+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerényi Gábor
2019. január 7. hétfő, 17:32
Balsors akit régen tép? Ki gondolná, hogy a sorsnál egy jóval kézelfoghatóbb dolog az oka annak, hogy boldogtalanok vagyunk? Több jód kell a magyarnak! Jód pedig főleg a tengeri kajákban van.

Olvastál már okoskodó írásokat a búsongó magyar néplélekről, fejtegetéseket arról, miért kimagasló az öngyilkossági rátánk, miért a mi fajtánk a föld egyik legboldogtalanabbja? És feltűnt, hogy mennyire átragadt a példa más, velünk élő nemzetiségekre is? Talán megfertőztük őket? A tengerparti népek pedig mind vidámabbak, még ha szegényebbek is. Vajon miért?

 

Pedig a problémának, úgy tűnik, nagyon egyszerű és régóta jól ismert biokémiai oka van: a szárazföldek belsejében rendszeresnek mondható krónikus jódhiány.

 

Ez az életfontosságú anyag ugyanúgy körforgásban van, mint a víz: a csapadékkal lehullva bekerül a táplálékláncba, befutja a növény-állat-ember útvonalat, majd ürülve a szervezetekből, a folyók segítségével a tengerekben köt ki, és ott akkumulálódik nagyobb mennyiségben, a tengerek állat- és növényvilágában.

 

Hiánya az emberi szervezetben óriási rombolást okoz: depressziót, memóriazavart, intelligenciacsökkenést, súlyos pajzsmirigyproblémákat;

 

a terhes anyák jódhiánya esetén pedig magas kockázattal születik szellemileg károsodott gyermek. Ma a világ népességének körülbelül egyharmada szenved valamilyen mértékű jódhiányban – idehaza pedig a klinikai mérések alapján jóval 90 százalék fölötti arányban vagyunk jódhiányosak. Ez az igazi nemzethalál, nem (csak) a demográfiai katasztrófa.

 

A jódhiányt mint problémát már legalább egy évszázada kezeli kiemelt problémaként az emberiség, mégsincs túlságosan benne a köztudatban; az étkezési só 1920-as években indult jódozásával (igazából jodidozásával és jodátozásával: ezek a jód ionjai) a kormányok, úgy tűnt, hogy hosszú távon is megoldották a problémát, így az lekerült a napirendről.

 

Az étkezési divat azonban változott, ma már jóval kevésbé használunk sót, így a probléma hirtelen, alig két-három évtized alatt ismét drámai módon jelentkezik a látható számok szintjén is:

 

a mérések szerint az átlagos jódkoncentráció a magyar testekben például ez idő alatt megfeleződött. A kétezres években pedig már családjaink alig 16 százalékának konyhájában fedezhető fel valamilyen jódozott sókészítmény.

 

Most üt be az, hogy nincs tengerünk

 

A jódozott són kívül a magyarok egyéb jódforrásai még korlátozottabbak: értelmesebb mennyiségben például az egyébként más szempontok alapján sajnos ellenjavallt marhahúsban, vagy például a gombában juthatunk jódhoz, illetve zabbal, spenóttal, tojással vagy babbal is dúsíthatjuk saját jódkoncentrációnkat.

 

De ezek az étkek a közelébe sem érnek a tenger gyümölcseinek, a közelségükben élő népek ezért elképesztően szerencsések: gyakorlatilag bármit fognak ki a vízből, túlteng benne a jód.

 

Hering, tonhal, osztriga, lepényhal, rák mind-mind fullosan meg van tömve jóddal – de az igazi jódcsemege az alga, ami a japánok legkedvesebb eledele, a legkülönfélébb elkészítési formákban.

 

Ebben a növényben van talán a földön a legtöbb jodid, amely éppen a sütés során alakul át valódi jóddá, ezért ez a legeslegjobb jódforrás a szervezet számára. Apropó, melyik nép is él a legtovább? Igen, ők, a japánok, és a tudósok szerint ennek bizony van némi köze a folyamatos egészséges jódbevitelhez.

 

A problémával természetesen a világ kormányainak jelentős része kiemelten foglalkozik (a '90 óta regnáló magyar kormányok viszont egyáltalán nem), különböző törvények, intézkedések és programok már sok helyen megjelentek, és ezek nagyon-nagyon szükségesek is; de senkinek nem kell várni természetesen az államra, hogy megoldja helyette a saját jódbevitelét.

 

Ehhez először természetesen érdemes megállapítani azt, hogy milyen mértékű a jódhiányunk – szinte biztos ugyanis, hogy a társadalom több mint kilencven százalékát kitevő veszélyeztetett rétegbe tartozol te is, kedves olvasó.

 

Testünk jódkoncentrációjára a vizelet jodidtartalmából lehet következtetni, a klinikai tesztnél is vizeletmintából mérik vissza a jodid (még egyszer: ez a jód anionja, ebben a formában ürül jódfölöslegünk a szervezetből) koncentrációját. Nem kell azonban ma már mindenáron orvoshoz mennünk ezért a műveletért, egy nagyszerű magyar tudós, Dr. Köntös Zoltán (aki vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora) egy startup vállalkozás keretében nemrég piacra dobott egy főleg gyógyszertárakban és a weben forgalmazott olcsó kis házi tesztert, amivel reggelente bárki néhány perc alatt megállapíthatja az első vizeletből, mekkora éppen a jódszintje. Mivel a világon ez az első ilyen házi használatra alkalmas készlet, várhatóan elég nagy siker lesz belőle sokfelé.

 

A témában való elmerülés során természetesen magamon is kipróbáltam az eszközt, kétszer is, és az eredmény elég lesújtó lett: az én testem gyakorlatilag zéró mennyiségű jódot tartalmaz,

 

ami valószínűleg tényleg elsősorban annak köszönhető, hogy a sót vérnyomásproblémák miatt korábban már teljesen kiiktattam az étrendemből.

 

Ilyen súlyos esettel már orvoshoz kell fordulni, és ebben sajnos sem a házi, se az üzemi orvosok nem nagyon tudnak segíteni. (Állítólag a Budai Endokrin Központ készült fel a legjobban a problémás esetek kezelésére.) A házi kezelgetés, buherálgatás ugyanis legalább olyan veszélyes: ha túl nagy mennyiségben visszük be a jódot a szervezetbe, ugyanúgy komoly bajokat okozhatunk a pajzsmirigyünknek.

 

Itt az ideje tehát, hogy a hazai politikai szféra is felfigyeljen erre a szörnyű veszélyre, különben a Sétáló Budapesten pár generációval később csupa szellemileg károsodott zombi fog járkálni, mint a Walking Deadben.

 

Olvass még több cikket Gerényi Gábortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kifürkészhetetlen utak ezek: miközben egykori párttársa épp életre hívta a Magyar Gárda utódját, Vona még a hiphopos mutogatást is imitálja kicsit.

Persze akkor, ha nem variáltak kicsit a jegyfoglalásokkal, de így is tény: a stadionépítési láz első hullámában átadott Nagyerdei Stadionnak az egyötödét használják csak átlagban.

Az euroszkeptikus politikus fényűző életének hátterét egy öttagú bizottság vizsgálja. Úgy panaszkodott szegénységére, hogy London legmenőbb negyedén fizettek neki lakást.

Vajon idén is lehal a valasztas.hu a szavazás napján? Lesznek kígyózó sorok az urnák előtt? És egyáltalán mennyibe kerül lebonyolítani az EP-választást? Az Azonnalinak a Nemzeti Választási Iroda válaszolt!

A szombaton még Strache mögött álló külügyminiszter, akinek az esküvőjén Putyin is ott volt, végül inkább maradna a Kurz-kormányban. A többi FPÖ-s miniszteren kívül Strache felesége is távozik.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Kötter Tamás a magyar Houellebecq szeretne lenni, május 21-én mutatja be új könyvét: Nem kijárat.

Kiosztjuk az Azonnali novellapályázatának díjait, és persze lesz egy jó beszélgetés is május 22-én az Aurórában.

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

Ezt is szerettétek

MSZP? Fidesz? LMP? Momentum? Mi Hazánk? Ha még nem tudod, kire szavazz a május 26-i EP-választáson, akkor a Vokskabin neked szól.

Milyen érzés jobbikosként szeretni az Uniót? Milyen rádió megy a kocsiban? És hogy jön ide Rogán Cecília? Ez, és még sok minden kiderül. Videó!

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Míg hosszú ideig Magyarország és a Fidesz volt a német uniópártok első számú partnere, a figyelem egyre inkább Zágráb felé fordul. Elmondjuk, miért.

Twitter megosztás Google+ megosztás