+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. január 14. hétfő, 19:44
A Ramzan Kadirov által vezetett dél-oroszországi tartományban újabb önkényes letartóztatási hullám indult a helyi melegek ellen. Volt, aki nem élte túl a kínzásokat.

Legalább két meleg férfit is halálra kínozhattak Csecsenföldön egy, a tartományban élő melegek elleni újabb tisztogatást követően helyi jogvédő aktivisták szerint – írja az Independent.

 

Leszámolási hullámok

 

Az Oroszország részének számító, de mégis nagyfokú önállóságot élvező, iszlám többségű csecsen tartományban már régóta problémát jelentenek a hatóságok emberi jogi visszaélései. Helyi aktivisták szerint 2017 elején legalább három ember halt meg, többen eltűntek, valamint csaknem 200-at megkínoztak egy nagyszabású, melegek elleni fellépés keretében. Azóta alacsonyabb szinten folytak önkényes letartóztatások az LMBT-közösség tagjai ellen, de a tavaly december legvégén megindult hullám új fejezetet jelent az ügyben.

 

Hétfőn Igor Kocsetkov, az orosz LMBT-hálózat vezetője videoüzenetben arról beszélt,

 

most a közösség körülbelül negyven tagját tartóztatták le és kínozták meg. Kettőjük „nem élte túl a kínzást”, tette hozzá.

 

Kocsetkov szerint december 29-én letartóztatták egy helyi LMBT-csoport közösségimédia-adminisztrátorát, a hatóságok pedig ezzel hozzájutottak a zárt csoportban szereplő többi névhez is, így kitéve őket a letartóztatásnak. A letartóztatottakat egy Argunban található központba szállították, mely a legutóbbi, 2017-es hullám során vált ismertté, mint a kínzások és a visszaélések főbb tetthelye. Azóta többeket is hazaengedtek, de folyamatosan a levegőben lóg a további büntetés lehetősége.

 

Moszkvát nem érdekli

 

Az Oroszország déli részén található tartományt a nagyfokú önállóságot élvező, és a Kreml által a régió biztonságáért cserébe megtűrt Ramzan Kadirov vezeti. Bár 2017-ben Kadirov tagadta, hogy köze lett volna a leszámoláshoz, leszögezte, hogy Csecsenföld továbbra is ellenséges marad a meleg férfiak és nők számára.

 

Kocsetkov nem is igazán a tartományt kénye-kedve szerint irányító Kadirovot, mintsem a moszkvai vezetést hibáztatja: „Kadirov politikája azon alapul, hogy a csecsen vért meg kell tisztítani az általa károsnak ítélt elemektől – mondta – 

 

ennél nagyobb viszont Moszkva felelőssége. A 2017-es visszaéléseket nem vizsgálták ki megfelelően, a vizsgálatok célja nem a szálak felgöngyölítése volt”.

 

Moszkva viszont arra hivatkozik, hogy „nem találtak tanúkat”, így nem is folytatható le a nyomozás. 2017 októberében végül egy Csecsenföldön dolgozó orosz állampolgár, Makszim Lapunov a sajtó elé állt, és mesélt 12 napos letartóztatása és kínzása történetéről, valamint arról, hogy biztos volt benne, hogy megölik. Ugyanakkor még ez sem vezetett vizsgálathoz Moszkva részéről, így Lapunov az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult – később biztonsági okokból a férfit evakuálták Oroszországból.

 

Az orosz LMBT-hálózat végül január 10-én közleményben figyelmeztette a Csecsenföldön élő melegeket, hagyják el a régiót. Sokan azonban attól tartanak, szökésükkel a családjuk kerülne bajba, mivel a kollektív felelősség elvét egyre szélesebb körben alkalmazzák. „Tudják, hogyha elszöknek, saját testvéreik, unokatestvéreik, apáik és néha még a nők is ki lesznek téve ennek a horrornak. Így sokan inkább maguk veszik a vállukra a felelősséget” – fogalmaz Jekatyerina Szokrjanszkaja, a Konfliktuselemző és Megelőző Központ igazgatója. Sok szökésen gondolkodót azzal tántorítanak el a hatóságok, hogy az Interpolnál iszlamista terroristaként fogják őket jelenteni.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

Az ötvenet se éri el azok száma, akik éltek a január 1-je óta nyitva álló lehetőséggel.

Nem küldtek el időben egy beszámolót, így ezért Hódmezővásárhely később kapja meg az állami támogatását, de pénzt nem fognak veszíteni, állítja Márki-Zay Péter.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás