Gruevszki idején se volt független az igazságszolgáltatás, de most se az – a Gruevszki-párt kommunikációs igazgatója az Azonnalinak

2018.12.13. 08:41

Mit szólnak Gruevszki saját pártjában ahhoz, hogy Magyarországra szökött, és szeretnék-e, hogy kiadjuk Gruevszkit? Egyáltalán lehetne-e újra pártelnök, ha visszatér Macedóniába? Ezt mind elmondja az Azonnalinak Ivo Kotevszki, a Magyarországra szökött macedón exminiszterelnök pártjának, a VMRO-DPMNE-nek a kommunikációs igazgatója.

Gruevszki idején se volt független az igazságszolgáltatás, de most se az – a Gruevszki-párt kommunikációs igazgatója az Azonnalinak

Az Azonnali nemrég Macedónia fővárosában, Szkopjéban járt, hogy felgöngyölítse a Gruevszki-ügyet. Ez az interjú is ott készült!

Pár napja kezdett tüntetéseket szervezni a VMRO-DPMNE Szkopjében az ország Észak-Macedóniára való átnevezése ellen. Mi ezzel a céljuk?

A tüntetések nemcsak a folyamatban lévő névváltoztatásról szóltak, hanem ennél sokkal többről. Például a rossz gazdasági helyzetről, az állami szintre emelkedett korrupcióról és bűnözésről. És persze arról is, hogy Macedóniában jelenleg nincsen igazságszolgáltatás és joguralom.

És a névváltással például mi a probléma? 

Szeptemberben már volt egy népszavazás a névváltásról, a pártunk pedig az állampolgárokra bízta azt, hogy ezen a referendumon hogyan szavaznak. De végül a népszavazás nem volt sikeres, vagyis a miniszterelnök nem kapott felhatalmazást a prespai megállapodás végrehajtására. (Macedónia és Görögország közti egyezmény, melynek keretében Észak-Macedóniára változna az ország neve – a szerk.) Mi úgy gondoljuk, hogy a megállapodás nagy károkat okozna a Macedón Köztársaság részére: olyan ez, mintha kapitulálnánk Görögország előtt.

Olyan értelemben mindenképpen sikeres volt a népszavazás, hogy több szavazat érkezett a névváltásra, mint ellene.

Ez nem siker, hanem manipuláció. A népszavazásról szóló macedón törvény egyértelműen fogalmaz: a referendum akkor sikeres, ha a részvételi arány meghaladja az 50 százalékot.

Mivel a kormány nem tudott ennyi embert az urnákhoz csábítani, a népszavazás sem volt sikeres. 2004-ben történt már hasonló eset, csak fordítva: akkor a most is kormányzó szociáldemokraták voltak hatalmon, a VMRO-DPMNE pedig népszavazást kezdeményezett a településhatárok átrajzolása ellen. A kormány a referendum bojkottjára szólított fel, valami olyasmit mondtak, hogy „egyes kérdések nem érdemelnek választ”. A népszavazáson végül a részvétel 27 százalékos volt, és hiába szavaztak az új településhatárok ellen a választók, a teljes nemzetközi közösség – beleértve az akkori kormányt – érvénytelenként könyvelte el azt.

Viszont a VMRO hivatalosan az EU-ban és a NATO-ban szeretné látni az országot. Mik a párt hivatalos javaslatai a névvita megoldására, ha a mostani megállapodás nem elég jó?

A megállapodás már megköttetett, és maguk mégis a megoldást várják tőlem. Korábban kellett volna mindezt megoldani.

Akkor változtassuk meg a kérdést! Mit tennének akkor, ha kormányon lennének, és még nem írták volna alá a prespai megállapodást?

A kérdés csupán elméleti, mivel a megállapodást már aláírták. Ha mi lennénk hatalomban, sokkal jobb megállapodást tudnánk nyújtani a Macedón Köztársaság állampolgárai részére. Ami pedig az euroatlanti integrációt illeti: mi voltunk az első macedón párt, melynek alapító okiratában szerepelt ezen törekvés. Akkor még az SDSM volt az a párt, amely Moszkva és Belgrád felé kacsintgatott, és elvitatták, hogy Macedónia teljesen független ország, így az EU, vagy a NATO tagja lehet. Ezzel szemben mi akkor is, és ma is támogatjuk az EU- és NATO-integrációt.

És mit gondol, vissza tudják még fordítani a névváltást?

Kétlem. Bár az emberek úgy döntöttek, nem támogatják a prespai megállapodást, a hatóságok nem tartották tiszteletben a referendum eredményét, hanem folytatták a névváltásról szóló alkotmánymódosítást. Egyszerűen irreális azt várni, hogy az egész folyamat még visszafordítható.

IGAZSÁGOT KÖVETELNEK NIKOLA GRUEVSZKINEK EGY GRAFFITIN, A VMRO PÁRTSZÉKHÁZÁTÓL ÖTVEN MÉTERRE (FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI)

Beszéljünk akkor a Gruevszki-ügyről. Meglepte a VMRO vezetését, hogy a volt miniszterelnök Magyarországra menekült?

Nemcsak minket, de gyakorlatilag mindenkit meglepett. Sok kérdést és problémát nyitott fel, számos párttagunkra pedig az állami intézmények, így a különleges ügyészség (a hatalmi visszaélések feltárására 2015-ben felálló szervezet, rövidítése: SZJO – a szerk.) részéről óriási politikai nyomás nehezedik. Mióta a különleges ügyészség működni kezdett, több mint kétszáz VMRO-tagot, aktivistát és támogatót vontak eljárás alá. Több esetben semmilyen bizonyíték és jogsértés nem történt. Az egész nem más, mint az állami intézmények kihasználása Zoran Zaev politikai céljainak elérése érdekében.

A VMRO 11 éven át volt hatalmon. Tényleg azt gondolják, hogy ezen időtartam alatt semmilyen jogsértés, visszaélés nem történt? Tényleg nem lenne legitimációja egyes tisztségviselők ellen eljárásokat indítani?

Nem mondom, hogy nem voltak hatalmi visszaélések. Talán voltak.

De az ezeket vizsgáló intézményeknek függetlennek, megbízhatónak és törvényesnek kell lenniük. Ezzel szemben a mostani különleges ügyészség teljes mértékben az SDSM és Zaev irányítása alatt áll, a bíróságok pedig kizárólag a különleges ügyészség vádjai és óhaja szerint döntenek. Így tényleg nehéz megmondani, történtek-e visszaélések.

És ezek az intézmények függetlenek voltak, mikor Gruevszki volt hatalomban?

Nem mondhatom, hogy azok voltak. De a különleges ügyészséget még azért hozták létre tavaly év elején, mert az SDSM nem bízott a hagyományos ügyészség munkájában.

Ezen ügyészség létrehozásáról egyébként még a főbb macedón politikai erők a pržinói egyezményben állapodtak meg 2015 nyarán (az Európai Unió közvetítésével létrejövő tárgyalások során, főként a VMRO-DPMNE és az SDSM között – a szerk.). A cél akkor az volt, hogy jöjjön létre egy olyan független szervezet, mely kivizsgálná az esetleges hatalmi visszaéléseket. Azóta ez az intézmény az SDSM közvetlen irányítása alatt áll, csak a VMRO-DPMNE tagjait vizsgálja, a kormánypártból senkit.

Talán egy-két eset indult a DUI (a legjelentősebb albán etnikai párt – a szerk.) tagjai ellen is, akik velünk álltak koalícióban 11 éven át. Nehéz megmagyarázni, hogy a DUI-ból senki nem élt vissza a hatalmával, csak a VMRO tagjai. Főleg úgy, hogy a DUI ismét a kormánykoalíció része, csak épp most az SDSM oldalán.

Mi a helyzet Gruevszkivel, ő tisztességes tárgyalást kapott?

Nem, ahogyan azon más VMRO-tagok sem, akiket a különleges ügyészség vád alá helyezett.

Talán ez volt az egyik oka annak, hogy Gruevszki elhagyta Macedóniát. Ugyanakkor ezen tette nagy nyomást helyezett más, már letartóztatott VMRO-tagokra.

Négy olyan magasrangú VMRO-tag is van, akiket bármiféle ok nélkül vettek őrizetbe – köztük a korábbi közlekedési miniszter és a párt előző főtitkára. Őket a titkosszolgálat egy nem hivatalos dokumentuma alapján tartóztatták le, arra hivatkozva, hogy el akarnak szökni az országból. Ez azonban egyszerűen nem igaz.

Magyarországra érkezése óta kapcsolatba lépett bárkivel Gruevszki a VMRO tagjai közül? 

Nem tudok róla, hogy kapcsolatban lenne bármelyik tisztségviselőnkkel. 

Egyébként a pártunk nem ért egyet azzal, hogy elhagyta az országot. De mégis így döntött, így innentől nem a mi felelősségünk megmondani, mit is tegyen Magyarország.

Önök szerint Magyarországnak ki kéne adnia a volt miniszterelnököt?

Nem akarunk beavatkozni a magyar állam belügyeibe, ez már Magyarország döntése. Persze Gruevszki is sok érvet felhozott amellett, miért is menekült el Macedóniából: arról írt, hogy nem kapott tisztességes tárgyalást, valamint, hogy a bíróságot egyáltalán nem érdekelték a védelmében felhozott bizonyítékok. A macedón média egyébként közre is adta Gruevszki a nagykövetekhez és más tisztségviselőkhöz írt levelét. Talán jó oka volt elmenekülni, de mégsem értünk egyet a döntésével.

Azt már nagyobb problémának tartjuk, hogy szinte minden érintett ország, így Magyarország is megmagyarázta, milyen körülmények között haladt át Gruevszki az országaikon. A macedón hatóságok viszont még nem adtak magyarázatot arra, hogy hogyan is történt a szökés. Elfutnak a saját felelősségük elől, ezért a belügyminiszternek pedig le kéne mondania.

Tehát mint párt, a VMRO-DPMNE nem ért egyet Gruevszki szökésével. De tegyük fel, hogy a politikai helyzet megváltozik, és Gruevszki visszatér. Lehetne újra pártelnök belőle?

Demokratikus procedúránk van arra vonatkozólag, kiből lehet pártelnök. És ez a kérdés is csak elméleti, mivel nem tudjuk, gondolkozik-e a visszatérésen. Gruevszki még mindig a párt tiszteletbeli elnöke, de

ahhoz, hogy teljes jogú elnök válhasson belőle, előbb vissza kéne térnie Macedóniába. És azt se felejtsük el, hogy még mindig van 3-4 ellene folyó bírósági ügy,

melyek valahogyan a jelenléte nélkül is be fognak fejeződni. Nincsenek kétségeim afelől, hogy sok-sok év börtönre fogják ítélni. Gruevszkinek rengeteg problémája van, de kapott politikai menedékjogot Magyarországon. Ezért szerintem a legutolsó dolog, amire jelenleg gondolni tud, hogy ismét a VMRO-DPMNE teljes jogú elnökévé váljon.

Beszélgettünk tüntetőkkel a parlament előtt, akik azt mondták nekünk, Gruevszki számukra már csak múlt, és szeretnének továbblépni. Mi a helyzet ugyanezzel a párton belül? Van valamiféle nosztalgiázás felé, vagy a VMRO-DPMNE már tovább tudott lépni?

Már akkor továbbléptünk, mielőtt Gruevszki Magyarországra szökött volna. Egy éve új pártvezetést választottunk,

most Hristian Mickoski a pártelnökünk, aki új pártfőtitkárt és végrehajtó bizottságot nevezett ki. Persze vannak átfedések és kapcsolatok a régi és új vezetés között, de ez minden pártban megesik.

FOTÓK: Bakodi Péter / Azonnali

 

Érdekel a Gruevszki-ügy? Olvasgass még róla az Azonnalin!

Mit ér meg Macedónia? Minden, amit tudni akartál Orbán titokzatos barátjának hazájáról

Magyarország mutasson példát jogállamiságból! – a macedón miniszterelnök az Azonnalinak a Gruevszki-ügyről ​

Bakodi Péter
Bakodi Péter az Azonnali újságírója
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek