A kis balkáni ország fővárosát egykoron eleve Titovgradnak hívták. Ez az első szobor, amit a volt jugoszláv államfő a délszláv államalakulat szétesése óta kap. A többi jugoszláv államban ugyanis gőzerővel megy a titótlanítás.
Podgoricában, Montenegró fővárosában szerdán felavatták Josip Broz Tito egykori jugoszláv államfő szobrát.
A szobor híre a többi balkáni országot is bejárta.
A szobor felállításáról még október végén döntött a főváros, amely így akart emlékezni Podgorica felszabadulására. Amint Ivan Vuković podgoricai polgármester elmondta, nem jugó nosztalgiáról van szó, hanem így akarják kifejezni: „az ország hű marad az antifasiszta irányhoz”. A politikus kijelentette:
A montenegrói televízió beszámolója alapján a mai szoboravatáson mind Vuković polgármester, mind Predrag Bošković védelmi miniszter jelen volt. Itt lehet videón megtekinteni, milyen lett a szobor:
A Vijesti podgoriciai napilap tudósítása szerint az avatáson Zuvdija Hodžić montenegrói akadémikus arról beszélt, hogy
A montenegrói tudós „népünk legnagyobb fiának“ nevezte az amúgy horvát-szlovén származású Titót.
Miközben Podgorica, amit egykoron eleve Titovgradnak hívtak Jugoszláviában, Titónak szobrot avat, az egykori jugoszláv térségben folytatódik a titótlanítás.
Tavaly nyáron például szélsőjobboldali nyomásra Zágráb főpolgármestere a Horvát Nemzeti Színház előtti teret átnevezte Tito térről Horvát Köztársaság terére –, pedig Franjo Tuđman elnöknek, aki nagy tisztelője volt Tito marsallnak, az volt a kérése, hogy a Tito-szobrok és a róla elnevezett közterek maradjanak meg. Ma kérését csak leginkább Fiumében és Isztriában tartják meg: a két vörös régióban, ahol sehol sincs Tuđman-szobor, még vannak Tito utcák és terek.
De kinek kell ma még Tito?
Idén száz évvel ezelőtt alakult meg az első jugoszláv állam, akkor még Szerb-Horvát-Szlovén Királyság név alatt. A szerb dinasztia uralma alatt egyesültek akkor szerbek, horvátok, bosnyákok, szlovénok, montenegróiak és macedónok, de számos olasz, német, albán és magyar is élt a többnemzetiségű országban. Belgrád azonban egy centralizált államot akart, ami miatt kezdettől szembe került főleg a horvát nacionalizmussal.
Tito ebből okulva már nem akarta túlcentralizálni a második Jugoszláviát: az egyes nemzetek önálló köztársaságot alakíthattak. Szlovénia vagy Macedónia gyakorlatilag – még mint jugoszláv tagköztársaság – Titónak köszönhetően jelenhetett meg ezzel először a történelemben. Nem véletlen, hogy e két országban ma is relatíve erős a Tito-nosztalgia, a szlovén parlamentbe idén tíz százalékkal bekerült Levica párt nyíltan jugoszlavista, titoista.
Horvátországban, noha a szélsőjobboldal rendszeresen jugókommunistázza a baloldali és liberális ellenzéket, pártszinten már nincs jelen a titoizmus. Az isztriai regionális párt (IDS/DDI) ápolja talán leginkább Tito emlékét. A zágrábi balliberális értelmiség lapja – a hivatalosan a szerb kisebbséghez tartozó –, a Novosti szerzőinek többsége nyíltan titoista, idén Yubilej címszó alatt indítottak megemlékezéseket, amiben vezető horvát értelmiségiek mondhatták el, nekik miért fontos Jugoszlávia. Tény:
Miljenko Jergović zágrábi irodalmár szerint azonban a mai horvát emlékezet hálátlan, ugyanis „Jugoszláviában szabadabbak voltunk, mint most”. Szerinte amúgy egykoron azok voltak a legnagyobb titóisták, akik ma nacionalistaként és katolikusként gyűlölik az akkori országot.
Jugoszláviát, újra!
Mára gyakorlatilag a horvát lakosságból eltűntek a jugoszlávok. Egy tavaly márciusi felmérés szerint Szerbia polgárainak harminckét, Montenegró lakosságának huszonnyolc százaléka még mindig jugoszlávnak érzi magát – ez az arány Horvátországban csak három százalék.
Ha a kérdés viszont nem az identitásra, hanem az államra vonatkozik, akkor már a horvátoknál is majdnem húsz százalék visszakívánná Jugoszláviát. Persze az arányok itt is nagyobbak másutt:
– ez vélhetően azzal is összefügg, hogy ezen országok éleszínvonala marad el leginkább az egykori jugoszláv átlagtól.
FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.