Színész-showman nyerheti az ukrán elnökválasztást

Szerző: Illés Gergő
2019.01.05. 09:13

A közvélemény-kutatásokat vezető Julija Tyimosenko mögött Vologyimir Zelenszkij ukrán színész áll a márciusban tartott elnökválasztás előtt. Összeszedtük a legfontosabb jelölteket!

Színész-showman nyerheti az ukrán elnökválasztást

Március 31-én elnökválasztást tartanak Ukrajnában, vagyis idén kampányüzemmódba kapcsoltak a különböző pártok és elnökjelöltek: az Europe Elects választásokkal foglalkozó oldal összegezte, mit is gondol a jelöltekről a közvélemény, mi pedig röviden bemutatjuk, mit kell tudni róluk.

A LEHETSÉGES JELÖLTEK TÁMOGATOTTSÁGA. FORRÁS: EUROPE ELECTS

Az első helyen 20 százalékkal Julija Tyimosenko volt ukrán miniszterelnök áll: ő 2005-ben egy bő fél évre, ezt követően pedig 2007 és 2010 között állt az ország élén, majd leváltása után rövidesen vád alá helyezték. Eszerint miniszterelnökként rendkívül előnytelen gázalkut kötött 2009-ben az oroszokkal, sikkasztás és hatalmi visszaélés miatt pedig 6 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az eljárást politikailag motiváltnak nevezte az Európai Unió, az Egyesült Államok, a NATO, valamint a Tyimosenko pártját is magában foglaló Európai Néppárt is. Végül a 2014-es ukrán forradalom után, 2014 februárjában szabadon engedték, Tyimosenko pedig rögtön elindult a májusi elnökválasztáson is. Itt Petro Porosenko állította meg, a volt miniszterelnök 12,8 százalékot kapott.

A showman-politizálás úgy tűnik, Ukrajnába is betette a lábát, Vologyimir Zelenszkij színész és komikus ugyanis a második helyen áll Tyimosenko mögött, 12 százalékos támogatottságával még abszolút versenyben van az elnöki székért. Televíziós szerepléseivel színészként már 2006 után belopta magát az ukránok szívébe,

igazán híres viszont A nép szolgája című 2015-ös televíziós sorozattal vált, ahol egy fiatal történelemtanárt játszott, akit valahogy Ukrajna elnökévé választanak.

Zelenszkij stúdiója ezen felül az ukrán válság idején 1 millió hrivnyát - mostani árfolyamon jó tízmillió forintot - adományozott az ukrán hadseregnek. Ezzel egyébként az orosz parlamentet is sikerült felpaprikáznia, mely akkor munkáinak betiltását követelte. Az ukrán média végül január 1-jén számolt be arról, a jelölt hivatalosan is megerősítette indulását, így jó esély van rá, hogy a színész tévés szereplése után is Ukrajna elnökévé válik.

12 százalékkal csak Zelenszkij mellé ért fel Petro Porosenko regnáló elnök. A megválasztása előtt befolyásos oligarchának számító Porosenko a Csokoládékirály becenevet is kiérdemelte, cégbirodalmának egyik legfontosabb márkája ugyanis a Roshen csokoládé. Volt már külügyminiszter 2009 és 2010 között, 2011 és 2012 között kereskedelmi és gazdaságfejlesztési miniszterként tevékenykedett. 2014-ben fölényesen megnyerte az ukrán elnökválasztást, ezt követően pedig valahogyan 20 százalékkal meggyarapodott a vagyona, a 9.-ről a 6. helyre repítve a politikus-oligarchát a leggazdagabb ukránok listáján.

Őt Jurij Bojko, az oroszbarát Janukovics-kormány meghatározó politikusa követi 10 százalékkal. Bojko volt már miniszterelnök-helyettes, energia- és szénügyi miniszter, és a Naftogaz ukrán gáz- és olajvállalat vezetője is. Jelenleg az oroszbarát, így Kelet-Ukrajnában erős Ellenzéki Blokk politikusa, ugyanakkor nem igazán szereti, ha valaki a Kreml ügynökének nevezi: ezt Oleg Ljasko radikális politikus tette meg 2016-ban,

mire Bojko nekiesett, ezzel is gyarapítva az ukrán törvényhozás rendkívül szórakoztató, Bud Spencer-filmbe illő verekedéseit.

Szintén 10 százalékos Anatolij Hricenko, a mérsékelt, Európa-párti, jobbközép Polgári Pozíció párt vezetője, korábbi védelmi miniszter, Tyimosenko pártjának volt tagja. A Tyimosenko-féle Batykivscsinát végül 2014-ben hagyta el, mivel nem volt képes „befolyásolni a párt döntéseit”. Végül elindult a 2014-es elnökválasztáson, össze is szedett 5,5 százalékot.

A már fentebb említett Oleg Ljasko, a Radikális Párt vezetője 9 százalékon áll. Radikális kijelentései miatt Ljasko az orosz politika megosztó figurája: a krími válság idején benyújtott egy törvényjavaslatot, mely kimondta, hogy mindazokat, akik orosz szeparatista felvonulásokhoz csatlakoznak, szabotőrökként és a megszállók bűntársaiként kell tekinteni, „katonai agresszió” idején pedig rájuk halálbüntetésnek kell vonatkoznia.

Öt százalék alatt mérik viszont a többi jelöltet: Jevgenyij Murajev oroszpárti politikus 5, Szlava Vakarcsuk ukrán rockénekes, és Alekszandr Sevcsenko, a nacionalista UKROP párt politikusa 4-4 százalékon állnak. 3 százalékával versenyben van még a korábbi miniszterelnök-helyettes Olekszandr Vilkul, valamint az 1 százalékos Ruszlan Kosulinszkij leszerelt ukrán katona is.

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek