+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 18. kedd, 06:58
A La Croix francia katolikus napilap címlapsztorit szentelt Orbánnak, a belgák szerint Orbán a német érdekek kiszolgálása miatt fogja megszívni, maga a német sajtó viszont nem feltétlenül a rabszolgatörvény és a német multik összefüggéseivel foglalkozik, hanem sokkal inkább az egységbe állt magyar ellenzékkel. De mit szólnak a tüntetéssorozathoz a Balkánon, vagy épp Olaszországban? Sajtószemle.

Európa legtöbb újságja vezető külföldi hírei között számolt be a munka törvénykönyvének módosítása miatt indult és aztán rendszerellenessé terebélyesedett, többnapos budapesti tüntetéssorozatról. A francia katolikusok napilapja a mai számában több oldalon át foglalkozik kritikusan az Orbán-kormánnyal: nem csak a tüntetésekről ír, de a magyarországi egyházakról is kritikus véleményt fogalmaz meg az újság. Sajtószemle a német-, olasz-, francia-, horvát- és szerb- és szlovénnyelvű médiából.

 

A németek főleg az Orbán ellen egységesen összeállt ellenzéket emelik ki

 

Mindkét német közszolgálati adó részletesen ismertette a rabszolgatörvény elleni tüntetéseket és az azt követő eseményeket. A ZDF híradója, a Heute azt emelte ki tudósításában, hogy nagyon sokszínű koalíció állt össze Orbánnal szemben: „az eredetében szélsőjobboldali” Jobbiktól a CEU támogatóiig sokan tüntetnek Orbán ellen.

 

A ZDF híradója még vasárnap este interjút készített a témában Dieter Rucht baloldali szociológussal, aki a budapesti tüntetéseket a többi európai – párizsi, bécsi, belgrádi – tüntetések sorában helyezte el. A szociológus szerint noha a követelések mindenütt szociális jellegűek, nem lehet egy összeurópai proteszthullámról beszélni, mert a legtöbb szociális kérdés, aminek kapcsán az emberek Párizsban vagy Budapesten utcára vonulnak, ma is nemzetállami hatáskör. Ráadásul az egyes tüntetéseknek megvan a maguk nemzeti kontextusa, más-más jelentéssel bírnak a budapesti, mint a párizsi demonstrációk.

 

Ruchtot amúgy meglepték a budapesti események, ugyanis „Magyarország olyan hosszú ideig maradt nyugodt”.

 

A másik német közszolgálati adó, az ARD híradója, a Tagesschau a konkrét történésekre szorítkozva tudósított a helyszínről, az MTVA előtti tüntetésről. Az okok között az ARD csak a „rabszolgatörvényt“ említette. Az ARD a beszámolóiban most is még „szélsőjobboldalinak“ nevezte a Jobbikot.

 

Az országosan fogható hír- és kulturális rádió, a Deutschlandfunk szintén Budapestről jelentkezett be: szerintük a mostani tüntetéshullám három okból különbözik az eddigi megmozdulásoktól:

 

a Deutschlandfunk szerint először is szembeötlő, mennyire egységes az eddig széttöredezett ellenzék, másrészről a rádióadó szerint mostanra az ellenzéki tüntetők sem viseltetnek ellenszenvvel az ellenzéki politikusok irányába, hanem közösen mozdulnak,

 

harmadik sajátosságként pedig azt emelte ki a Deutschlandfunk, hogy a mozgósítás nem korlátozódik csak Budapestre.

 

A nagyobb német napilapok, mint például a balliberális Süddeutsche Zeitung vagy a baloldali Tagesspiegel, hétfőn még csak hírügynökségi anyagokból foglalták össze az eseményeket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont vezércikket is szentelt a témának:

 

a konzervatív napilap szerint a mostani tüntetések azt mutatják, hogy „a szociális ügyek az autoriter uralkodók gyengepontjai”.

 

A mostani ellenzéki mozgosítás erejét az FAZ csak nyomtatásban elérhető cikke azzal magyarázza, hogy eddig olyan absztrak jelszavak mellett vonult fel az Orbán-ellenes tábor, amelyek legfeljebb a városi polgárság számára lehetnek fontosak. A túlóra témája miatt viszont olyanok is Orbánnal szembe fordulhatnak – véli az FAZ –, akik eddig kevéssé foglalkoztak politikával.

 

A leninista Junge Welt napilap, amely 2010-ben még Orbánék „szabadságharcát” éltette a címlapján, már a tüntetések első napja után címlapon írt arról: „munkások Orbán ellen”. László Zoltán, a Vasas szakszervezet vezetője azt nyilatkozta a berlini leninista napilapnak, hogy a tüntetésekkel a nép „dühét és elégedetlenségét” akarják megmutatni.

 

A rabszolgatörvény és a német autóipar

 

A Zöldekhez közelálló berlini taz napilap a „rabszolgatörvény elleni lázadásról” ír. A lap bécsi tudósítója azt emeli ki, hogy az ellenzék ezúttal teljesen egységes: „a szélsőjobboldali Jobbiktól a szociáldemokratákig minden ellenzéki párt elveti a törvényt”. A lap kiemeli:

 

a munkajogi szabályok liberalizálásával az Orbán-kormány elsősorban a német tőkének, főleg az autóipari cégeknek akar kedvezni.

 

A taz ismerteti Szijjártó Péter düsseldorfi vállalkozók előtt tett, erre vonatkozó ígéreteit.

 

Ha már tőke és Düsseldorf: a német nagyiparosokhoz közelálló, düsseldorfi gazdasági napilap, a Handelsblatt azt emeli ki, hogy a tüntetők nem csupán a munkaidő liberalizálásával elégedetlenek, de a közigazgatási bíráskodás megszervezésének módjával és a korrupcióval is.

 

A neoliberális napilap egy másik cikkében részletesen elemzi a magyar sajtószabadság helyzetét. A lap szerint egyre több újságot állítottak át Orbán mellé, és a független médiára „hatalmas” nyomás nehezedik. A Handelsblatt szerzője szerint az MTVA előtti tüntetések mutatják, hogy a helyzet a média tekintetében mennyire feszült. A Handelsblatt kiemeli, hogy a kormánytól független kevés médiumok egyike a német tulajdonban lévő RTL Klub.

 

A német gazdasági napilap elemzése szerint a magyarországi helyzet az arab tavasz előtti időkre emlékeztet, amikor az észak-afrikai diktátorok – Orbánhoz hasonlóan – azt hitték, hogy a sajtó kontrolljával a tömegek dühét is szabályozhatják. A Handelsblatt azonban megjegyzi: „a hatalmasok óriásit tévedtek“.

 

A düsseldorfi újság a túlóra-szabályozás kapcsán azt emeli ki, hogy Magyarországnak a jó gazdasági növekedési adatai miatt tényleg szüksége van több munkaerőre. A Handelsblatt szerint azonban éppen ezért elhibázott Orbán menekültellenessége, mert a külföldi munkaerő hiánya miatt így tényleg a fogyatkozó magyar munkaerőt kénytelen még több munkára kötelezni.

 

Lázadásról és pszichopata Orbánról ír az osztrák FPÖ-s sajtó

 

Az osztrák közszolgálati ORF csatorna minden híradójában részletesen beszámolt a budapesti tüntetésekről. Az ORF többek között idézte Beer Miklós váci püspök levelét is, amit a tüntetőkhöz intézett.

 

A bécsi újságok közül mind a balliberális Der Standard, mind a konzervatív Die Presse és Wiener Zeitung napilapok több cikkben is elemezték a budapesti helyzetet.

 

Több cikkben is részletesen beszámolt a budapesti tüntetésekről az FPÖ-n belüli jobbikos kisebbséghez közelálló Unser Mitteleuropa portál. Az FPÖ-s online újság az egyik cikkében arról ír, hogy „a nép fellázadt” Orbánék ellen,

 

egy másik cikkében több ellenzéki magyar politikustól is idéz. A jobboldali újság Jakab György jobbikos politikusra hivatkozva azt írja: „Orbán egy pszichopata“.

 

A momentumos Donáth Anna híre egészen Svájcig jutott

 

A konzervatív svájci Neue Zürcher Zeitung részletes budapesti riportban ismerteti a tüntetések követeléseit. A lap kiemeli: Orbán most először találja magát szemben egy teljesen egységes ellenzékkel. Az NZZ több tüntetővel és ellenzéki politikussal is beszélt, és mindannyiuk szerint a mostani volt az utolsó csepp a pohárban, ami elvezethet az ellenzék egységéhez. A konzervatív újság szerint a kormánypárti média túlsúlya „nyomasztó“, ezért nehéz hitelesen tájékozódni.

 

A genfi liberális Le Temps azt írja, hogy „növekszik a düh a nacionalista Orbánnal szemben”.

 

A jobboldali svájci Corriere del Ticino napilap, amelynek egyik vezérigazgatója az olasz Matteo Salvini egyik közeli barátja és tanácsadója, a RAI jelenlegi egyik igazgatója Marcello Foa volt az idei évig, megemlíti, hogy noha a túlóra-szabályozás önkéntességet feltételez, de a jelenlegi magyar viszonyok között nem várható, hogy majd valaki ellenszegülne. A ticinoi újság szerint a tüntetések a CEU-val is összefüggnek. A lap idézi, hogy a legtöbben azt kiabálják: „Orbán, takarodj“, valamint Donáth Anna, Momentum-alelnök rendőrségi őrizetbe vételéről is beszámol.

 

A francia katolikus napilap is keményen bírálja Orbánt

 

A francia közszolgálati France Inter rádió tudosítása arra hívja fel a figyelmet, hogy noha Orbán szuverenista, de nem szociális. A France Inter szerint Orbán sem számított ilyen „viharra“, amit a „rabszolgatörvény” és a közigazgatási bíróság ügye kiváltott.

 

A francia közszolgálati adó elemzése szerint Orbán „eddig sérthetetlennek“ tűnt, a mostani tüntetések azonban megmutatták: ez nem így van. A France Inter úgy véli: a magyarok nem akarják már, hogy egyetlen ember irányítsa az életüket.

 

A párizsi kommunista L´Humanité napilap a munkaerőhiányt és „a történelmi mélyponton lévő munkanélküliséget” emeli ki, ami miatt az országnak több munkásra, legalábbis több munkaidőre lenne szüksége. Az újság emlékeztet arra, hogy Magyarország mennyire függ a német autóipartól, amely szintén üdvözölte a túlóráztatás újraszabályozását.

 

A La Croix hétfői címlapján eleve Orbán látható – a vezető anyag a francia katolikus napilapban ugyanis Orbán „ellenforradalma”, amely különösképpen az iskolákat akarná a kultúrharcba bevonni. Az újság kritikusan mutatja be, hogy miként állnak az egyházi iskolák Magyarországon az orbáni kultúrpolitika szolgálatába.

 

A katolikus napilapnak nyilatkozik Beer Miklós váci püspök is, aki szintén nem ért egyet az egyházak és a magyar jobboldal összefonódásával. Szerinte Orbán kultúrharca arra vezethető vissza, hogy a miniszterelnök „neofita”, ami miatt radikális túlzásokra ragadtatja magát. Beer püspök szerint Orbán elfelejti azonban, hogy a legfontosabb keresztény törvény a gyengék támogatása.

 

A La Croix természetesen a tüntetésekkel is részletesen foglalkozott: az újság szerint 2017 áprilisa, a CEU elleni támadások miatti tüntetések óta nem volt ilyen erős mozgósítás, mint most.

 

A katolikus napilap vezércikket is szentelt az Orbán-ellenes tüntetéseknek: a La Croix szerzője úgy véli, 2010 óta nem találta Orbán magát ilyen ellenállással szemben. A katolikus napilap a „rabszolgatörvény” mögött a BMW érdekeit sejti.

 

Sokba kerülhetnek még a német érdekek Orbánnak?

 

A belga La Libre Belgique napilap már december elejei elemzésében Orbán Viktort a német érdekek képviselőjeként írta le.

 

A mostani tüntetések kapcsán a La Libre Belgique tudósítása azt jegyzi meg, hogy „azok még sokba kerülhetnek Orbánnak”, aki nem számolhatott ekkora ellenállással.

 

A szerbek sorosoznak, a horvátok rabszolgatartóznak

 

A balkáni térségben is hír lett a budapesti tüntetéshullámból.

 

A belgrádi bulvárnapilap, a Kurir többek között idézi a Fideszt, amely szerint Soros György állna a tüntetések mögött. A másik belgrádi bulvárnapilap, a Blic meg Kövér Lászlóra hivatkozik, aki szerint puccsot kísérelt volna meg az ellenzék a kormány ellen. A szerb ellenzéki Danas napilap viszont azt emelte ki, hogy főleg a fiatalok – és az ő pártjuk, a Momentum – uralták a tüntetéseket.

 

A szarajevói közszolgálati rádió az MTVA előtti eseményekre koncentrált, a tüntetések fő szervezőiként pedig a Jobbikot, a Demokratikus Koalíciót és az MSZP-t nevezte meg.

 

A horvát Telegram hírportál részletesen beszámol Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt ért inzultusról. A horvát újság „tömeges tüntetésekről“ ír, amelyek mögött azonban a Fidesz – amint a Telegram idézi – Sorost és bűnözöket sejt. A baloldali Index.hr hírportál mind a tegnapi tüntetésről, mind Hadházy mai kidobásáról írt.

 

A horvát Večernji List napilap internetes kiadása „rabszolgatartó Orbán” címmel hozta a tegnapi tüntetésről szóló híreket.

 

A zágrábi konzervatív napilap szerint Orbán sikere eddig abban állt, hogy Macronnal ellentétben sikeresen hitette el, hogy „a kisemberért harcol”. A jobboldali újság szerint ha Orbán elveszti a népközeli imázsát a mostani tüntetések miatt, „az a magyarországi politikai színtér változásainak kezdete lehet”.

 

Hétfő esti vezető anyag a budapesti tüntetéssorozat volt a balliberális zágrábi Jutarnji List napilap online verzióján. Az újság szerint a helyzet komolyságát mutatja, hogy ezúttal „a Jobbiktól a Zöldekig” mindenki összeállt Orbán ellen.

 

A horvát közszolgálati HRT televízió hármas adójának híradója számolt be röviden a vasárnapi budapesti tüntetésekről. A Nove Tv híradója pedig tegnap hosszú anyagban mutatta be, amint Szél Bernadettet kidobják a biztonsági őrök az MTVA székházból, a horvát magántelevíziónak a szocialista Molnár Zsolt is nyilatkozott.

 

A legfontosabb szlovén napilapok is beszámoltak a tüntetésekről: a baloldali Večer napilap például azt írta, hogy „Orbán diktatúrája ellen” vonultak utcára a magyarok Budapesten.

 

A Habony Árpád érdekeltségébe tartozó, szélsőjobboldali szlovén Nova24 tévécsatorna honlapja viszont arról értekezett, hogy „miközben Franciaország esik szét Macron alatt, Magyarország virágzik Orbán alatt”.

 

A szélsőjobboldali Janez Janša Szlovén Demokrata Pártjához (SDS) közelálló magántévécsatorna szerint nem Orbán, hanem a francia elnök viselkedik diktátorként.

 

Habony szlovéniai tévéje kiemelte: Macron pártja zuhan, a Fidesz viszont tartósan őrzi a toronymagas népszerűségét. A cikket a szintén ljubljanai Habony-lap Demokracija is átvette.

 

Az olasz sajtó Orbán kapcsán németezik

 

Az olasz sajtó egyelőre csak rövid hírekben számolt be a budapesti tüntetésekről. De azért akadnak kivételek, akik nagyobb figyelmet fordítanak a budapesti történésekre.

 

A jobbközép, iszlámkritikus értelmiség napilapja, az Il Foglio, amely a jelenlegi római kormánnyal is szemben áll, azt írja tudósításában, hogy

 

a budapesti tüntetések a képek alapján „egy nemzet felkelésének” látszanak. A jobboldali lap szerint azonban nem helyes, hogy a dühöt elsősorban a túlóra liberalizálása és nem a közigazgatási bíráskodás váltotta ki.

 

Az Il Foglio azt ugyanis „a magyar igazságügy orbanizációjának“ tartja.

 

Részletesebb elemzést hozott az Öt Csillag Mozgalom baloldalához közelálló Il Fatto Quotidiano napilap: a tudósítás elsősorban a közigazgatási bíróság körüli problémákat és a CEU-ügyet emeli ki, amelyek miatt Orbán „ismét dacol az EU-val”.

 

A trieszti napilap, az Il Piccolo belgrádi tudósításában az Aleksandar Vučić elleni szombati tüntetésekkel állítja párhuzamba az Orbán-ellenes megmozdulásokat.

 

Az Il Sole 24 Ore véleménycikket közölt a tüntetések kapcsán Orbánról:

 

a vezető olasz gazdasági napilap szerint Orbán tekinthető talán diktátornak, de „Berlin nem tudna meglenni nélküle”.

 

A lap kiemeli ennek kapcsán, hogy Berlinnek jól jönnek Orbán menekültellenes szólamai és intézkedései, valamint a német gazdaságnak szüksége van a magyar (és más kelet-európai olcsó) munkaerőre.

 

A RAI olasz közszolgálati televízió tegnap esti tévéhíradója részletesen mutatta be Szél Bernadett kidobását. A tudosítás szerint Orbán jobb- és baloldali ellenzéke együttesen vonult fel Budapesten.

 

A hétfő éjféli hírekben az olasz közszolgálati Radio Uno rádiócsatorna budapesti bejelentkezéssel számolt be a hétfői tüntetésekről. A tudósításban megszólalt Stefano Bottoni, az MTA Történettudományi Intézetének olasz származású történésze is, aki egyrészről a fiatalok és a nők jelentős részvételét emelte ki, másrészről arra mutatott rá, hogy az Orbán-rendszert gyakorlatilag a parlamentáris demokrácia megszokott eszközeivel és útján nem lehet már megverni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Alexander Dobrindt annyit azonban elismert, a CEU Budapesten tartása ügyében még nem született pozitív döntés a magyar kormány részéről.

Miután Matteo Salvini is kikelt az opera működtetésébe való szaúdi beavatkozás terve ellen, a La Scala igazgatótanácsa inkább visszautalja a szaúdi milliókat.

Egy kínai nő kipróbálta, mert azt hitte, a friss gyümölcsök semmi kárt nem okozhatnak. Tévedett.

A román miniszterelnöknek sikerült olyan magyarázatot adnia az eltűnő pénzekre, ami mellett a magyarok teljesítménye a fasorban sincs.

A sorozatsztár Volodimir Zelenszkij támogatói #ZeFake hashtaggel osztják meg, hogy Zelenszkij valójában Angela Merkel szeretője, sőt, nő.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás