+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szakács András
2019. január 10. csütörtök, 19:08
Akkor érdemes sajtótájékoztatót tartani, közleményt kiadni, nyílt levelet írni, ha ezek mondjuk sztrájkra hívnak fel, és nem lájkolásra a Facebookon.

Azt már korábbi cikkekben bemutattam, hogy a rabszolgatörvény kapcsán mi a két legfontosabb tanulság a Fidesz számára politikai kommunikációs szempontból. Egyrészt kiderült, hogy a sorosozásnak is van határa. Másrészt hosszútávon az ellenzék radikalizálódását hozhatja, hogy a kormányzat a tárgyalókészség és a jogállamiság látszatára se ad már.

 

Most nézzük meg azt, hogy milyen negatív hatásokkal kell szembenéznie az ellenzéknek.

 

Az elmúlt hetek eseményei során ugyanis az eddigi legfontosabb eszközüket veszítették el a parlamentben ülő pártok és az azon kívül szerveződő mozgalmak: a nemcselekvés lehetőségét. De mi is az a nemcselekvés?

 

Politikai kommunikációs szempontból nemcselekvések közé soroljuk a petíciózást, nyílt leveleket, nem kötelező erejű aláírásgyűjtéseket, a beszédeket és a sajtótájékoztatókat. Ezzel ellentétben politikai cselekvésnek tekinthetjük a közösségszervezést (párt, civil szervezet, vagy mozgalom szervezése) a tüntetéseket és a bojkottokat, továbbá a parlamenti szavazásokat. A nemcselekvés (sajtóközlemények írása) azért is kedvelt eszköz, mert kevés időt, energiát emészt fel – igaz, nem feltétlen igényel kevesebb pénzügyi forrást –, de gyorsan és sokszor ismételhető bármilyen témában (sajtótájékoztató).

 

Viszont az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a politikai nemcselekvéseknek is fontos szerepük van a politikában. A kérdés csak az, hogy fel vannak-e töltve tartalommal? Egy sztrájkról (politikai cselekvés) szóló sajtótájékoztató (nemcselekvés) például tájékoztatja a társadalmat, és az információ hatására további szereplőket ösztönözhet a sztrájkhoz való csatlakozáshoz, azaz a politikai cselekvésre.

 

A probléma jelenleg a kiüresedett nemcselekvés: a sajtótájékoztatók pluszinformációt már nem tartalmaznak („a kormány korrupt”), politikai cselekvést nem határoznak meg („lájkold, ha egyetértesz”), nem ösztönöznek rá.

 

A helyzetet pedig súlyosbítja, hogy amikor pedig esély nyílik arra, például a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos tüntetések során, hogy tartalommal töltsenek meg egy sajtótájékoztatót, az ellenzéki pártok egy idő után a cselekvésre nem ösztönző összefogásról kezdenek el beszélni. A termék (összefogás) és a nemcselekvés eszköze (sajtótájékoztató) nem támogatja a politikai cselekvést, tehát a tüntetéseken való részvételt, az aktív politizálást.

 

De a kiüresedés nem csak az ellenzéki pártoknak köszönhető. A kormánypártok is tisztában vannak ugyanis a nemcselekvés hasznosságával, hiszen támogatni és erősíteni lehet vele a politikai cselekvést, mert jól láthatóvá teszi azt. A kormánypártok ezért az elmúlt években ellehetetlenítették és értelmetlenné tették a parlamenti munkát. Az ellenzéki módosító indítványokat leszavazzák, a bizottsági munkát blokkolják, szűkítve ezzel az ellenzék megszólalási lehetőségeit. A népszavazást mint lehetőséget hol fizikailag, hol pedig jogi eszközökkel blokkolják. Az olyan médiafelületek száma is folyamatosan csökken, ami hírt ad az ellenzéki politikai cselekvéseiről és nemcselekvéseiről.

 

Változás azonban csak hosszútávon várható, ugyanis fel kell készülni arra, hogy rövid távon – ha kudarcba fullad a rabszolgatörvény elleni tiltakozás – még az eddiginél is jobban lebénulhatnak az ellenzéki pártok.

 

Ugyanis ismét egyértelműen látszik, ami már 2010 óta egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok szimplán a nemcselekvés eszközével nem tudnak több szavazót bevonzani, tehát azt nem folytathatják. A cselekvő politizálástól viszont elszoktak, fel kell pörögniük újra ezen a téren, ez pedig időt fog igénybe venni. Dacára ugyanis a cselekvést követő pozitív visszajelzéseknek, az ellenzék ismét visszatért a nemcselekvéshez: sajtótájékoztatókat tart az összefogásról, Szanyi Tibor nyílt levelet ír, Puzsér Róbert videókat és Facebook-bejegyzéseket posztol.

 

A váltás a rossz reflexek lassú kikopásán túl még azért is lesz hosszú, mert a politikai közösségeknek és a holdudvarnak is át kell alakulnia. A cselekvő politizáláshoz értő és azt megvalósító politikusoknak és politikai kommunikációs szakembereknek kell döntési pozícióba kerülniük, akikből most – ahogy ebben a cikkben korábban  már kifejtettem – éppen hiány van a pártok háza táján.

 

Olvass még több cikket Szakács Andrástól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután Salvini 2018 tavaszán elárulta a többi olasz jobboldali pártot az Öt Csillag Mozgalommal való kormányzás kedvéért, most, hogy kitaktikázta magát a hatalomból, azok békejobbot nyújtottak neki.

Egyelőre az élettani hatásait tesztelték az eddigi leghosszabb repülőútnak, ráadásul rakomány és csomagok nélkül indult a gép.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás