Mennyire lesz para az új közigazgatási bíróság?

Szerző: Bakó Bea
2018.12.18. 16:23

Pártkatonák lesznek a közigazgatási bíróságokban, akik majd eltitkolják a közérdekű adatokat és betiltják a tüntetéseket? A miniszter fog kézivezérelni, ehhez képest az OBH-elnök Handó Tünde kismiska? Most lett vége végleg a jogállamnak? A múlt héten nem csak a rabszolgatörvényt fogadták el a parlamentben, hanem a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényt is. Kell-e tőle félni, és eléggé félünk-e tőle már most? Az Azonnali elmagyarázza!

Mennyire lesz para az új közigazgatási bíróság?

A rabszolgatörvény elleni tüntetések fényében szinte elsikkad, hogy múlt szerdán nem csak a munka törvénykönyvének a módosítását fogadta el a parlament, hanem a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló kétharmados törvényt is. A rabszolgatörvény alapjaiban nem változtatta meg a már nem annyira új munkatörvénykönyve által 2012-ben kialakított rendszert, csak egy-két kényes részletbe nyúlt bele (hogy pontosan mibe és hogyan, azt itt elmagyaráztuk), mégis hatalmas felháborodás lett belőle.

Ehhez képest a közigazgatási bíróságok bevezetése sokkal alapvetőbb változásokat fog hozni, csak épp az amúgy is elvont és bonyolult bírósági rendszerben, és csak 2020-tól. Mivel ez jóval összetettebb dolog a túlórázásnál, így a rabszolgatörvénnyel ellentétben egybitesre egyszerűsített mémek sem születtek a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos pro és kontra érvekről – transzparensek a tüntetésre legalább igen.

Azt azért megtudhattuk az ellenzéki oldaltól a közigazgatási bíróságokról, hogy ha eddig még nem bontotta volna le Orbán teljesen a jogállamot (pedig a Sargentini-hype-ban azt hihettük volna, hogy de), akkor most fellegzett be tényleg véglegesen a független igazságszolgáltatásnak; a kormányzati párhuzamos univerzum narratívája szerint pedig éppen a közigazgatási bíróságok fognak megmenteni minket az állami önkénytől. (Felmerül a kérdés, hogy akkor ettől vajon nem védett meg eddig semmi az Orbán-kormány elmúlt nyolc évében?)

De mi igaz ezekből a nagy szavakból? Az Azonnali elolvasta helyetted a törvényjavaslatot, és elmondja, mik a legijesztőbb és leglátványosabb nagyotmondások és kamuzások a törvénnyel kapcsolatban, és mennyit érdemes belőlük elhinni.

Ellenzék: Nincs szükség közigazgatási bíráskodásra, az egész csak arra jó, hogy a Fidesznek saját pártbírósága legyen

Trócsányi: Épp ezzel tesszük teljessé a jog uralmát a közigazgatás fölött

Mindenki nyugodjon meg, Trócsányi László igazságügyi miniszter nagy szavai ide vagy oda, a Fidesz utóbbi nyolcéves kormányzása idején sem garázdálkodhattak szabadon a közigazgatási hatóságok. A közigazgatási határozatok ellen – legyen az akár egy NAV-bírság, építési engedély elutasítása, vagy környezetvédelmi engedélyeztetés valamilyen beruházás előtt –

eddig is lehetett fellebbezni és bírósági felülvizsgálatot kérni, elkülönült közigazgatási bírósági szervezet hiányában is.

2012 óta egy olyan félmegoldás volt életben, hogy a voltak ugyan közigazgatási és munkaügyi bíróságok, de ezek nem különültek el a bírósági hierarchia minden szintjén a rendes polgári bíróságoktól, és az eljárásokat is alapvetően a polgári perrendtartás alapján folytatták le.

2017-ben aztán csináltak egy külön közigazgatási perrendtartást, most pedig meglesznek hozzá a teljesen elkülönült közigazgatási bíróságok is. Rossz ez? Nem, sőt!

Hiszen tök más a helyzet akkor, ha mondjuk lakástulajdonos Géza az albérlőjével vitatkozik, hogy már megint elmaradt kéthavi bérleti díjjal, amikor a NAV-val (vagyis az állammal) alkudozik azon, hogy most akkor miként, és mennyi adót fizessen ez után a pénz után.

Önmagában egyáltalán nem hülyeség, hogy külön közigazgatási bíróságokra bízzák azokat a jogvitákat, amikor akár adófizetésen, akár mindenféle engedélyeken – a kerti sufniépítéstől a kocsmanyitásig – vitatkozunk az illetékes állami szervekkel.

Egy csomó más európai országban is elkülönült bírósági szervezet van erre; külön saját csúcsbírósággal, amilyen nálunk lesz a Közigazgatási Felsőbíróság. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ahol nincs ez így elkülönítve, ott bírói kontroll nélkül garázdálkodna a közigazgatás: nálunk sem ez történt idáig.

Ellenzéki sajtó: Megszűnik a magyar államigazgatás bírói ellenőrzése, eltörlik a független ítélkezést

Trócsányi: A mainál nagyobb lesz az állampolgárok jogvédelme

A fenti két állítás a mindkétoldali nagyotmondás tökéletes példája. Nyilvánvaló, hogy

önmagában attól még nem lesz erősebb az állampolgárok jogvédelme, hogy új intézményrendszert hoznak létre, ahol lehet panaszkodni. Sőt! Minden attól függ, hogy ez az új intézményrendszer pontosan hogyan épül fel. És itt kezdődnek a gondok.

A miniszternek ugyanis tényleg aggasztóan sok beleszólása lesz a szervezetrendszerbe. (Mindjárt elárulom azt is, hogy pontosan hogyan.)

Lehet persze azzal jönni, hogy így van ez a fejlett (vagyis izé, most éppen macronista gaz migránssimogató-euroföderalista-liberális) Franciaországban is, csak éppen kevésbé meggyőző egy olyan kormány részéről, amelynek a politikusai konkrét bírói döntésekről üzengetnek videóban, hogy aztán érdekes módon az történjen, amit akartak (Rezesová előzetes letartóztatására például emlékszik még valaki?), és egyik kedvenc hobbijuk a barátaikra és ellenségeikre szabott célzott jogalkotás.

Ráadásul a bíróságok miniszteri igazgatásának fejlett nyugati mintáját valamiért pont csak saját maguk, a végrehajtó hatalmi ág ellenőrzésére vennék át,

ahogy Schiffer András is rámutatott erre a briliáns „következetességre”.

Az államigazgatás bírói ellenőrzésének a teljes megszűnését mindenesetre azért erős túlzás lenne máris kikiáltani, hiszen a közigazgatási bíróságokon is bírók fognak dolgozni (lásd a következő pontot), és a közigazgatási perekben hozott jogerős ítéletek ellen is lehet majd alkotmányjogi panasszal élni az Alkotmánybíróságon. (Mielőtt lemondóan legyintenél erre az érvre: az egy dolog, hogy az Alkotmánybíróság politikailag kényes ügyekben sajnos már csak a legritkább esetben mer konfliktust felvállalni a kormánnyal, de alkotmányjogi panasz keretében konkrét bírói ítéleteket még mindig viszonylag gyakran megsemmisít.)

Lesz egyébként a közigazgatási bíróságoknak is egy saját OBT-jük, vagyis egy bírók által választott képviseleti szervük, úgy fogják hívni, hogy Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT). Ennek az OBT-vel ellentétben legalább egyetértési joga lesz, ha pénzt akarnak tőlük elvonni.

Ellenzék: Trócsányi döntheti el egy személyben, ki lehet közigazgatási bíró, és pártkatonákat fognak áthozni a közigazgatásból

Trócsányi: Egy csomó garancia korlátozza a miniszteri jogosítványokat, csak alkalmas bírók kerülnek majd oda

Ijesztően hangzik, hogy mindenféle random államigazgatási droidot átzsuppolnak majd a közigazgatási bíróságokra, de valójában a közigazgatási bíróknak meg kell majd felelniük a bíróvá való kinevezés általános feltételeinek; vagyis rendelkezniük kell jogi szakvizsgával (ami már önmagában feltételez legalább három év szakmai múltat jogi területen), és ezen túl legalább egy évig kellett dolgozniuk jogi szakvizsgához kötött munkakörben; akár bíróságon, akár máshol, mondjuk a közigazgatásban: ezek a feltételek irányadók most is minden kinevezés előtt álló bíróra. Ezen felül pluszban várják el majd a közigazgatási bíróktól a közigazgatásban szerzett gyakorlatot.

Túl sok ok nincs azt feltételezni, hogy egy kezdő közigazgatási bíró bármivel is hülyébb vagy alkalmatlanabb lenne, mint egy kezdő sima bíró:

valahol a szakmát el kell kezdeni: ez úgy működik, hogy első alkalommal három évre nevezik ki a bírókat, és csak utána határozatlan időre. Vezető pozíciókat elvileg a rendes- és a közigazgatási bírói szervezetben is csak határozatlan időre kinevezett bírók tölthetnek be, vagyis olyanok, akik nem kezdők (sőt, jellemzően ennél több szakmai tapasztalatot is előírnak, legalább öt évet). Azok a bírák pedig, akik jelenleg is közigazgatási ügyszakban ítélkeznek, simán átkérhetik majd magukat az újonnan felálló közigazgatási bíróságokra.

A papíron többé-kevésbé pontokkal mérhető szakmai alkalmasság viszont csak egy dolog. A másik a lojalitás. Ezen a ponton pedig elég nagy gondok vannak a törvénnyel.

Nagyjából arról van szó, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter lesz a közigazgatási bíróságok Handó Tündéje.

De Handó Tündét legalább a parlament kétharmada ültette a bírósági igazgatás tetejére, ehhez képest a közigazgatási bíróságokat direktben az igazságügyi miniszter fogja igazgatni. 

Hogy Handó Tünde hogyan nevezi ki a bírósági vezetőket, és hogyan trükközik akkor, ha nem a számára kedves jelölt kapja a legtöbb pontot egy-egy bírói álláshelyre kiírt, arról már írtunk itt részletesen. A lényeg, hogy a kinevezésekkor Handó elvileg a pontozási rangsortól csak a bírák által választott OBT hozzájárulásával térhet el, de ezt ki tudja játszani úgy, hogy eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot valamilyen ürüggyel, aztán kiírja őket újra.

Mit csinálhat majd ehhez képest Trócsányi?

A közigazgatási bírói pozíciókra is pályázni kell majd, ezeket a fentebb emlegetett OKBT-nek egy külön személyi tanácsa pontozza. Bár úgy hangozhat, hogy ez a személyi tanács legalább a közigazgatási bírói kart reprezentálja, ez csak félig van így. A tanácsnak csak a felét delegálja ugyanis az OKBT (tehát ők a közigazgatási bíró tagok), a másik felét más, nem bíró jogászok adják, akiket olyan alakok neveznek ki, mint a közigazgatásért felelős miniszter (jelenleg Trócsányi), a legfőbb ügyész (jelenleg Polt Péter), a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke (ő jelenleg Bánáti János, aki a sok sorosozás miatt kiakadt már a kormánypropagandára), valamint a parlament igazságügyi bizottsága, ahol ugye szintén fideszes többség van.

A kinevezések során garanciálisnak tűnő személyi tanács egyébként nem csak az összetétele miatt nem túl garanciális, de azért sem, mert amúgy elég könnyű lesz kikerülni.

A shortlisted wannabe közigazgatási bírók végül – legalábbis akik többen pályáznak egy helyre – személyesen Trócsányi miniszternél állásinterjúzhatnak majd.

Ha pedig a minisztert annyira meggyőzi vagy kiábrándítja valamelyik pályázó, hogy a pontszámok alapján felállított rangsortól való eltérést tart szükségesnek, akkor ezt simán megteheti, mindössze indokolnia kell, de más szerv, mondjuk az OKBT beleegyezése nem kell ehhez. (A bírókat amúgy a köztársasági elnök fogja kinevezni, de miniszteri felterjesztéshez kötötten.)

És hogyan alkalmazhatja majd Trócsányi a Handó által kifejlesztett módszert, a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánítását? Simán, ahogy nem szégyelli!

Miközben az OKBT csak olyan helyzetekben kezdeményezheti egy bírói pályázat eredménytelenné nyilvánítását, ha egyik pályázó se éri el a pontok ötven százalékát, vagy nyilvánvaló összeférhetetlenség jönne létre, Trócsányi simán hivatkozhat majd a Handó által előszeretettel használt kamuindokokra, minthogy mégsem szükséges kinevezni senkit az adott álláshelyre, vagy hogy „súlyos” eljárási szabálysértés történt.

Riasztóan hangozhat elsőre az is, hogy a közigazgatási bírókat az igazságügyi miniszter osztja be és helyezi át, de valójában ez a rész nem annyira para, mint amilyennek tűnik.

A beosztás azt jelenti, hogy az illetőt a miniszter beosztja valamelyik konkrét közigazgatási bíróságra (nyilván oda, amelyik álláshelyre elnyerte a pályázatot), vagy azon kívül beoszthatja államigazgatási szervekhez, ügyészséghez, vagy olyan intézményekhez, mint mondjuk az ombudsmani hivatal, a köztársasági elnök hivatala, vagy az alkotmánybíróság hivatala. Ilyenkor azért több garancia is van: a bíróságon kívüli beosztáshoz kell a hozzájárulása annak a közigazgatási bíróságnak az elnökének, ahol addig az a bíró dolgozott, és eleve az egész az érintett bíró kérelmére történik; tehát akaratuk ellenére a miniszter nem vonhat ki bírókat az ítélkezésből. Más bíróságra áthelyezni a bírót is a hozzájárulásával lehet majd.

A közigazgatási felsőbíróság összetételébe viszont még erősebb lesz a külső beleszólás lehetősége, mint a közigazgatási bíróságokéba általában. Ha a felsőbíróság elnöke – akit a parlament választ majd meg kétharmaddal: a pletykák szerint Patyi András korábbi NKE-rektor, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke lehet a befutó – mást látna szívesen az adott felsőbírósági pozícióban, mint az amúgy is részben garantáltan haverokból álló OKBT személyi tanácsa (de ők legalább elméletileg objektív, pontozásos módszerrel állítják fel a rangsort), akkor mindenképpen a miniszteri meghallgatás dönt a kinevezésről. Tehát

a közigazgatási felsőbíróság elnöke még az amúgy sem túl biztató összetételű személyi tanácsot is kikerülheti, ha úgy gondolja, hogy a miniszteri kinevezés által „megfelelőbb” munkatársakhoz jut.

A közigazgatási felsőbíróság összetétele azért sem mindegy, mert közigazgatási ügyekben ez lesz az abszolút felsőbíróság, innen a Kúriára nem lehet majd már fellebbezni, legfeljebb az Alkotmánybíróságon lehet alkotmányjogi panaszt tenni – de ennek egy külön feltételrendszere van.

Ellenzéki sajtó: A közigazgatási bíróságok majd betiltják a tüntetéseket, kitolnak velünk munkaügyekben, és segítenek eltitkolni a közérdekű adatokat

Trócsányi: erről mélyen hallgat :(((

Ha nagy nehezen túltettük magunkat azon, hogy

mégis miféle bírók fognak ítélkezni a közigazgatási bíróságokon, akkor nem árt feltenni azt a mellékes kérdést sem, hogy pontosan mégis miről.

Erre a kérdésre az elfogadott törvény azt a talányos választ adja, hogy a közigazgatási bíróságok döntenek a közigazgatási jogvitákban és más olyan ügyekben, amit törvény a hatáskörükbe utal.

De mit is jelent ez a bullshitmondat?

A közigazgatási jogviták ezerfélék lehetnek, mindennapos ügyektől (mondjuk, ha valamilyen gebaszba ütközik Józsi bácsi, aki rendszámot kérne az autójára, vagy A Magyar Mintaanya, aki épp TAJ-kártyát akarna igényelni negyedik gyermekének) olyan horderejű projektekig, mint mondjuk az újranyitni tervezett pécsi uránbánya környezetvédelmi engedélyeztetése, vagy a kormányzati média legnagyobb részét egy alapítványban egyesítő Halálcsillag-fúzió jóváhagyatása a GVH-val.

Vagyis, izé; ez utóbbi mégsem, hiszen ez hirtelen nemzetstratégiai jelentőségű lett, ha pedig nemzetstratégia, akkor ugyan kit érdekelnek a versenyjogi szabályok? Jobb, ha nem érdeklik sem a hatóságot, sem a ne adj’ Isten mégsem elég lojális közigazgatási bírót, biztos, ami biztos.

De például közigazgatási perben lehet megtámadni azt a rendőrségi döntést is, ami megtiltja egy bejelentett tüntetés megtartását,

és itt már nagyon nem mindegy az eljáró bíró hozzáállása, hiszen az új gyülekezési törvénybe beírt gyönyörű gumiszabály bőven biztosít mérlegelési lehetőséget ezen a téren. (Amiatt viszont nem kell aggódni, hogy a tüntetésen esetleg szabálysértés, netán bűncselekmény miatt előállítottak sorsáról ezek a bíróságok döntenének, ez továbbra is a rendes járásbíróságokra tartozik.)

Arról viszont egyelőre csak találgatni lehet, hogy az amúgy is ezerféle közigazgatási pereken kívül miket fog még törvény a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalni, a kormányzat ugyanis erről nem hajlandó sikerkommunikálni sem, inkább mélyen hallgat. Sokan tartanak attól, hogy a köztisztviselők, netán közalkalmazottak munkaügyi perei is itt landolnának, de ennél

valósabb veszélynek tűnik a közérdekű adatigénylési perek közigazgatási bíróságokra helyezése, amivel kapcsolatban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta az Azonnalinak: a józan ész alapján ezek bizony oda tartoznak.

Mondhatnánk erre persze magvas igazságokat a Fidesz és a józan ész viszonyáról, de valójában nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy egy bármikor lecserélhető miniszterre volt-e józanabb döntés bízni a közigazgatási bíróságok teljhatalmú igazgatását, vagy egy parlamenti kétharmaddal fix kilenc évre bebetonozott Handó Tündére, aki aztán olykor kiszámíthatatlanul elszabadul, és közben építgeti a saját kis hatalmi köreit.

A jó hír az, hogy nem csak ez a két lehetőség létezett volna, a rossz meg az, hogy minden más opció már feltételes mód és múlt idő.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek