+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Gerényi Gábor
2018. december 26. szerda, 09:36
Amikor a magyar politikus még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta. De miért lett ez így?

Szerdán jelent meg egy cikk az Indexen, vezető pozícióban tálalva, amelyben páratlan terjedelemben és elmélyült alapossággal ad Hermann Irén körképet az észt informatikai-digitalizációs csoda mindennapjairól. A leírtakból az a teljesen valós kép bontakozik ki, hogy itt egy nagyon kicsi és nagyon eszes nemzetnek szorgos munkával és sok-sok gondolattal, logikával sikerült a világ élmezőnyébe küzdenie magát.

 

A valódi okot, a döntést, amely ezt a sikersztorit megalapozta, ebből az írásból azonban nem tudjuk meg. Általánosságban megjelenik a történetben, hogy hamar felismerték az internet jelentőségét, és törekedtek rá, hogy minél olcsóbban hozzáférhetővé váljon – de vajon mi tette ezt lehetővé?

 

A válasz a helyes privatizációs stratégia.

 

Az észtek már a kilencvenes évek elején felismerték, hogy az évtized nagy sztorija a távközlés lesz, és noha alapvetően gazdaságilag és politikailag is liberális felfogással vezették az országot,

 

a telekommunikáció területén mégsem a teljes állami kivonulás mellett döntöttek, mint a magyarok, hanem az államilag kontrollált megoldást választották.

 

1992-ben az észt állami telekomcéget (Eesti Telecom), amely monopoljogot élvezett az ország egész területére, csak részben privatizálták: a pénzügyi és szakmai segítséget nyújtó finn és svéd állami telekomcég összesen 49 százalék tulajdonrészt kapott, 51 százalékkal pedig az észt állam maradt az ország távközlési stratégiai irányítója.

 

Az elvileg marha rossz tulajdonos állam az észteknél nagyon okos gazdának bizonyult,

 

és már az internet korai éveiben teljes erővel arra fókuszált, hogy a lakosság minél nagyobb részének tudjon minél jobb minőségű, lehetőleg minél olcsóbban elérhető szolgáltatást nyújtani. Nem a rövid távú profitérdek volt az első, hanem a hosszú távú győzelem.

 

A nép pedig harapott az új játékra, és hamar kitanulta a csínját-bínját – amikor a magyar politikusok még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta, hiszen olcsón bekötötték őket a világba; ne felejtsük, a kilencvenes évek volt az internetes világ eredeti tőkefelhalmozásának szakasza, aki akkor egy jót húzott, pillanatok alatt az élvonalban találta magát, dollártengerben úszkálva.

 

Emlékeztetőül a magyar privatizációs „sikersztori”: a magyar postából kivált telefoncéget, a Matávot a kilencvenes évek közepén a magyar állam teljes egészében eladta egy külföldi befektetőnek, amely egészen 2001-ig, a monopoljog lezárultáig óriási tempóban, extrém magas árazással szívta ki a magyar piacból a befektetésének (többszörös) megtérüléséhez szükséges profitot. Internetezésről, kedvezményekről, piacserkentésről, a digitális kultúra terjesztéséről szó sem lehetett,

 

a magyar államnak semmi beleszólása nem maradt ezekbe a stratégiai kérdésekbe.

 

2001-ben, a monopólium megszűnésével az internetszolgáltatói piac aztán idehaza is kivirágzott, az árak is normalizálódtak – de a kilencvenes elvesztegetett évek már soha nem térnek vissza, így ezen a pályán mi már nagy valószínűséggel soha nem lehetünk az észtek versenytársa. Hacsak nem hoz valami izgalmas fordulatot az élet.

 

Az észt telekomtörténelemről itt egy érdekes és részletes tanulmány.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Liu Yifei elég meglepő véleményt fogalmazott meg arról, kik mellé áll erkölcsileg a hetek óta tartó brutális tüntetéssorozatban.

A lengyel katolikusokkal is állandóan háborúzó Nergal nem mérte fel igazán, milyen helyre akar bemenni edzeni kicsit, ezért amikor kiderült, hogy nem követi Jézust, hazaküldték.

A cseheknek, a horvátoknak és a lengyeleknek már van top 500-as egyetemük, nekünk még nem jött össze. De ha lenne, melyik lenne az? Szavazz!

Az exminiszterelnök közvetlen kapcsolatban állhatott a Kuciak-gyilkosság állítólagos megrendelőjével, erre válaszul összehívott sajtótájékoztatóján szinte mindenkinek nekiment.

A marokkóiak busás uniós pénzekért cserébe keményebben lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben, részben ez
okozza a csökkenést.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás