+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 18. kedd, 06:58
A La Croix francia katolikus napilap címlapsztorit szentelt Orbánnak, a belgák szerint Orbán a német érdekek kiszolgálása miatt fogja megszívni, maga a német sajtó viszont nem feltétlenül a rabszolgatörvény és a német multik összefüggéseivel foglalkozik, hanem sokkal inkább az egységbe állt magyar ellenzékkel. De mit szólnak a tüntetéssorozathoz a Balkánon, vagy épp Olaszországban? Sajtószemle.

Európa legtöbb újságja vezető külföldi hírei között számolt be a munka törvénykönyvének módosítása miatt indult és aztán rendszerellenessé terebélyesedett, többnapos budapesti tüntetéssorozatról. A francia katolikusok napilapja a mai számában több oldalon át foglalkozik kritikusan az Orbán-kormánnyal: nem csak a tüntetésekről ír, de a magyarországi egyházakról is kritikus véleményt fogalmaz meg az újság. Sajtószemle a német-, olasz-, francia-, horvát- és szerb- és szlovénnyelvű médiából.

 

A németek főleg az Orbán ellen egységesen összeállt ellenzéket emelik ki

 

Mindkét német közszolgálati adó részletesen ismertette a rabszolgatörvény elleni tüntetéseket és az azt követő eseményeket. A ZDF híradója, a Heute azt emelte ki tudósításában, hogy nagyon sokszínű koalíció állt össze Orbánnal szemben: „az eredetében szélsőjobboldali” Jobbiktól a CEU támogatóiig sokan tüntetnek Orbán ellen.

 

A ZDF híradója még vasárnap este interjút készített a témában Dieter Rucht baloldali szociológussal, aki a budapesti tüntetéseket a többi európai – párizsi, bécsi, belgrádi – tüntetések sorában helyezte el. A szociológus szerint noha a követelések mindenütt szociális jellegűek, nem lehet egy összeurópai proteszthullámról beszélni, mert a legtöbb szociális kérdés, aminek kapcsán az emberek Párizsban vagy Budapesten utcára vonulnak, ma is nemzetállami hatáskör. Ráadásul az egyes tüntetéseknek megvan a maguk nemzeti kontextusa, más-más jelentéssel bírnak a budapesti, mint a párizsi demonstrációk.

 

Ruchtot amúgy meglepték a budapesti események, ugyanis „Magyarország olyan hosszú ideig maradt nyugodt”.

 

A másik német közszolgálati adó, az ARD híradója, a Tagesschau a konkrét történésekre szorítkozva tudósított a helyszínről, az MTVA előtti tüntetésről. Az okok között az ARD csak a „rabszolgatörvényt“ említette. Az ARD a beszámolóiban most is még „szélsőjobboldalinak“ nevezte a Jobbikot.

 

Az országosan fogható hír- és kulturális rádió, a Deutschlandfunk szintén Budapestről jelentkezett be: szerintük a mostani tüntetéshullám három okból különbözik az eddigi megmozdulásoktól:

 

a Deutschlandfunk szerint először is szembeötlő, mennyire egységes az eddig széttöredezett ellenzék, másrészről a rádióadó szerint mostanra az ellenzéki tüntetők sem viseltetnek ellenszenvvel az ellenzéki politikusok irányába, hanem közösen mozdulnak,

 

harmadik sajátosságként pedig azt emelte ki a Deutschlandfunk, hogy a mozgósítás nem korlátozódik csak Budapestre.

 

A nagyobb német napilapok, mint például a balliberális Süddeutsche Zeitung vagy a baloldali Tagesspiegel, hétfőn még csak hírügynökségi anyagokból foglalták össze az eseményeket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont vezércikket is szentelt a témának:

 

a konzervatív napilap szerint a mostani tüntetések azt mutatják, hogy „a szociális ügyek az autoriter uralkodók gyengepontjai”.

 

A mostani ellenzéki mozgosítás erejét az FAZ csak nyomtatásban elérhető cikke azzal magyarázza, hogy eddig olyan absztrak jelszavak mellett vonult fel az Orbán-ellenes tábor, amelyek legfeljebb a városi polgárság számára lehetnek fontosak. A túlóra témája miatt viszont olyanok is Orbánnal szembe fordulhatnak – véli az FAZ –, akik eddig kevéssé foglalkoztak politikával.

 

A leninista Junge Welt napilap, amely 2010-ben még Orbánék „szabadságharcát” éltette a címlapján, már a tüntetések első napja után címlapon írt arról: „munkások Orbán ellen”. László Zoltán, a Vasas szakszervezet vezetője azt nyilatkozta a berlini leninista napilapnak, hogy a tüntetésekkel a nép „dühét és elégedetlenségét” akarják megmutatni.

 

A rabszolgatörvény és a német autóipar

 

A Zöldekhez közelálló berlini taz napilap a „rabszolgatörvény elleni lázadásról” ír. A lap bécsi tudósítója azt emeli ki, hogy az ellenzék ezúttal teljesen egységes: „a szélsőjobboldali Jobbiktól a szociáldemokratákig minden ellenzéki párt elveti a törvényt”. A lap kiemeli:

 

a munkajogi szabályok liberalizálásával az Orbán-kormány elsősorban a német tőkének, főleg az autóipari cégeknek akar kedvezni.

 

A taz ismerteti Szijjártó Péter düsseldorfi vállalkozók előtt tett, erre vonatkozó ígéreteit.

 

Ha már tőke és Düsseldorf: a német nagyiparosokhoz közelálló, düsseldorfi gazdasági napilap, a Handelsblatt azt emeli ki, hogy a tüntetők nem csupán a munkaidő liberalizálásával elégedetlenek, de a közigazgatási bíráskodás megszervezésének módjával és a korrupcióval is.

 

A neoliberális napilap egy másik cikkében részletesen elemzi a magyar sajtószabadság helyzetét. A lap szerint egyre több újságot állítottak át Orbán mellé, és a független médiára „hatalmas” nyomás nehezedik. A Handelsblatt szerzője szerint az MTVA előtti tüntetések mutatják, hogy a helyzet a média tekintetében mennyire feszült. A Handelsblatt kiemeli, hogy a kormánytól független kevés médiumok egyike a német tulajdonban lévő RTL Klub.

 

A német gazdasági napilap elemzése szerint a magyarországi helyzet az arab tavasz előtti időkre emlékeztet, amikor az észak-afrikai diktátorok – Orbánhoz hasonlóan – azt hitték, hogy a sajtó kontrolljával a tömegek dühét is szabályozhatják. A Handelsblatt azonban megjegyzi: „a hatalmasok óriásit tévedtek“.

 

A düsseldorfi újság a túlóra-szabályozás kapcsán azt emeli ki, hogy Magyarországnak a jó gazdasági növekedési adatai miatt tényleg szüksége van több munkaerőre. A Handelsblatt szerint azonban éppen ezért elhibázott Orbán menekültellenessége, mert a külföldi munkaerő hiánya miatt így tényleg a fogyatkozó magyar munkaerőt kénytelen még több munkára kötelezni.

 

Lázadásról és pszichopata Orbánról ír az osztrák FPÖ-s sajtó

 

Az osztrák közszolgálati ORF csatorna minden híradójában részletesen beszámolt a budapesti tüntetésekről. Az ORF többek között idézte Beer Miklós váci püspök levelét is, amit a tüntetőkhöz intézett.

 

A bécsi újságok közül mind a balliberális Der Standard, mind a konzervatív Die Presse és Wiener Zeitung napilapok több cikkben is elemezték a budapesti helyzetet.

 

Több cikkben is részletesen beszámolt a budapesti tüntetésekről az FPÖ-n belüli jobbikos kisebbséghez közelálló Unser Mitteleuropa portál. Az FPÖ-s online újság az egyik cikkében arról ír, hogy „a nép fellázadt” Orbánék ellen,

 

egy másik cikkében több ellenzéki magyar politikustól is idéz. A jobboldali újság Jakab György jobbikos politikusra hivatkozva azt írja: „Orbán egy pszichopata“.

 

A momentumos Donáth Anna híre egészen Svájcig jutott

 

A konzervatív svájci Neue Zürcher Zeitung részletes budapesti riportban ismerteti a tüntetések követeléseit. A lap kiemeli: Orbán most először találja magát szemben egy teljesen egységes ellenzékkel. Az NZZ több tüntetővel és ellenzéki politikussal is beszélt, és mindannyiuk szerint a mostani volt az utolsó csepp a pohárban, ami elvezethet az ellenzék egységéhez. A konzervatív újság szerint a kormánypárti média túlsúlya „nyomasztó“, ezért nehéz hitelesen tájékozódni.

 

A genfi liberális Le Temps azt írja, hogy „növekszik a düh a nacionalista Orbánnal szemben”.

 

A jobboldali svájci Corriere del Ticino napilap, amelynek egyik vezérigazgatója az olasz Matteo Salvini egyik közeli barátja és tanácsadója, a RAI jelenlegi egyik igazgatója Marcello Foa volt az idei évig, megemlíti, hogy noha a túlóra-szabályozás önkéntességet feltételez, de a jelenlegi magyar viszonyok között nem várható, hogy majd valaki ellenszegülne. A ticinoi újság szerint a tüntetések a CEU-val is összefüggnek. A lap idézi, hogy a legtöbben azt kiabálják: „Orbán, takarodj“, valamint Donáth Anna, Momentum-alelnök rendőrségi őrizetbe vételéről is beszámol.

 

A francia katolikus napilap is keményen bírálja Orbánt

 

A francia közszolgálati France Inter rádió tudosítása arra hívja fel a figyelmet, hogy noha Orbán szuverenista, de nem szociális. A France Inter szerint Orbán sem számított ilyen „viharra“, amit a „rabszolgatörvény” és a közigazgatási bíróság ügye kiváltott.

 

A francia közszolgálati adó elemzése szerint Orbán „eddig sérthetetlennek“ tűnt, a mostani tüntetések azonban megmutatták: ez nem így van. A France Inter úgy véli: a magyarok nem akarják már, hogy egyetlen ember irányítsa az életüket.

 

A párizsi kommunista L´Humanité napilap a munkaerőhiányt és „a történelmi mélyponton lévő munkanélküliséget” emeli ki, ami miatt az országnak több munkásra, legalábbis több munkaidőre lenne szüksége. Az újság emlékeztet arra, hogy Magyarország mennyire függ a német autóipartól, amely szintén üdvözölte a túlóráztatás újraszabályozását.

 

A La Croix hétfői címlapján eleve Orbán látható – a vezető anyag a francia katolikus napilapban ugyanis Orbán „ellenforradalma”, amely különösképpen az iskolákat akarná a kultúrharcba bevonni. Az újság kritikusan mutatja be, hogy miként állnak az egyházi iskolák Magyarországon az orbáni kultúrpolitika szolgálatába.

 

A katolikus napilapnak nyilatkozik Beer Miklós váci püspök is, aki szintén nem ért egyet az egyházak és a magyar jobboldal összefonódásával. Szerinte Orbán kultúrharca arra vezethető vissza, hogy a miniszterelnök „neofita”, ami miatt radikális túlzásokra ragadtatja magát. Beer püspök szerint Orbán elfelejti azonban, hogy a legfontosabb keresztény törvény a gyengék támogatása.

 

A La Croix természetesen a tüntetésekkel is részletesen foglalkozott: az újság szerint 2017 áprilisa, a CEU elleni támadások miatti tüntetések óta nem volt ilyen erős mozgósítás, mint most.

 

A katolikus napilap vezércikket is szentelt az Orbán-ellenes tüntetéseknek: a La Croix szerzője úgy véli, 2010 óta nem találta Orbán magát ilyen ellenállással szemben. A katolikus napilap a „rabszolgatörvény” mögött a BMW érdekeit sejti.

 

Sokba kerülhetnek még a német érdekek Orbánnak?

 

A belga La Libre Belgique napilap már december elejei elemzésében Orbán Viktort a német érdekek képviselőjeként írta le.

 

A mostani tüntetések kapcsán a La Libre Belgique tudósítása azt jegyzi meg, hogy „azok még sokba kerülhetnek Orbánnak”, aki nem számolhatott ekkora ellenállással.

 

A szerbek sorosoznak, a horvátok rabszolgatartóznak

 

A balkáni térségben is hír lett a budapesti tüntetéshullámból.

 

A belgrádi bulvárnapilap, a Kurir többek között idézi a Fideszt, amely szerint Soros György állna a tüntetések mögött. A másik belgrádi bulvárnapilap, a Blic meg Kövér Lászlóra hivatkozik, aki szerint puccsot kísérelt volna meg az ellenzék a kormány ellen. A szerb ellenzéki Danas napilap viszont azt emelte ki, hogy főleg a fiatalok – és az ő pártjuk, a Momentum – uralták a tüntetéseket.

 

A szarajevói közszolgálati rádió az MTVA előtti eseményekre koncentrált, a tüntetések fő szervezőiként pedig a Jobbikot, a Demokratikus Koalíciót és az MSZP-t nevezte meg.

 

A horvát Telegram hírportál részletesen beszámol Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt ért inzultusról. A horvát újság „tömeges tüntetésekről“ ír, amelyek mögött azonban a Fidesz – amint a Telegram idézi – Sorost és bűnözöket sejt. A baloldali Index.hr hírportál mind a tegnapi tüntetésről, mind Hadházy mai kidobásáról írt.

 

A horvát Večernji List napilap internetes kiadása „rabszolgatartó Orbán” címmel hozta a tegnapi tüntetésről szóló híreket.

 

A zágrábi konzervatív napilap szerint Orbán sikere eddig abban állt, hogy Macronnal ellentétben sikeresen hitette el, hogy „a kisemberért harcol”. A jobboldali újság szerint ha Orbán elveszti a népközeli imázsát a mostani tüntetések miatt, „az a magyarországi politikai színtér változásainak kezdete lehet”.

 

Hétfő esti vezető anyag a budapesti tüntetéssorozat volt a balliberális zágrábi Jutarnji List napilap online verzióján. Az újság szerint a helyzet komolyságát mutatja, hogy ezúttal „a Jobbiktól a Zöldekig” mindenki összeállt Orbán ellen.

 

A horvát közszolgálati HRT televízió hármas adójának híradója számolt be röviden a vasárnapi budapesti tüntetésekről. A Nove Tv híradója pedig tegnap hosszú anyagban mutatta be, amint Szél Bernadettet kidobják a biztonsági őrök az MTVA székházból, a horvát magántelevíziónak a szocialista Molnár Zsolt is nyilatkozott.

 

A legfontosabb szlovén napilapok is beszámoltak a tüntetésekről: a baloldali Večer napilap például azt írta, hogy „Orbán diktatúrája ellen” vonultak utcára a magyarok Budapesten.

 

A Habony Árpád érdekeltségébe tartozó, szélsőjobboldali szlovén Nova24 tévécsatorna honlapja viszont arról értekezett, hogy „miközben Franciaország esik szét Macron alatt, Magyarország virágzik Orbán alatt”.

 

A szélsőjobboldali Janez Janša Szlovén Demokrata Pártjához (SDS) közelálló magántévécsatorna szerint nem Orbán, hanem a francia elnök viselkedik diktátorként.

 

Habony szlovéniai tévéje kiemelte: Macron pártja zuhan, a Fidesz viszont tartósan őrzi a toronymagas népszerűségét. A cikket a szintén ljubljanai Habony-lap Demokracija is átvette.

 

Az olasz sajtó Orbán kapcsán németezik

 

Az olasz sajtó egyelőre csak rövid hírekben számolt be a budapesti tüntetésekről. De azért akadnak kivételek, akik nagyobb figyelmet fordítanak a budapesti történésekre.

 

A jobbközép, iszlámkritikus értelmiség napilapja, az Il Foglio, amely a jelenlegi római kormánnyal is szemben áll, azt írja tudósításában, hogy

 

a budapesti tüntetések a képek alapján „egy nemzet felkelésének” látszanak. A jobboldali lap szerint azonban nem helyes, hogy a dühöt elsősorban a túlóra liberalizálása és nem a közigazgatási bíráskodás váltotta ki.

 

Az Il Foglio azt ugyanis „a magyar igazságügy orbanizációjának“ tartja.

 

Részletesebb elemzést hozott az Öt Csillag Mozgalom baloldalához közelálló Il Fatto Quotidiano napilap: a tudósítás elsősorban a közigazgatási bíróság körüli problémákat és a CEU-ügyet emeli ki, amelyek miatt Orbán „ismét dacol az EU-val”.

 

A trieszti napilap, az Il Piccolo belgrádi tudósításában az Aleksandar Vučić elleni szombati tüntetésekkel állítja párhuzamba az Orbán-ellenes megmozdulásokat.

 

Az Il Sole 24 Ore véleménycikket közölt a tüntetések kapcsán Orbánról:

 

a vezető olasz gazdasági napilap szerint Orbán tekinthető talán diktátornak, de „Berlin nem tudna meglenni nélküle”.

 

A lap kiemeli ennek kapcsán, hogy Berlinnek jól jönnek Orbán menekültellenes szólamai és intézkedései, valamint a német gazdaságnak szüksége van a magyar (és más kelet-európai olcsó) munkaerőre.

 

A RAI olasz közszolgálati televízió tegnap esti tévéhíradója részletesen mutatta be Szél Bernadett kidobását. A tudosítás szerint Orbán jobb- és baloldali ellenzéke együttesen vonult fel Budapesten.

 

A hétfő éjféli hírekben az olasz közszolgálati Radio Uno rádiócsatorna budapesti bejelentkezéssel számolt be a hétfői tüntetésekről. A tudósításban megszólalt Stefano Bottoni, az MTA Történettudományi Intézetének olasz származású történésze is, aki egyrészről a fiatalok és a nők jelentős részvételét emelte ki, másrészről arra mutatott rá, hogy az Orbán-rendszert gyakorlatilag a parlamentáris demokrácia megszokott eszközeivel és útján nem lehet már megverni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás