+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerényi Gábor
2018. december 26. szerda, 09:36
Amikor a magyar politikus még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta. De miért lett ez így?

Szerdán jelent meg egy cikk az Indexen, vezető pozícióban tálalva, amelyben páratlan terjedelemben és elmélyült alapossággal ad Hermann Irén körképet az észt informatikai-digitalizációs csoda mindennapjairól. A leírtakból az a teljesen valós kép bontakozik ki, hogy itt egy nagyon kicsi és nagyon eszes nemzetnek szorgos munkával és sok-sok gondolattal, logikával sikerült a világ élmezőnyébe küzdenie magát.

 

A valódi okot, a döntést, amely ezt a sikersztorit megalapozta, ebből az írásból azonban nem tudjuk meg. Általánosságban megjelenik a történetben, hogy hamar felismerték az internet jelentőségét, és törekedtek rá, hogy minél olcsóbban hozzáférhetővé váljon – de vajon mi tette ezt lehetővé?

 

A válasz a helyes privatizációs stratégia.

 

Az észtek már a kilencvenes évek elején felismerték, hogy az évtized nagy sztorija a távközlés lesz, és noha alapvetően gazdaságilag és politikailag is liberális felfogással vezették az országot,

 

a telekommunikáció területén mégsem a teljes állami kivonulás mellett döntöttek, mint a magyarok, hanem az államilag kontrollált megoldást választották.

 

1992-ben az észt állami telekomcéget (Eesti Telecom), amely monopoljogot élvezett az ország egész területére, csak részben privatizálták: a pénzügyi és szakmai segítséget nyújtó finn és svéd állami telekomcég összesen 49 százalék tulajdonrészt kapott, 51 százalékkal pedig az észt állam maradt az ország távközlési stratégiai irányítója.

 

Az elvileg marha rossz tulajdonos állam az észteknél nagyon okos gazdának bizonyult,

 

és már az internet korai éveiben teljes erővel arra fókuszált, hogy a lakosság minél nagyobb részének tudjon minél jobb minőségű, lehetőleg minél olcsóbban elérhető szolgáltatást nyújtani. Nem a rövid távú profitérdek volt az első, hanem a hosszú távú győzelem.

 

A nép pedig harapott az új játékra, és hamar kitanulta a csínját-bínját – amikor a magyar politikusok még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta, hiszen olcsón bekötötték őket a világba; ne felejtsük, a kilencvenes évek volt az internetes világ eredeti tőkefelhalmozásának szakasza, aki akkor egy jót húzott, pillanatok alatt az élvonalban találta magát, dollártengerben úszkálva.

 

Emlékeztetőül a magyar privatizációs „sikersztori”: a magyar postából kivált telefoncéget, a Matávot a kilencvenes évek közepén a magyar állam teljes egészében eladta egy külföldi befektetőnek, amely egészen 2001-ig, a monopoljog lezárultáig óriási tempóban, extrém magas árazással szívta ki a magyar piacból a befektetésének (többszörös) megtérüléséhez szükséges profitot. Internetezésről, kedvezményekről, piacserkentésről, a digitális kultúra terjesztéséről szó sem lehetett,

 

a magyar államnak semmi beleszólása nem maradt ezekbe a stratégiai kérdésekbe.

 

2001-ben, a monopólium megszűnésével az internetszolgáltatói piac aztán idehaza is kivirágzott, az árak is normalizálódtak – de a kilencvenes elvesztegetett évek már soha nem térnek vissza, így ezen a pályán mi már nagy valószínűséggel soha nem lehetünk az észtek versenytársa. Hacsak nem hoz valami izgalmas fordulatot az élet.

 

Az észt telekomtörténelemről itt egy érdekes és részletes tanulmány.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás