+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. január 22. kedd, 16:20
Összesítettük, kik lógtak a legtöbbet a parlamenti bizottsági ülésekről az őszi ciklusban azok közül, akik a bizottsági munkáért plusz pénzt is kapnak.

Ugyan magasabb fizetés jár azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik valamelyik parlamenti bizottság elnökei vagy alelnökei,

 

mégsem sikerült minden politikusnak legalább az ülések többségén részt venni az őszi ciklusban – derül ki az Azonnali összesítéséből.

 

Az, hogy melyik politikus nem volt jelen személyesen egy-egy ülésen, az adott bizottság honlapján található határozatképességi dokumentumokból derült ki. Miután jellemző, hogy gyakran cserélődnek a politikusok a bizottságokban, ezért csak azoknak a képviselőknek a jelenlétét vizsgáltuk, akik legalább fél évet eltöltöttek már egy-egy bizottságban.

 

Miért kifizetődő bizottsági vezetőnek lenni?

 

Azoknak, akik egy-egy állandó parlamenti bizottság vezetői, jóval magasabb adófizetői forintokból fedezett fizetés jár.

 

Az Országgyűlésről szóló törvény szerint az elnökök a képviselői tiszteletdíj 1,7-szeresére, az alelnökök pedig 1,5-szörösére jogosultak.

 

Ugyanakkor ha egy bizottsági tag hiányzik ülésszakonként a bizottsági ülések több mint a feléről, vagy legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt, akkor arányosan csökken a tiszteletdíja, de csak egyszer: mégpedig az adott ülésszakot követően esedékes első havi fizetése. Az ülésen részt nem vevő képviselőnek az számít, aki a bizottsági ülés – teljes vagy részbeni tartamára – eseti képviseleti megbízást adott.

 

Íme azok a képviselők, akik az ülések maximum felén vettek részt személyesen

 

+ Az egyik legnagyobb bizottsági hiányzó a KDNP-s volt nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós.

 

Seszták ugyan a gazdasági bizottság alelnöke június óta, mégis mindössze három ülésen volt jelen az azóta megtartott tizenhét alkalomból.

 

+ Hozzá hasonlóan a fideszes Tilki Attila sem volt túl gyakori vendége a költségvetési bizottságnak, holott annak ő az alelnöke. A kormánypárti politikus tizenöt ülés mindössze harmadán vett részt.

 

+ A fideszes Vitányi István – az igazságügyi bizottság alelnökeként – éppen az ülések felén vett részt decemberig.

 

+ A fideszes Hoppál Péter a kulturális bizottság alelnökeként is az ülések felén vett részt decemberig a határozatképességről szóló dokumentumok szerint, igaz, a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az egyébként vidékről érkező politikus kis késéssel, de akkor is megérkezett az ülések nagy részére, mikor helyettesítését kérte.

 

+ Selmeczi Gabriella – akiről korábban az Azonnali már megírta, hogy lecserélték a törvényalkotási bizottságból, amit szintén nem látogatott túl sűrűn – a népjóléti bizottság alelnökeként sem volt mindig jelen személyesen: tizenegy ülésből hatszor hiányzott.

 

Nemcsak kormánypárti, de

 

ellenzéki politikusok közt is találni olyanokat, akiknek nem sikerült túl nagy rendszerességgel betalálni az általuk alelnökölt bizottságba.

 

Jó példa erre a szocialista Mesterházy Attila, aki a külügyi bizottság tizennégy üléséből mindössze négyen tette tiszteletét, vagy a DK-s Oláh Lajos, akit az európai ügyek bizottságában hatszor jelent meg személyesen a tizenhatból.

 

Vajon miért hiányoztak a képviselők?

 

Az Azonnali megkereste az összes érintett pártot, hogy megtudjuk: igazoltan hiányoztak-e a képviselőik,

 

elégedett-e az adott frakció a munkájukkal vagy inkább lecserélnék posztjáról a politikust?

 

Írásos választ cikkünk megjelenéséig csak az MSZP-től kaptunk. A párt hangsúlyozta, Mesterházy Attila nemcsak a külügyi bizottság alelnöke, hanem a NATO Parlamenti Közgyűlésének tagja és az ottani szocialista frakció vezetője, a Szocialista Internacionálé alelnöke, és egy sor más nemzetközi szervezet tagja.

 

Így szerintük Mesterházy igazolt távolléteikor, halaszthatatlan külügyi és hazai közfeladatainak tett eleget. Hozzátették: az MSZP Mesterházy Attila munkájával teljes mértékben elégedett, ezért fel sem merült képviselőjük cseréje. 

 

Az Azonnali kereste a parlament sajtóirodáját is a bizottsági ülésekről való hiányzás kapcsán, hogy megtudjuk, a gyakorlatban mennyi pénzt jelent az arányos tiszteletdíjcsökkentés, és pontosan hogyan kell igazolnia a képviselőknek a távollétet, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás