez elterjedne Magyarországon, akkor Kádár is beültetne magának ilyet.

 

FOTÓK: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rasmussen ugyanakkor kitalálta az ellenszert is: minden párt vállalja fel, hogy nyilvánosságra hozza a támogatóit!

Az ellenzék utcára hívta híveit, akik majdnem betörtek a miniszterelnöki hivatal épületébe is.

Ördögvillával csápoló zombikat láthatunk a norvég youtuber, Leo Moracchioli legújabb klipjében, aki Michael Jackson ikonikus számát, a Thrillert dolgozta fel metál stílusban.

Ha nem teljesül a kérésük, akkor a kisebbségi kormány komoly bajba juthat.

Vajon mit akar a bizottsági alelnök a 18 éves diáklánytól?

A hét kérdése

Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor annak érdekében, hogy ne fogyjon tovább a magyar. De elég ez bármire is? Mondjátok meg ti!

Azért ide elnéznénk

Vienna meets Ungarisch. Gergely's Raise Four, február 16.

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Szerzők, fordítók, műhelyek, beszélgetések és nagy találkozások Budapesten, február 17. vasárnapig!

Hogy végzi a munkáját a Magyar Filmalap? A Revizor folyóirat kivesézi február 18-án.

Ezt is szerettétek

Egy tangóharmonika, egy ember, egy dal, hat nép. Melyik a legjobb? A bosnyák? A horvát?

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Hiába ugyanis a rengeteg adat, ha nem tudjuk őket kutatható módon megőrizni; márpedig jelenleg még ötlet sincs erre.

És vajon mit keresett a Jobbik évadnyitóján az LMP társelnöke vagy éppen Márki-Zay Péter?

Twitter megosztás Google+ megosztás