+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2018. december 21. péntek, 09:04
Bár korábban az ellenzék az RMDSZ-t hibáztatta a bizalmatlansági indítvány várható sikertelensége miatt, nem rajtuk múlott a kormánybuktatás. Viorica Dăncilă miniszterelnök pedig nem mond le, szerinte Románia „a jó úton jár”.

Túlélte a román szociáldemokrata kormány az ellene indított bizalmatlansági szavazást - írja az Euractiv. A december 20-ára időzített szavazás épp Románia Európai Tanács-beli elnöksége előtt történt.

 

A sikeresség közelében sem volt

 

A közbeszédet már 2017 eleje óta dominálja a nevében szociáldemokrata PSD-kormány által végrehajtott, rendkívül ellentmondásos igazságügyi reform témája. Az ellenzék többek között attól tartott, hogy a reform elmozdítani az országot a demokratikus értékektől, ennek megfelelően az elmúlt másfél évben óriási kormányellenes tüntetésekre is sor került az országban.

 

A PSD elnökét, Liviu Dragneát már korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy választási csalási ügyben: az akkor még csak regionális fejlesztési miniszter Dragnea kenőpénzekkel és hamis szavazólapokkal próbált megfordítani egy 2012-es népszavazást fő riválisa, Traian Basescu ellen. Dragnea, aki emiatt nem is lehetett miniszterelnök, Viorica Dăncilă kormányánál azért lobbizik, hogy az további igazságügyi változtatásokat is eszközöljön, például, hogy

 

sürgősségi rendeletekben amnesztiát adhasson bizonyos elítélt személyek számára.

 

Ezen javaslatot lényegi hatásvizsgálatok nélkül, és a szakszervezetek és az üzleti szféra figyelmen kívül hagyásával fogadták el.

 

Dan Barna, a liberális ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke azt nyilatkozta, „Dragnea és Dăncilă minden hatalomban töltött órája kockázat Románia számára”. Barna szerint a bizalmatlansági indítvány ezért nem is a politikai nézetkülönbségekről, hanem „a gyermekeink jövőjéről” szólt.

 

Ugyanakkor az indítvány a sikeresség közelébe sem jutott: csupán 161 képviselő nyomott igent a bizalmatlansági szavazáson, miközben az alkotmány alapján ennek sikeréhez 50 százalék plusz egy képviselő, vagyis 233 szavazat szükséges.

 

Nem az RMDSZ-en múlt

 

A szavazás előtt az ellenzék az RMDSZ-re mutogatott annak várható sikertelensége miatt, ám a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azzal érvelt, hogy hiába nem elégedettek a kormány munkájával, az ellenzék nem kínál alternatívát, és nem látni, mit csinálnának hatalomra kerülésük esetén. Végül nem is az ő harminc képviselőjükön és szenátorukon dőlt el a kormánybuktatás, ahogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jósolta, még az ő szavazataikkal is több mint 40 további voksra lett volna szükség.

 

„Nincs miniszterelnök-jelölt és kormányprogram, az (esetleges) főbb miniszterek nevei sem ismertek. Az ellenzék szándéka nem komoly. A jelenlegi kormánykoalíció teljesítményével sem értünk egyet ugyanakkor: kritikáinkat minden egyes alkalommal elmondtuk, ahogyan a holnapi vita alkalmával is megfogalmazzuk” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

 

Dăncilă miniszterelnök arról beszélt, nem fontolgatja lemondását, mivel „Románia a jó úton jár, a románok pedig értékelik a kormány munkáját.

 

Kedden a kormány egyébként további döntéseket is hozott: jövő januártól bankadót vetnek ki, forgalmi adót vezetnek be az energiaügyi és telekommunikációs cégekre, ársapka alapú szabályozást vezetnek be a gázolaj árára, valamint lehetővé teszik az állampolgároknak, hogy azok kilépjenek az eddig kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerből.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás