A választók simán el tudják dönteni, mi őszinte, és mi ripacskodás – Kunhalmi Ágnes az Azonnalinak

2019.01.10. 07:59

Vannak-e kommunisták az MSZP-ben? Miért nem akarják meghódítani a Fidesz szavazóit? Mi a különbség a 2006-os és a mostani tüntetésoszlatás között? Miben áll az MSZP történelmi felelőssége? Miért akar az MSZP közös EP-listát a Jobbikkal? Van-e nála jobb színész a politikában? Ezekről is megkérdeztük Kunhalmi Ágnest, aki szerint jár az MSZP-nek az új esély. Nagyinterjú!

A választók simán el tudják dönteni, mi őszinte, és mi ripacskodás – Kunhalmi Ágnes az Azonnalinak

Tragikomédia vagy dráma volt az MTVA-székházban?

Az ellenzéki szavazók egy drámát láttak. Soha nem történt olyan a rendszerváltás után, hogy országgyűlési képviselőket fizikai atrocitás ér, miközben a munkájukat végzik, ellenőrző funkciójukat látják el. Hiába akarja a jobboldal tragikomédiának beállítani, hitelteleníteni az ott történteket, azért az őket támogatók is látják miről szólt az MTVA-s eset.

Nincs abban azért valami, hogy az ellenzék ripacskodott? Úgy érzi, hogy sikerült megőrizni a méltóságukat?

Sikerült, ez fel sem merült. Semmilyen törvénytelenséget, jogsértést nem követtünk el: megpróbáltuk elérni, hogy szóba álljon velünk a magyar adóból működő tévé. A méltóságát egy csapat vesztette el: az a kormány, amelyik fegyveres őrökkel állítja meg a vele egyet nem értőket.

Ha már dráma. Ön lesz a következő magyar Oscar-díjas Nemes Jeles László után? Csak persze színésznő kategóriában.

Egy bizonyos körben ezt a címet már megkaptam párszor, köszönöm szépen.

Ugye színésznőnek készült korábban. Az ajtós videóval lehet, hogy érdemes lenne újra felvételiznie a színművészetire.

Az a helyzet, hogy a fekete nadálytőkrém csodákra képes. Az úr nevét, aki rám csapta az ajtót, nem tudom, de sosem fogom elfelejteni az arcát. Ketten mentek be előttem, és a lábamat még be tudtam tenni; hozzáadódott az én érkező lendületem, egy jó harminc centis ütésnyom volt rajtam, szóval fájdalmas dolog volt.

Ennyire látványos lett volna a jelenet ekkora jajkiáltással akkor is, ha nem élőzi önt Szél Bernadett?

Nem tudom, Szél Bernadettre nem is figyeltem. Azt se érzékeltem, hogy jön utánam, csak arra figyeltem, hogy mindenképpen szeretnék bejutni valamilyen stúdióig.

Rokonszakma a politika meg a színészet?

Közszereplés mind a kettő. 

Csak ennyi a közös bennük?

Igen.

Van valaki a magyar politikában, aki önnél jobb színész?

A választók simán el tudják dönteni, hogy mi az, ami őszinte, és mi az, ami már ripacskodás.

Lásd a nevetős esetet két éve szilveszterkor. Abszolút tudták a választók, hogy az egy összevágott dolog volt. Amiről beszéltem, az nem sok helyre jutott el, helyette az MTVA összevágta annak az elejét meg a végét, és abból lett ez.

Mi a helyzet a közmédiával? Egyrészt azt mondják, hogy rengeteg pénzért mossa az emberek agyát, másrészt hogy senki sem nézi.

Nem igaz, hogy senki nem nézi. A Kossuth rádiót délben szerintem másfél millióan biztos hallgatják. Van egy masszív szavazóréteg, aki hallgatja. Novák Katalin meg azt mondta egy francia lapnak adott interjújában, hogy még mindig baloldali médiatúlsúly van Magyarországon, mert a legolvasottabb napilap még mindig a Népszava, a legnézettebb internetes felület az Index, és az RTL Klub is egy fiktív híreket közlő, ellenzéki kereskedelmi csatorna.

Felháborító érvelés ahhoz képest, hogy az ő kormányuk fideszes strómanokkal karöltve lényegében megölték a magyar médiapiacot, a hirdetők egy része a fidesznek akar üzenni a hirdetési felületválasztásával, szabad sajtót alig lehet csinálni, és egyre marginálisabban. Durva jobboldali médiatúlsúly van: csak a közszolgálati rádió és televízió több embert ér el, mint a még megmaradt kormánykritikus internetes felületek.

Ezt nem a szocialista párttól tanulta a Fidesz?

Emlékeztetnék, hogy Horn Gyula, a sokszor lepufajkásozott baloldali miniszterelnök megmentette a Magyar Nemzetet, mondván: egy ország nem lehet ellenzéki lap nélkül.

Puch László meg szépen átjátszotta a saját lapját, a Szabad Földet a Fidesznek.

Próbálta volna nem odaadni!

Mi lett volna vele, börtönbe zárják?

Egyre jobban afelé megyünk, hogy a Fidesz lényegében bárkitől bármikor elveheti a cégét, bárkire ráküldheti a NAV-ot. Mindenesetre

én akkor sem tartottam a gyertyát, amikor Puch László ezeket az orgánumokat megvette. Ez már nem az MSZP-Puch László ügy, legfeljebb Fidesz-Puch László-ügy.

Nem akar venni magának médiát az ellenzék? Medgyessy Péter ugye régebben ezt javasolta Orbán Viktornak.

Én ezt bármikor javasolnám, de az ellenzék momentán nem dúskál a szabad forrásokban ilyesmire.

Ha szeretik önöket a választók, összekalapozzák azt a pénzt.

A Klubrádiót is alig bírják ilyenformán fenntartani.

A Fidesznek valahogy mégis sikerült saját médiát fenntartania ellenzékben is.

Igen, csak az akkori kormánypártokban fel sem merült médiumok bezáratása, ellehetetlenítése. A Fidesz is felhasználhatta a külföldről érkező támogatásait.

Puch László amúgy áldozat vagy a NER része?

Bizonyos értelemben mind a NER részei vagyunk,

akik Magyarországon élünk. A NER-nek pedig sok áldozata volt eddig, és egyre több áldozata lesz ezután is.

Az MSZP-nek ebben, a Fidesz kétharmadában hatalmas szerepe van.

Az MSZP-kormányok sosem voltak antidemokratikusak, mindig emberközpontú politikát folytattak, soha nem rekesztették ki az ország egyik felét.

Mégis elintézték, hogy az emberek annyira megutálják önöket, hogy kétharmaddal megszavazzák a Fideszt.

Nem az MSZP csinálta önmagában a kétharmadot. De ha valakik így is gondolják, mindenkinek megvan az esélye arra, hogy új világot építsen.

Ez az esélye megvan még az MSZP-nek? Hiszen akármit csinálnak, ez egy kommunista utódpárt lesz. Nem lenne jobb azt mondani, hogy „oké, ebben ennyi volt, csináljunk egy új pártot”?

Mindig is kommunista utódpártnak tartottak minket, és ennek ellenére nyertünk választásokat.

Aki még mindig ezt az utódpárti narratívát tolja, az totálisan zsákutcába viszi az ellenzéki pártokat. Nem oldaná meg az ellenzék problémáját, ha az MSZP holnap eltűnne. Nem azt kell mondani, hogy egy párt tűnjön el, hanem jobbat kell csinálni, jobb, érthető jövőt kell kínálni. Erre mindenkinek megvan az esélye.

Az MSZP most a Párbeszéddel mint egy tiszta, újbaloldali mozgalommal igyekszik az imidzsét tisztára mosni, nem?

Nem, ez egy szövetség. Nincsenek tökéletes közösségek, nincsenek tökéletes pártok, ezt kell megérteni. Az MSZP szembenézett azzal, hogy mit csinált az elmúlt szűk harminc évben, azt is tudja világosan, hogy mit rontott el. Ma már nem MSZP-, hanem Orbán-probléma van az országban. Az MSZP abban érdekelt, hogy kialakítsunk egy új politikai minőséget.

Beszéljünk erről az új minőségről: kívánatos a szocializmus Magyarországon?

A szociális piacgazdaság és a demokrácia kívánatos.

Akkor miért szocialista pártnak hívják magukat, miért nem szociáldemokratának?

Lehet, hogy egyszer úgy fogják hívni.

Ezt akkor fel fogja vetni párton belül?

Ez megint zsákutca, nem ez a kérdés. Nem a párt nevén múlik a dolog, hanem az új politikán. Ha az nincs, megette az egészet a fene. Az új politika hosszú, kitartó munka eredménye. Orbán is átalakította a pártját az elmúlt harminc évben legalább kétszer, helyenként lecserélve a szavazóbázisát is.

Orbán követendő példakép lehetne ebben önöknek?

Az a jó politika, amelyik képes változni a világgal, de megőrzi az elveit, az alapértékeit. Orbán a kilencvenes években egy totálisan szétaprózott jobboldalt egyesített az „egy a tábor, egy a zászló” elv mentén. Neki tizenöt évébe tellett, mire megalkotta a nagy, egységes jobboldali pártot. Alkotott egy érzelmi közösséget, ami ideig-óráig magába foglalta a neofasiszta elemeket és a jobboldali liberális gondolkodású embereket is. Ezt tűzzel-vassal egyben tartják. Erről szól Nagy Imre szobrának elvitele, az, hogy Prohászka Ottokárnak is szeretnének szobrot állítani vagy hogy a Veritas Intézet relativizálja a zsidótörvényeket. Mindeközben a baloldal szétesett, polarizálódott,

az MSZP meg még ketté is szakadt. Ez utóbbi szerintem az akkori MSZP történelmi felelőssége a hazai baloldallal szemben.

Akkor újra össze kéne állni Gyurcsánnyal?

A stratégiai célkitűzés, hogy újra egységes legyen a hazai baloldal, egységes politikai alternatívát kínáljon, ami jogállammá szervezi hazánkat, hogy a sokszínűség újra érték lehessen, ne pedig hátrány.

Ezzel még nem válaszolta meg a kérdést: ha egyszer történelmi bűn volt az MSZP szakadása, akkor újra össze kéne állni Gyurcsánnyal?

A szavazók szemében soha nem váltunk külön. Ma az MSZP-DK-Párbeszédnek egymillió-százhuszonötezer szavazója lenne együtt. Ez még nem lenne elég a győzelemhez, de kritikus mennyisége ez az ellenzéknek.

Akkor az MSZP-ben úgy gondolják, hogy Gyurcsánnyal együtt lehet legyőzni Orbánt?

Ez nem Gyurcsányról, hanem a DK szavazóiról szól.

De ő a legelutasítottabb politikus Magyarországon.

Nahát! Orbán is mennyire elutasított politikus, mégis szavaznak rá az emberek. Ez megint zsákutcás logika. A pártokat általában utálják az emberek, mégis szavaznak rájuk.

Nem lehet, hogy Gyurcsányt ki kéne rakni az ellenzékből, és úgy lehetne Orbánt leváltani?

Már rég nem Gyurcsány-probléma van.

De a Fidesz ezt kommunikálja.

És kit érdekel a Fidesz?

Nem akarja meggyőzni a Fidesz szavazóit?

Nem.

Lemond róluk?

Szerintem a Fidesz leghűségesebb szavazói soha nem fognak egy baloldali pártra szavazni érzelmi alapon.

Honnan tudja?

Mindig lesznek, akik nem szavaznak az MSZP-re, ez normális dolog. Az más kérdés, hogy mára felnőtt egy olyan generáció, akik lényegében csak azt látják, hogy Orbántól meg kell szabadulni.

Orbán politikájával van a baj, nem a szavazóival.

De még egyszer: nem akarják őket meggyőzni? Hiszen mégiscsak erről szól a politika, az emberek meggyőzéséről.

Egy biztos: nem akarom őket eltakarítani úgy, ahogy a Orbán el akarja takarítani a baloldali pártokat. Az ellenzéki pártokat egyre kevésbé tűri meg, és egyre leplezetlenebbül vonja őket retorzió alá. Ha az európai parlamenti választáson az az irányvonal érvényesül, amit Orbán Salvinival, Le Pennel és Kaczyńskivel az élen visz, egyre durvább retorziókkal fognak fellépni a magyar ellenzékkel szemben is. Ilyet sem az MSZP, sem más ellenzéki párt nem csinált.

Soha nem akarta senki a baloldalon örökre bebetonozni a hatalmát az emberek élete, a szabadság ellen, és soha nem változtattuk meg a politikai váltógazdaság feltételeit.

Ezzel szemben mostanra lényegében totálisan kizárták a politikai rendszerből a hazai ellenzéket.

De eszerint akkor inkább akarnak a DK szavazóira támaszkodni, mintsem a Fidesz szavazóira.

Az MSZP a demokrata szavazókra támaszkodik.

Sok szavazó kell a kormányváltáshoz.

Az ország 52,3 százaléka tavaly áprilisban Orbán ellen szavazott.

Igen, de az adott játékszabályok között kell többséget szerezni.

Erről van szó. Ezért kell a hazai baloldal, a demokraták és az ellenzéki szavazók egységét kialakítani annak érdekében, hogy új rendszert tudjunk kialakítani.

Nem fog kijönni a matek, csak ha megszólítják a Fidesz-szavazókat is.

Van körülbelül százötvenezer, azaz olyan egy-másfél százaléknyi jobboldali szavazó Magyarországon, akik hajlandóak baloldali demokratákkal összefogni vagy szavazni rájuk. Lásd a budai körzetek egy részét, ahol képesek voltunk többséget szerezni.

Magyarország nem Buda.

Micsoda kérdés ez?

Ez tény. Magyarország nem egyenlő Budával.

Oké. De Magyarország abban az értelemben Buda, hogy – például az én pesti választókerületemben és több más körzetben – ugyanaz a logika érvényesül, mint amit Budán láttunk 2018 tavaszán. Jobbikos, tehát jobboldali érzelmű szavazók is rám szavaztak, plusz háromezer szavazatot hozva. Így földbe döngöltük a fideszes jelöltet. És ha minden jól megy, az önkormányzati választáson is együtt fogunk indulni, mert a helyi ügyek, az emberek megsegítése, az iskolák és a járda állapota, meg az, hogy ne a Fidesz embertelen politikája érvényesüljön, sokkal fontosabb a szavazóknak a párthovatartozásnál. Ma a kritikus tömeg szociáldemokrata, liberális és zöld szavazókból áll. Ha ehhez valamennyi jobboldali szavazó csatlakozik, akkor bizony megvan a többség.

Ez vidéken is így működik?

Jórészt igen, sőt!

Ha a Jobbikkal meg tudunk állapodni az önkormányzati választásokon, és érvényesül az „egy az egy ellen” politikája, akkor Budapestet, a megyei jogú városokat és más egyéb nagyvárosokat és szerintem még valamennyi közepes méretű várost is elhozhat az ellenzék.

Hiszen egy valódi, erős alternatíva láttán megmozdul a szavazóbázis. Az én véleményem az, hogy meg kellene állapodni már az európai parlamenti választáson is.

Segíti az együttműködést, ha az MSZP elkezdi erőltetni az EP-választásokra a közös listát?

Nem erőltetjük, ez az én személyes véleményem.

Tóth Bertalan is erőteljesen meglebegtette ennek a lehetőségét a január 5-i tüntetésen.

Miért ne lehetne ezt a kérdést kinyitni?

Mert ez egy arányos választás pártlistákkal. Más a választási rendszer logikája, mint a parlamenti vagy az önkormányzati választásokon. Arányos rendszerben mi értelme lenne közös listát állítani?

Teljesen nem arányos az 5%-os küszöb miatt, a mandátumkiosztás pedig a nagyobb tömböknek kedvez. Ha közösen indul, plusz mandátumot tud szerezni az ellenzék. Viszont ha külön indulunk, attól félek – és ezt kell megérteni az ellenzéki pártoknak –, hogy óriási veszteség fog érni minket.

Fél, hogy a Momentum és az LMP nem fog mandátumot szerezni?

Így van.

Tényleg őket félti?

Igen. Meg kell érteni: akkor, amikor az emberek kimennek tüntetni, lefújatják magukat könnygázzal; amikor félpályás útlezárásokkal harcolnak ez ellen a rendszer ellen,

akkor az embereket nem érdekli, hogy mi van az egyes pártokkal, és hogy kinek hány mandátuma van.

Az érdekli a választót, hogy a politikai elitje képes-e egy olyan új politikai minőséget létrehozni, amellyel új országot lehet építeni és megszerezni az ehhez szükséges hatalmat. Hatalom nélkül még egy iskolát se lehet átadni.

Pont ez az, az EP-választás nem erről szól. Nem az fog iskolákat átadni, aki jól szerepel az EP-választáson. Nincs ott a kormányváltás esélye sem. Viszont Mári néni, aki utálja Gyurcsányt, előbb szavaz a Kétfarkú Kutya Pártra, mint egy Gyurcsányt is tartalmazó közös listára.

Ez utóbbi párt amúgy elvitt rengeteg olyan szavazót, akikkel áprilisban megakadályozható lett volna a kétharmad.

Ha lesz egy közös lista, lehet, a Kétfarkú Kutya Párt önállóan fog nyerni két mandátumot is, nem gondolja?

Tanulni kellene a múltból, és nem mindig ugyanabba a folyóba belelépni. Az EP-választás nem egy egyszeri küzdelem.

Egy nagyon hosszú, elszánt és kitartó küzdelemre kell számítaniuk az ellenzéki szavazóknak és pártoknak.

Már kilenc éve ezt halljuk.

Igen, de a Fidesz rendszere mostanra megszilárdult. Sokkal nehezebb hónapról hónapra lebontani ezt a rendszert most, mint akár egy évvel vagy félévvel ezelőtt lett volna. Két választás lesz idén Magyarországon. Az EP-választás tétje óriási; az, hogy képesek vagyunk-e visszaszorítani Orbánékat. Képesek vagyunk-e több mandátumot szerezni összellenzékként, mint külön-külön tudnánk? Egy sikeres EP-választás pedig lényegében megágyazhat az önkormányzati választásnak. Aki azt mondja, hogy ez nem így van, az szerintem becsapja a saját választóit, és kilép az együttműködésből.

Meg kell érteni: nem tudunk már többé egyedül működni.

Van az MSZP-nek bármi üzenete azon túl, hogy „Orbán, takarodj”? Mert mást nagyon nem tudunk felidézni Botka László „Fizessenek a gazdagok!” üzenete óta.

Persze, hogy van. Én sem azért lettem politikus, hogy Orbánnal harcoljak folyamatosan. Egyszerűen belenyomorodom abba, hogy százezer gyerek kiesik a közoktatásból nemhogy szakmai, általános iskolai végzettség nélkül. Lényegében még egy generáció gallyra megy ezzel a kormánnyal.

És ebben mi az üzenet túl azon, hogy utáljuk Orbánt?

Az, hogy Magyarország harminc évvel a rendszerváltás után nem juthat el oda, hogy négyszáz óra túlmunkát kelljen rálőcsölni az emberekre, miközben három év múlva vagy megkapják a pénzüket, vagy nem. Meg kell érteni, hogy a demokrácia nem magától értetődő, ahogy a jogállam vagy a jólét sem. Ezekért egy nemzetnek újra és újra meg kell harcolnia, és vanak olyan generációk, akiknek többször is. Jobb- és baloldalinak egyaránt.

Hogyan győzték meg a Momentumot, hogy nem egyenlők a Fidesszel? A tavaly áprilisi választás előtt ugyanis Fekete-Győr András még MSZP=Fidesz feliratot graffitizett, most meg Pécsen bejelentette a Momentum, hogy az MSZP-vel és a DK-val közösen támogatnak egy polgármesterjelöltet.

Szerintem a Momentum és Fekete-Győr András felismerte, amit az LMP nagyon sokáig nem.

Az LMP korábban mindig azt mondta, hogy a korszakváltók nem állhatnak össze a nem korszakváltókkal. Fekete-Győrék felismerték, hogy Orbánék most váltják mindannyiunk alatt a korszakot.

Akkor nem győzték meg őket arról, hogy az MSZP jófej, csupán felismerte a Momentum, hogy ez az érdeke?

És rájöttek szerintem arra is, hogy az MSZP már nem az a párt, mint ami akár öt évvel ezelőtt volt. Meg arra is, hogy nem felszólítani kell egy pártot arra, hogy tűnjön el a közéletből, hanem el kell kezdeni máshogy, jobban politizálni.

Mitől lett más az MSZP? Akkora személyi változások azért nem voltak.

Dehogynem. Az átlagéletkor harminc-negyven év körül van jelenleg az országos vezetésben. Lassan már én is öregnek számítok.

Hát azért bajban lennénk, ha meg kéne nevezni egy önnél fiatalabb MSZP-s politikust.

Ott van Bárány Balázs vagy Őrsi Gergely.

Ha már közös EP-lista: vezethetné egy jobbikos azt a közös listát? Hiszen a legerősebb ellenzéki párt áprilisban a Jobbik volt.

Olyan megoldást kell találni, ami esélyt ad a változást akarók többségének a győzelemre.

De lehetne jobbikos a listavezető? Láthatnánk majd mondjuk olyan plakátot, ahol az MSZP logója is szerepel mondjuk Gyöngyösi Márton fotója felett?

A Jobbikkal – annak szakadása óta – elképzelhető lenne a közös lista a változásért.

Ehhez képest a Jobbik elnöke azt mondta, hogy ezt nem szeretnék, merthogy annyira távol állunk egymástól ideológiailag. Szerintem az európai parlamenti választásban meg pont azt a szép, hogy egy pártokon átívelő közös listával maximalizáljuk az esélyeinket, ugyanakkor mindenki abba a frakcióba ülhet az Európai Parlamentben, amelyikbe szeretne.

De ha mondjuk az S&D-t akarom támogatni, akkor tudom, hogy az MSZP-re vagy a DK-ra kell szavaznom – ha külön listák vannak. Közös lista esetén viszont nem tudom, valójában kire, mire szavazok, mert szanaszét fognak ülni.

Itt demokraták vannak és antidemokraták: ez most már a lényegi különbség az európai politikában, nem az, hogy ki melyik pártcsaládhoz tartozik. A Jobbik a szakadás óta a demokrácia keretei között szeretné magát képviseltetni, ezt több képviselőjük is kinyilvánította. A tüntetéseken egymás mellett láthattuk az árpádsávos meg az LMBTQ-s, MSZP-s, DK-s zászlókat.

Milyen érzés volt árpádsávos zászlók alatt tüntetni? Gondolta volna akár öt éve, hogy ez megtörténhet?

Dühösek vagyunk a rendszerre, nem gondoltuk azt, hogy egyszer ide jutunk. A közös EP-listának lélektani jelentősége lenne, mert maximalizálhatjuk a szavazatokat. Minden egyes ember egyéni erőfeszítése is szertefoszlik kámforrá, ha a politikai erők nem tudnak új minőséget kialakítani legalább átmenetileg.

Az előbb az érzelmi alapú szavazásról beszélt. Hogyan szavazzanak az emberek egy közös listára érték- vagy érzelmi alapon?

Na és amikor az önkormányzati választásokra összeáll az ellenzék?

Az önkormányzati választáson egy konkrét személyre szavazok, a leendő polgármesterre, illetve az önkormányzati képviselőkre.

És szavaz egyébként pártokra is. Hiszen ezek mögött az emberek mögött pártok vannak.

De most helyi emberekről beszélünk, akiket a választó ismer. Nem pedig egy közös listáról, amin teljesen más párthátterű országos politikusok szerepelnek egymás után.

Szerintem az ellenzéki oldalon megvan az a közös többszörös és az a demokratikus minimum, ami most szavazásra sarkallja a változást akaró szavazókat. A jogállam helyreállítása, törvény előtti egyenlőség, a tisztességes bér. A szociális Európa képe: legyen rendes oktatás és egészségügy, építsük vissza azokat az intézményrendszereket, amikkel nőhet Magyarország termelékenysége.

Ha lenne egy közös lista, tartalmilag mivel kampányolnának? Mit mondana az MSZP-Párbeszéd-DK-Jobbik-Momentum-LMP szövetség Mari néninek a faluban, ami meggyőzné őt, hogy önökre szavazzon, mert ezt és ezt fogják csinálni az EP-ben?

Például közösen kiállnánk azért az Európai Parlamentben, hogy uniós szintre emelkedhessenek a magyar bérek.

Pár EP-mandátum, de még maga az EP is ehhez önmagában kevés. A tagállami kormányokra is szükség van hozzá a Tanácsban.

Persze, de ez egy folyamat. Minél több olyan képviselő kerül be, aki a szociális Európában érdekelt, annál nagyobb az esélye, hogy például el fognak jutni az egészségügyi támogatások Kiskunmajsára, és lesz a helyi kórházban tisztítószer. Vagy például lehet majd normális oktatási és továbbképzési rendszert  csinálni.

Ezek nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek.

De az unió ad nemzeti hatáskörbe tartozó dolgokra pénzt. És ezek a pénzek nem jutnak el oda, ahova kellene.

Mit gondol az elmúlt ötéves európai ciklusról? Mi volt jó, min kéne javítani?

Sokkal összehangoltabban kéne működtetni az EU-t, és sok intézményrendszeren kellene változtatni. A probléma, hogy az EU nincs azon a fejlettségi szinten, hogy képes legyen továbblépni a problémákon: például a nemzetállamok aktuális részérdekeiből adódó nem együttműködésen. Nemzetállamok – az én felfogásom szerint – mindig lesznek.

És ennek örül, jók nekünk a nemzetállamok?

Hát persze. Minden közösségnek, minden kultúrának szüksége van az identitása megőrzésére. Az viszont, hogy a globalizált világgazdaságban és kereskedelemben az unió tartsa a versenygazdasági pozícióinkat Amerikával, Ázsiával vagy akár Oroszországgal szemben, hogy a jólétünket, a piacainkat, a gazdaságunkat növelni tudjuk, ahhoz együtt kell működni más nemzetállamokkal. És van még egy érv az EU mellett: a béke. Az EU a második világháború után a legsikeresebb konstrukció arra, hogy Európa népei ne egymás rovására kereskedjenek.

Attól félek, ha Fidesz és a hasonlók visszaviszik a történelmet annak egy korábbi szakaszába, egy korábbi nemzetállami felfogásba, ahol egymás kárára kereskedünk, az bizony háborúhoz is vezethet.

Valóban ennyire jelentős súlya lenne a Fidesznek az európai politikában?

A baloldalnak meg az ellenzéki szavazóknak is van európai súlyuk: ma egy baloldali vagy egy jobbikos szavazó ugyanúgy tudja befolyásolni Európát. És ma már minden párt, beleértve a Jobbikot is azt mondja, hogy az EU-nak változni kell, de felbomlania nem szabad.

Orbán Viktor is ezt mondja.

Az ő és társai politikája könnyen vezethet oda, hogy felbomlik az EU. Amerikának, az ázsiai térségnek és Oroszországnak sem érdeke az egységes, stabil unió. Destabilizációs kísérletek sokaságát láttuk az elmúlt időszakban, amit – jól vagy rosszul – megpróbált kezelni az Európai Unió.

Nyilván egyensúlyozni kell a diplomáciában a nagyhatalmak között.

Igen, de az együttműködésnek nincs alternatívája. Még Németország sem tud egyedül boldogulni a világkereskedelemben. Aki ezt az együttműködést veszélyezteti, az a jólétet csökkenti.

Orbán most épp együttműködik a német multikkal, amikor megcsinálták a túlóratörvényt, nem?

Ebből is látszik, hogy az Európai Unió nem egy tökéletes szervezet. Meg kell oldani az unió belső igazságtalanságait.

Akkor önök tulajdonképpen mit akarnak? Kétsebességes Európát?

Nem, az tragédia lenne, de Orbánék valószínűleg ezt fogják elérni. A nyugatiak – megőrizve a saját nemzetállamaikat – le fognak válni azokról, akik megkérdőjelezik a jogállamiságot és ellopják az uniós forrásokat. Az uniós pénzek arra valók, hogy infrastruktúrát fejlesszünk, vagy hogy a putriból is tudjunk programozó gyereket kinevelni. Az ezt biztosító intézményeket egy emberöltő alatt fel lehetne építeni.

Ezt pont az MSZP mondja, aminek a kormányzása alatt az EU-s pénzeket szintén elherdálták hülyeségekre, egy részüket meg ellopták.

Az MSZP utakat épített, a mai hatalom stadionokat. Visszatérhetünk újra az MSZP- meg a Gyurcsány-problémára…

Ez hitelességi kérdés.

Ez így van, de abból kell kiindulni, hogy az MSZP korábbi állapotában már nem létezik.

Akkor tényleg nem lenne érdemes megszüntetni ezt az MSZP-t, és új néven pártot alapítani?

Nem ezen múlik a siker.

Az élére is állhatna az új pártnak, most amúgy is egy csomó európai szocdem pártnak női vezetője lett. Ez nem motiválja?

Engem az motivál, hogy a putriban lévő gyerekekből is programozót tudjunk csinálni.

Mint mondjuk jövőbeli oktatási miniszter?

Nem a pozíció a lényeg, hanem hogy milyen országot szeretnénk, hogy miben látjuk a kitörés lehetőségét.

Csak ehhez hatalom kell.

Ezt mondom én is. És ez ma elérhető. Olyan jól tudtunk együttműködni az utóbbi napokban a DK-sokkal, a jobbikosokkal, a momentumosokkal…

Az LMP-t direkt hagyja ki mindig a felsorolásból?

Az LMP eddig ott volt mellettünk. Remélem, ők is tanultak az elvesztegetett nyolc évből.

Említette, hogy egyre durvább retorziókra számít a Fidesz részéről. Fél attól, hogy akár börtönbe is kerülhet?

Nem, én attól félek, hogy nem fogjuk tudni időben megfékezni Orbánt. Már megfékezhettük volna. Ki gondolta volna akár csak két éve, hogy hozzá lehet érni egy ellenzéki képviselőhöz, amikor bemegy egy intézménybe? Vagy hogy belefojtják a szót az ellenzéki képviselőbe, és házszabályellenesen hoznak törvényt? Még a 2012-es Áder is azt mondta, hogy nem legitim az a törvény, ami eljárási hibákkal van tele.

Akkor egyetért Hadházy Ákossal, aki szerint ilyen körülmények között el sem kéne indulni az EP- és az önkormányzat választásokon?

Nem értek egyet ezzel az állítással. A végtelenségig harcolni kell, és az új politikai minőséget ki kell alakítani.

Tényleg létezik ez az új minőség? Vannak tüntetések, de nincsenek kint hatalmas tömegek az utcán.

Szerintem a kritikus tömeg kint van az utcákon. Nem lehet mindennap százezres tüntetéseket csinálni.

Nem is volt egyszer sem százezres tüntetés.

De, a parlamenti választás után kettő is.

De ősszel nem.

Gördülő sztrájkok és gördülő ellenállás kell. Akkor tudunk sikereket elérni, ha összefogunk. Aki ezt megbontja, az egész ellenzéki oldalét a guillotine alá viszi. Elvesztegetett nyolc év van mögöttünk.

Ha még egyszer ugyanazt a hibát elkövetjük, vége az egész dalnak. Nem most fog eldőlni, hogy ki lesz az ellenzéki oldal vezető ereje, ezt kell megérteni.

Lépésről lépésre fel kell építeni azt az új minőséget, amivel 2022-ben el lehet indulni az országgyűlési választásokon. Orbán attól retteg a legjobban, hogy kialakul egy új politikai minőség.

Tényleg úgy látja, hogy Orbán Viktor a harmadik kétharmad után retteg?

Igen, és megelőző csapásokat igyekszik tenni. Orbán egy sokszor kipróbált politikus, aki tudja, hogy mit kell tennie, hogy mindenáron megtartsa a hatalmát.

Már megtette ezeket a lépéseket a kétharmados többséggel. Van még további intézkedésekre szüksége?

Persze. Kövér László meg is mondta, hogy ami jön, az ellenzéknek fájni fog. Már fenyegetik azzal a Párbeszédet és a Momentumot, hogy meg fogják vonni tőlük az állami támogatást.

Külföldről számítanak segítségre az Orbán elleni harcukhoz?

Nem. Akik azt hiszik, hogy majd megment minket az EU, a németek vagy bárki, az szintén zsákutcába téved. 

Az S&D, az európai pártcsaládjuk sem segíti önöket? Például majd az EP-kampányban?

Ez természetes, ebben az értelemben persze, kapunk segítséget. A demokraták segítik a demokratákat. Európában is azt látjuk, hogy a jobb- és baloldali demokratáknak össze kell fogniuk a szélsőségekkel szemben úgy, ahogy Németországban tették.

Németországban ki a szélsőséges?

Hát az AfD.

Az AfD tíz százalékon áll.

Az is sok, elég régen volt ilyen magas a támogatottságuk.

De azért félni aligha kell tőlük. A CDU és az SPD van kormányon.

Igen, de egyre inkább visszaszorulnak a tartományi választásokon.

Nem az AfD miatt, hanem mondjuk a Zöldek miatt.

Hál’ Istennek. Ebből is látszik, hogy a baloldali szavazók nem tűnnek el, csak átmennek más pártokhoz. De nem is a pártok a lényegesek. Mindenütt csak összefogással tudnak talpon maradni a demokraták az orbánihoz hasonló szélsőjobboldali politikával szemben.

A szocialista, szociáldemokrata pártok elég rosszul állnak szerte Európában. Mit csinálnak rosszul?

Ez a mainstream meggyengülése. Nem csak a klasszikus szocdem pártok, hanem a mainstream jobboldali pártok is drasztikus mértékben veszítik el a támogatóikat.

Azért továbbra is a mainstream jobboldal, a Néppárt vezeti az EU-t.

Még. Szociáldemokrataként

még mindig jobban bízom abban, hogy európai szinten megőrzi az erőit a demokratikus jobboldal,

amely nem lebontani akarja a jogállamot.

A Fidesz is a Néppártban van, tehát ha valaki az EP-választáson a Fideszre szavaz, akkor azzal az ön által előbb méltatott demokratikus jobboldalt támogatja, nem?

Eléggé szégyenletes, hogy a Néppárt benntartja sorai között a Fideszt. Véleményem szerint

nem várhatunk arra, hogy a Néppárt majd esetleg kirakja a Fideszt, ezért is kell arra törekedni, hogy elvegyünk tőlük még két-három mandátumot az EP-választáson.

Ha már itt tartunk, az S&D miért nem rakja ki a román kormánypártot, a PSD-t? Ők is nagyon korruptak, vertek már szét tüntetést is.

Amíg működik az igazságszolgáltatás…

De hát nem működik. Lazán lecserélik a korrupcióellenes ügyészség, a DNA vezetőjét, meg olyan szabályokat alkotnak, hogy bizonyos összeg alatt a lopás nem lopás.

Jogos a felvetés.

Az MSZP kezdeményezi fogja akkor a PSD kizárást az S&D-ből?

Volt olyan MSZP-s, aki anno Fico kizárását is felvetette, mert az a szélsőjobboldallal szövetkezett.

Fontosabb az ideológia, az, hogy valaki a szélsőjobboldallal szövetkezik, mint hogy a PSD lopja a pénzt?

Nem fontosabb.

Akkor itt az alkalom, hogy kezdeményezzék a PSD kizárását, nem?

Látom, nagyon élvezik ezeket a keresztkérdéseket.

Tessék, akkor kap egy könnyebbet. Tavalyelőtt ősszel az osztrák SPÖ választási buliján, ahol megkérdeztük a párttagokat, hogy szerintük hány százalékos az MSZP támogatottsága. Az MSZP akkor tíz százalék körül mozgott, az SPÖ-sök mégis nagyon fölülbecsülték önöket, átlagosan húsz százalék körüli számokat mondtak. Mit csinálnak, hogy ilyen jó az imidzsük az osztrák testvérpártnál?

Az osztrákok látják, hogy megvan Magyarországon a húsz százaléknyi baloldali szavazóbázis.

Akkor a DK-t is beleszámolták az SPÖ-sök?

Mint mondtam, a választók sem kezelik külön a baloldali pártokat.

És ön mit tippelne, hány százalékon áll most az SPÖ?

Az SPÖ? Most néztem pedig az adatokat, csak keverem szerintem a németekkel… A német és a francia szocialisták is szerintem történelmi mélyponton vannak. Az SPÖ-t nem tudom fejből. Talán huszonöt százalék lehet.

Jó! Huszonhat. És tudja, hogy ki az SPÖ elnöke?

A volt egészségügyminiszter, a csajszi. Elfelejtettem a nevét.

Pamela Rendi-Wagner.

Igen.

Mint az MSZP egyik arca, kinek a gondolatvilágát tartja a legszimpatikusabbnak Jeremy Corbyn, Beppe Grillo, Jean-Luc Mélenchon és Sahra Wagenknecht közül?

A szociáldemokráciának is sok színe van. De ha választani kell, akkor az utolsó, a hölgy.

Sahra Wagenknecht? Pedig ő most bevett AfD-seket is a mozgalmába.

Ő is ugyanolyan problémákkal küzd ott, mint mi itt Magyarországon. Mindazonáltal a szétaprózódott német baloldalnak is jót tenne, ha megtalálnák a közös hangot, ha az SPD, a Linke és a zöldek közösen szerveznének meg egy életképes kormányzati alternatívát.

Akkor ez megbocsátható, ugyanúgy, minthogy az MSZP is együttműködne a Jobbikkal?

Az MSZP együtt fog működni a Jobbikkal a Fidesz legyőzéséért, ahogy a választók is együtt tüntettek az utcán.

De Németországban nincsen orbáni elnyomás, ami indokolná, hogy a baloldal az AfD-vel kokettáljon.

Nem lehet összehasonlítani Németországot Magyarországgal, csak annyiban, hogy a mainstream pártok mindkét országban visszaszorulnak. Németországban például a közszolgálati média valóban közszolgálati csatornaként működik. Bemehetnek oda jobb- és baloldali politikusok is, teret engednek a vitának.

Az AfD-sek sokáig nem mehettek be. Most már igen, de azért beletelt jópár évbe.

Változik minden, alkalmazkodni kell. Meg kell találni a tartható demokratikus kereteket.

Ha az idei két választáson rossz eredményeket hoz az ellenzék, visszavonulna a politikától?

Nem, ez még soha nem merült fel. Van persze, amikor becsúszom a küszöb alá.

Ez mit jelent?

Valamikor, egy nehéz nap után, otthon a négy fal között nagyon mélyre tudok csúszni.

Amikor közelharcot kell vívnom azért, hogy mások megértsék azokat a dolgokat, amikről már egy órája beszélgetünk. Az viszont soha nem merült fel bennem, hogy feladjam. A választók nem is hagyják.

Azt lehet mondani, hogy gyűlöli Orbán Viktort?

Nem, senkit nem gyűlölök. Messzemenőkig nem értek vele egyet, és megvetem a politikáját. Az utálatnak viszont nincs helye a politikában, elhomályosítja a tisztánlátást. Érzelemből nem lehet politizálni, miközben tudom, hogy sok érzelem dúl bennem is, és ezt sokszor a választók is látják. Nem is rejtem az érzelmeimet a véka alá.

Jó, hogy ennyire látszanak az érzelmei?

Ez nem jó vagy rossz, én egyszerűen ilyen vagyok. 

Orbán utál valakit?

A kommunistákat, el is mondta. Ami a jobboldali érzelmi világot igazából összetartja, az az, hogy meg kell szabadulni az utolsó kommunistától is.

Vannak ma Magyarországon kommunisták?

Persze, hogy vannak.

Az MSZP-ben is?

Abban is előfordulnak, igen. Egyenlősítő gondolkodású, Che Guevara-hívők például. Ma az MSZP-ben, ugyanúgy, ahogy a rendszerváltás után bármikor jelen vannak az államközpontú és a szociálliberális gondolkodásúak is. Bármilyen kicsire is zsugorodott az MSZP, jellegében még mindig néppárt benne a társadalom minden rétege képviselteti magát a fogorvostól a közmunkásig. Összetart bennünket a demokrácia vágya, szeretete, a jogállamiság tisztelete, az, hogy szociális demokráciát és piacgazdaságot szeretnénk.

Ezt biztos nagyon szeretnék a pártban lévő kommunisták is.

Óriási viták vannak egyébként, hogy hol húzod meg a határt. Bárcsak olyan országban élnénk, ahol ezek lennének a legnagyobb viták!

Ha Orbán utálja a kommunistákat, a baloldaliaknak nem kéne utálniuk a fasisztákat?

A baloldalt pont az különbözteti meg a jobboldaltól, hogy egyetlen embert sem gyűlöl.

Ideológiákat, gondolatokat lehet gyűlölni, embereket nem. Mindig partnerként kezeltük a politikai ellenfeleinket.

Még a Jobbikot is, amikor szélsőjobboldali pártként megjelent?

Igen. Soha nem hozott olyan törvényt az Orbán előtti kormány, hogy a Jobbiktól, vagy korábban a MIÉP-től elvette volna az állami támogatást. Soha nem fordult elő, hogy az Állami Számvevőszéket ráküldték volna valakire. Karhatalmi eszközöket soha nem alkalmazott az MSZP, ellentétben a Fidesszel.

Azért 2006-ban szétvertek pár tüntetést.

A rendőrség végezte a munkáját, semmiféle politikai megrendelés nem volt. Vicces, hogy a Fidesz most azt mondja, hogy a tüntetők lépnek fel erőszakosan a rendőrökkel szemben.

Szánkót vágtak hozzájuk.

2006-ban a tüntetők betonostul tépték ki a helyükről az oszlopokat. Az rendőröknek törhette volna el – vagy talán törte is el – a lábát. Viszont akkor hoztak egy semmisségi törvényt, ami kimondta, hogy nem jogalap a rendőrök véleménye. Most bezzeg már számít a rendőrök véleménye.

Az a törvény azt mondta ki, hogy azok az ítéletek semmisek, amik kizárólag rendőri tanúvallomáson alapulnak, tehát más bizonyíték nem volt.

Igen, de most is kettős mércével mér a Fidesz. Ehhez képest most erőszakot alkalmaztak Varju Lászlóval, Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel szemben is.

A Gyurcsány-kormány alatt meg átlagemberekkel szemben alkalmaztak erőszakot a rendőrök. Az nem eléggé felháborító, csak az, ha képviselők az áldozatok?

Nem a Gyurcsány-kormány alkalmazott erőszakot, hanem a rendőrség végezte a dolgát.

A rendőrség a mindenkori kormány alatt végzi a munkáját.

Meg tudják ezt ítélni a választók. 2006-ot is, meg a mostani helyzetet is. Túl kell lépni a múlton, mert különben nem fogunk egyről a kettőre jutni.

Az azért talán érthető, hogy az emberek nem bíznak meg egy olyan pártban, ami már volt hatalmon, és rosszul csinálta.

Lehet, hogy nem bíznak, de mégis szavaznak rájuk. Utálják a pártjainkat, áprilisban mégis átszavaztak LMP-sek, jobbikosok is rám a XVIII. kerületben.

Amennyiben Horváth Csaba alulmarad az előválasztáson Puzsér Róberttel szemben, Ön személyesen támogatni fogja Puzsért?

Ha ő lesz a győztes, és vele tudjuk az egy az egy ellen politikáját folytatni Tarlóssal szemben, akkor természetesen igen. Ezt persze – fordított felállásban – Puzsér Róberttől is elvárjuk. Már ha egyáltalán részt vesz az előválasztáson.

Akkor vesz részt, ha teljesülnek a feltételei, és akkor fogadja el az eredményt, ha így vesznek részt ötvenezren az előválasztáson.

Olyan feltételeket szab, amik egy vadonatúj, innovatív eszköz esetében nem biztos, hogy teljesülnek. Amikor több alkalmas jelölt van a képben, kétféle módon dőlhet el, hogy ki maradjon: közvélemény-kutatással, ami egy ezer fős, reprezentatív mintán alapul, vagy előválasztáson megkérdezzük a szavazókat, amire biztosan többen fognak elmenni, mint ezren. Így az előválasztás legitimációja már legalább ugyanakkora lesz, mint a közvélemény-kutatásé lenne.

Már ha lesz egyáltalán előválasztás. Egyelőre nem nagyon hirdetik, pedig már elvileg január hetedikétől fut a jelöltállítás és az aláírásgyűjtés.

Hirdetjük, és fut is a jelöltállítás. Lesznek Facebook-kampányok, vannak videók, ezeket meg fogjuk tolni. Ráadásul Budapesten aktívabb szavazók vannak. A fővárosban megvolt a változást akaró többség már 2014-ben is. A Fidesznek törvényt kellett módosítani ahhoz, hogy meg tudja tartani a hatalmat a fővárosi közgyűlésben. A mi feladatunk, hogy a többségnek esélyt adjunk a változtatásra.

Puzsér az Azonnalinak adott interjújában azt mondta, még ha Horváth Csaba nyer is az előválasztáson, csak akkor áll be mögé, ha Horváth Csaba magáévá teszi a Sétáló Budapest programját. Van erre esély?

Mi mindig is zöldek voltunk, elleneztük a Városliget beépítését is.

Ez azért nem ugyanaz, mint a besétálható belváros.

A Sétáló Budapest programjában vannak olyan elemek, amiket meg lehet fontolni, de tessék rendbe rakni az egész várost! Ne csak a látogatott helyeken legyen tisztaság, ne csak ott legyen minden fancy, hanem a külvárosokban is. De egy ekkora költségvetésű város igazgatásához nem pusztán bedobott ötletekre, projektekre van szükség, hanem üzemeltetni kell ezt a várost. Horváth Csaba erre megfelelő személy.

Ha választhatna, melyik európai fővárosba költözne?

Budapest egy jó város, nem mennék el innen. De Prága, Bécs vagy Berlin nagyon tetszik, mint város.

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek