Kérdezzük meg magunktól: ali je Madžarska postala boljša, lepša država po smrti Judov in po izgonu Švabanov?
Ahogy a vicc tartja: egy magyar, az csak egy magyar, két magyar, az már három párt, és három magyar… na, ilyen nincs, mert az egyik biztos cigány, a másik sváb, a harmadik meg zsidó. Minden olvasónk nézzen hát kicsit magába, és főleg a családfájába: horvátok, szlovákok, szerbek, cigányok, zsidók, svábok, ruténok, vendek, lengyelek, románok, ha nem is mind, de részben mindannyiunkban ott vannak.
Úgyhogy jó reggelt mindazon tizenhárom nemzetiségnek, amely ott van valamelyest minden magyarban – a holnapi nap alkalom lesz erről elgondolkodni, ezért köszönetet mondani, ugyanis december 18. a Nemzetiségek Napja. Ungarn ist aber leider heutzutage nicht mehr so vielfältig, wie es früher war: Die Ausrottung des ländlichen Judentums und die Vertreibung der Ungarndeutschen und der Ungarnslowaken machten dieses Land ärmer, langweiliger; in vielen Gebieten, wo eben der jüdische Händler oder der Schwabe das bürgerliche Leben ermöglichten und verkörperten, herrscht heutzutage kulturelles Elend. Idealno mjesto za ksenofobiju - mržnja prema svemu nepoznatom.
De kérdezzük meg magunktól: ali je Madžarska postala boljša, lepša država po smrti Judov in po izgonu Švabanov?
Elég erről elolvasni Lányi András még jó pár évvel ezelőtt írt szociográfiáját.
Az Azonnali élen próbál járni a nemzetiségi kérdésekben: kettős állampolgárok, nemzetiségiek, többes identitásúak, nemzetiségileg indifferensek egyaránt dolgoznak nálunk, és nyelvileg igyekszünk – a magyar sajtóban sajnos szintén csak kisebbségiként jelen lévő német mellett – a horvát, a szerb, a bosnyák, a román és a lengyel híreket – mégpedig nem a BBC-ről átfordítva vagy az MTI-től átvéve – behozni. Citește-ne! Czytaj nas!
Hová álljanak a belgák?
Sajnos azonban a nemzetiségi sokszínűséget ennyi népirtás, kitelepítés és háború után sem tartják értéknek sokan.
A nacionalizmusba rokkant bele az egykori Jugoszlávia, amelynek életszínvonalát és elismertségét – Szlovénia kivételével – egyetlen utódállama se tudta a mai napig se elérni. De legalább mindannyian szegénységben függetlenek!
A jugoszláv sokszínűségből a legtöbbet még mindig Bosznia-Hercegovina őrzött meg – az országot azonban a polgárháború lezárása után gettósították. A szerbek megkapták a előtte általuk etnikailag megtisztított területeket, és ma egy nevetséges operettállamot vezetnek ott. A horvátok és a bosnyákok pedig összekényszerültek egy föderációba. Noha sokan magukat elsősorban boszniainak tartják, és ezért a választásokon is a nemzetek felettiséget képviselő baloldali és liberális jelöltekre szavaznak – így került be idén is az államelnökségbe a horvát származású balliberális Željko Komšić –, de főleg a szomszédos országok és az ő pénzükön élő boszniai kitartottjaik a nemzetiségi ellentétek fenntartásában érdekeltek.
Komšić ellen – mert a politikus bár horvát, de boszniainak tartja magát – az október elejei választás óta folytat nemzetközi hadjáratot Zágráb:
a horvát kormány nem tudja elvilselni, hogy nem egy horvát nacionalista, hanem egy boszniai identitású, horvát balliberális politikus – horribile dictu: bosnyákok szavazatait is megszerezve – lett az államelnökség „horvát“ tagja.
Csütörtökön a horvát parlament nagy többséggel fogadott el egy nyilatkozatot, amivel gyakorlatilag Bosznia szuverenitását kérdőjelezte meg. Vesna Pusić, bivši ministar vanjskih poslova Hrvatske, nazvala je deklaraciju "sramotom". I ona je u pravu. Horvátország ezzel rátért arra az útra, amit a Balkán két mészárosa, Slobodan Milošević és Franjo Tudjman egymással egyezkedve követtek: Bosznia szétzúzása és etnikai felosztása.
Belgrád már megteremtette a maga skanzenjét, most Zágráb is akarna egyet Hercegovinában. A Bosznia-Hercegovinához hű bosnyákok, szerbek és horvátok pedig belgák lesznek saját hazájukban. Ha kíváncsiak vagytok egy ilyen „belga“ véleményére, olvassátok el itt az Azonnali Szarajevóban készített interjúját az antinacionalista Naša Stranka (Mi Pártunk) elnökével.
Beč, Budimpešta I Beograd na ulicama protiv vlade
Persze az elégedetlenség mindenütt nő. Miközben Magyarország több nagyvárosában összességében tízezer feletti tömeg mozdult meg a vitatott Munkatörvény-könyv módosítása kapcsán (az Azonnali pro és kontra összeszedte nektek, mik igazak a vádakból), a szomszédos országokban is van mozgolódás. In Wien gingen mehrere Zehntausende auf die Straße – im Sinne der berühmten Donnerstagsdemos, die damals gegen die schwarz-blaue Schüssel-Haider-Regierung ins Leben gerufen wurden –, a bécsi kormányzat is elsősorban a jóléti állam elleni támadásokban jeleskedik: pedig az osztrák jóléti állam európai szinten is kiváló volt eddig.
A szegény- és munkásellenes intézkedések, amelyek Bécsben egy jól működő jóléti államot nyesnek vissza, Budapesten pedig egy eleve beomlott társadalmat érnek, bizonyítják: a jobbosok és széljobbosok örökös jajveszékelése arról, hogy a menekültek miatt nincs elég pénz az őshonos szegényekre, nem igazak.
Bécs vagy Budapest nem a menekültek miatt, hanem a hatalmon lévők gazdasági érdekeiből vonják vissza a dolgozói jogokat vagy a szociális segélyeket.
Több tízezren tüntettek szombaton Belgrádban is. Ljudi su protestovali na ulicama Beograda protiv nasilja koje vlada koristi protiv opozicije, ugyanis egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás óta Orbán jó barátja, Aleksandar Vučić elnök már nem csak szóban, de tettben is meg akarja félemlíteni ellenfeleit. Do sada su održane dve demonstracije, sledeće demonstracije će se održati 22. decembra.
Srbija je zemlja u Evropi koja je najviše na putu orbanizacije: hatalmi önkény, kormány által kontrollált médiapiac, megosztott, összeszorult ellenzék, ellenfelek démonizálása. Mondjuk talán a szerb közszolgálat minősége valamelyest még jobb a magyarénál. Vučićnak kifele még el kell magát adnia demokrataként, Orbán, aki az EU-n belül van már, nem kényszerül ilyen színjátékra. Ukazuje tiež, že diktátorská cesta je dnes v rámci EÚ ľahšia ako mimo EÚ.
Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
