+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerényi Gábor
2018. december 26. szerda, 09:36
Amikor a magyar politikus még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta. De miért lett ez így?

Szerdán jelent meg egy cikk az Indexen, vezető pozícióban tálalva, amelyben páratlan terjedelemben és elmélyült alapossággal ad Hermann Irén körképet az észt informatikai-digitalizációs csoda mindennapjairól. A leírtakból az a teljesen valós kép bontakozik ki, hogy itt egy nagyon kicsi és nagyon eszes nemzetnek szorgos munkával és sok-sok gondolattal, logikával sikerült a világ élmezőnyébe küzdenie magát.

 

A valódi okot, a döntést, amely ezt a sikersztorit megalapozta, ebből az írásból azonban nem tudjuk meg. Általánosságban megjelenik a történetben, hogy hamar felismerték az internet jelentőségét, és törekedtek rá, hogy minél olcsóbban hozzáférhetővé váljon – de vajon mi tette ezt lehetővé?

 

A válasz a helyes privatizációs stratégia.

 

Az észtek már a kilencvenes évek elején felismerték, hogy az évtized nagy sztorija a távközlés lesz, és noha alapvetően gazdaságilag és politikailag is liberális felfogással vezették az országot,

 

a telekommunikáció területén mégsem a teljes állami kivonulás mellett döntöttek, mint a magyarok, hanem az államilag kontrollált megoldást választották.

 

1992-ben az észt állami telekomcéget (Eesti Telecom), amely monopoljogot élvezett az ország egész területére, csak részben privatizálták: a pénzügyi és szakmai segítséget nyújtó finn és svéd állami telekomcég összesen 49 százalék tulajdonrészt kapott, 51 százalékkal pedig az észt állam maradt az ország távközlési stratégiai irányítója.

 

Az elvileg marha rossz tulajdonos állam az észteknél nagyon okos gazdának bizonyult,

 

és már az internet korai éveiben teljes erővel arra fókuszált, hogy a lakosság minél nagyobb részének tudjon minél jobb minőségű, lehetőleg minél olcsóbban elérhető szolgáltatást nyújtani. Nem a rövid távú profitérdek volt az első, hanem a hosszú távú győzelem.

 

A nép pedig harapott az új játékra, és hamar kitanulta a csínját-bínját – amikor a magyar politikusok még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta, hiszen olcsón bekötötték őket a világba; ne felejtsük, a kilencvenes évek volt az internetes világ eredeti tőkefelhalmozásának szakasza, aki akkor egy jót húzott, pillanatok alatt az élvonalban találta magát, dollártengerben úszkálva.

 

Emlékeztetőül a magyar privatizációs „sikersztori”: a magyar postából kivált telefoncéget, a Matávot a kilencvenes évek közepén a magyar állam teljes egészében eladta egy külföldi befektetőnek, amely egészen 2001-ig, a monopoljog lezárultáig óriási tempóban, extrém magas árazással szívta ki a magyar piacból a befektetésének (többszörös) megtérüléséhez szükséges profitot. Internetezésről, kedvezményekről, piacserkentésről, a digitális kultúra terjesztéséről szó sem lehetett,

 

a magyar államnak semmi beleszólása nem maradt ezekbe a stratégiai kérdésekbe.

 

2001-ben, a monopólium megszűnésével az internetszolgáltatói piac aztán idehaza is kivirágzott, az árak is normalizálódtak – de a kilencvenes elvesztegetett évek már soha nem térnek vissza, így ezen a pályán mi már nagy valószínűséggel soha nem lehetünk az észtek versenytársa. Hacsak nem hoz valami izgalmas fordulatot az élet.

 

Az észt telekomtörténelemről itt egy érdekes és részletes tanulmány.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bangóné Borbály Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A magyar fociválogatottnak a reményt jelentette a holland bíró tévedése, az azeri szurkolókat viszont rettentően felháborította.

Szombaton egy második brexitnépszavazás megtartásáról szavazhatnak, pedig közben a miniszterelnök már megállapodott az Európai Bizottsággal.

Jean-Claude Juncker jelentette ezt be a Twitteren. Az ír határ kapcsán sikerült dűlőre jutni, de még az Európai Tanácsnak is jóvá kell az egészet hagynia.

Rossz és jó döntéseket is hoztak, de szerették Budapestet, ezért megérdemli a két volt főpolgármester a díszpolgári címet Karácsony szerint.

A most először közszemlére tett élőlény olyan, mint egy gomba, de úgy viselkedik, mint egy értelmes állat, miközben majdnem 720 neme van.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás