+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bakodi Péter
2018. december 13. csütörtök, 08:41
Mit szólnak Gruevszki saját pártjában ahhoz, hogy Magyarországra szökött, és szeretnék-e, hogy kiadjuk Gruevszkit? Egyáltalán lehetne-e újra pártelnök, ha visszatér Macedóniába? Ezt mind elmondja az Azonnalinak Ivo Kotevszki, a Magyarországra szökött macedón exminiszterelnök pártjának, a VMRO-DPMNE-nek a kommunikációs igazgatója.

Az Azonnali nemrég Macedónia fővárosában, Szkopjéban járt, hogy felgöngyölítse a Gruevszki-ügyet. Ez az interjú is ott készült!

 

Pár napja kezdett tüntetéseket szervezni a VMRO-DPMNE Szkopjében az ország Észak-Macedóniára való átnevezése ellen. Mi ezzel a céljuk?

 

A tüntetések nemcsak a folyamatban lévő névváltoztatásról szóltak, hanem ennél sokkal többről. Például a rossz gazdasági helyzetről, az állami szintre emelkedett korrupcióról és bűnözésről. És persze arról is, hogy Macedóniában jelenleg nincsen igazságszolgáltatás és joguralom.

 

És a névváltással például mi a probléma? 

 

Szeptemberben már volt egy népszavazás a névváltásról, a pártunk pedig az állampolgárokra bízta azt, hogy ezen a referendumon hogyan szavaznak. De végül a népszavazás nem volt sikeres, vagyis a miniszterelnök nem kapott felhatalmazást a prespai megállapodás végrehajtására. (Macedónia és Görögország közti egyezmény, melynek keretében Észak-Macedóniára változna az ország neve – a szerk.) Mi úgy gondoljuk, hogy a megállapodás nagy károkat okozna a Macedón Köztársaság részére: olyan ez, mintha kapitulálnánk Görögország előtt.

 

Olyan értelemben mindenképpen sikeres volt a népszavazás, hogy több szavazat érkezett a névváltásra, mint ellene.

 

Ez nem siker, hanem manipuláció. A népszavazásról szóló macedón törvény egyértelműen fogalmaz: a referendum akkor sikeres, ha a részvételi arány meghaladja az 50 százalékot.

 

Mivel a kormány nem tudott ennyi embert az urnákhoz csábítani, a népszavazás sem volt sikeres. 2004-ben történt már hasonló eset, csak fordítva: akkor a most is kormányzó szociáldemokraták voltak hatalmon, a VMRO-DPMNE pedig népszavazást kezdeményezett a településhatárok átrajzolása ellen. A kormány a referendum bojkottjára szólított fel, valami olyasmit mondtak, hogy „egyes kérdések nem érdemelnek választ”. A népszavazáson végül a részvétel 27 százalékos volt, és hiába szavaztak az új településhatárok ellen a választók, a teljes nemzetközi közösség – beleértve az akkori kormányt – érvénytelenként könyvelte el azt.

 

 

Viszont a VMRO hivatalosan az EU-ban és a NATO-ban szeretné látni az országot. Mik a párt hivatalos javaslatai a névvita megoldására, ha a mostani megállapodás nem elég jó?

 

A megállapodás már megköttetett, és maguk mégis a megoldást várják tőlem. Korábban kellett volna mindezt megoldani.

 

Akkor változtassuk meg a kérdést! Mit tennének akkor, ha kormányon lennének, és még nem írták volna alá a prespai megállapodást?

 

A kérdés csupán elméleti, mivel a megállapodást már aláírták. Ha mi lennénk hatalomban, sokkal jobb megállapodást tudnánk nyújtani a Macedón Köztársaság állampolgárai részére. Ami pedig az euroatlanti integrációt illeti: mi voltunk az első macedón párt, melynek alapító okiratában szerepelt ezen törekvés. Akkor még az SDSM volt az a párt, amely Moszkva és Belgrád felé kacsintgatott, és elvitatták, hogy Macedónia teljesen független ország, így az EU, vagy a NATO tagja lehet. Ezzel szemben mi akkor is, és ma is támogatjuk az EU- és NATO-integrációt.

 

És mit gondol, vissza tudják még fordítani a névváltást?

 

Kétlem. Bár az emberek úgy döntöttek, nem támogatják a prespai megállapodást, a hatóságok nem tartották tiszteletben a referendum eredményét, hanem folytatták a névváltásról szóló alkotmánymódosítást. Egyszerűen irreális azt várni, hogy az egész folyamat még visszafordítható.

 

IGAZSÁGOT KÖVETELNEK NIKOLA GRUEVSZKINEK EGY GRAFFITIN, A VMRO PÁRTSZÉKHÁZÁTÓL ÖTVEN MÉTERRE (FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI)

 

Beszéljünk akkor a Gruevszki-ügyről. Meglepte a VMRO vezetését, hogy a volt miniszterelnök Magyarországra menekült?

 

Nemcsak minket, de gyakorlatilag mindenkit meglepett. Sok kérdést és problémát nyitott fel, számos párttagunkra pedig az állami intézmények, így a különleges ügyészség (a hatalmi visszaélések feltárására 2015-ben felálló szervezet, rövidítése: SZJO – a szerk.) részéről óriási politikai nyomás nehezedik. Mióta a különleges ügyészség működni kezdett, több mint kétszáz VMRO-tagot, aktivistát és támogatót vontak eljárás alá. Több esetben semmilyen bizonyíték és jogsértés nem történt. Az egész nem más, mint az állami intézmények kihasználása Zoran Zaev politikai céljainak elérése érdekében.

 

A VMRO 11 éven át volt hatalmon. Tényleg azt gondolják, hogy ezen időtartam alatt semmilyen jogsértés, visszaélés nem történt? Tényleg nem lenne legitimációja egyes tisztségviselők ellen eljárásokat indítani?

 

Nem mondom, hogy nem voltak hatalmi visszaélések. Talán voltak.

 

De az ezeket vizsgáló intézményeknek függetlennek, megbízhatónak és törvényesnek kell lenniük. Ezzel szemben a mostani különleges ügyészség teljes mértékben az SDSM és Zaev irányítása alatt áll, a bíróságok pedig kizárólag a különleges ügyészség vádjai és óhaja szerint döntenek. Így tényleg nehéz megmondani, történtek-e visszaélések.

 

És ezek az intézmények függetlenek voltak, mikor Gruevszki volt hatalomban?

 

Nem mondhatom, hogy azok voltak. De a különleges ügyészséget még azért hozták létre tavaly év elején, mert az SDSM nem bízott a hagyományos ügyészség munkájában.

 

Ezen ügyészség létrehozásáról egyébként még a főbb macedón politikai erők a pržinói egyezményben állapodtak meg 2015 nyarán (az Európai Unió közvetítésével létrejövő tárgyalások során, főként a VMRO-DPMNE és az SDSM között – a szerk.). A cél akkor az volt, hogy jöjjön létre egy olyan független szervezet, mely kivizsgálná az esetleges hatalmi visszaéléseket. Azóta ez az intézmény az SDSM közvetlen irányítása alatt áll, csak a VMRO-DPMNE tagjait vizsgálja, a kormánypártból senkit.

 

Talán egy-két eset indult a DUI (a legjelentősebb albán etnikai párt – a szerk.) tagjai ellen is, akik velünk álltak koalícióban 11 éven át. Nehéz megmagyarázni, hogy a DUI-ból senki nem élt vissza a hatalmával, csak a VMRO tagjai. Főleg úgy, hogy a DUI ismét a kormánykoalíció része, csak épp most az SDSM oldalán.

 

Mi a helyzet Gruevszkivel, ő tisztességes tárgyalást kapott?

 

Nem, ahogyan azon más VMRO-tagok sem, akiket a különleges ügyészség vád alá helyezett.

 

Talán ez volt az egyik oka annak, hogy Gruevszki elhagyta Macedóniát. Ugyanakkor ezen tette nagy nyomást helyezett más, már letartóztatott VMRO-tagokra.

 

Négy olyan magasrangú VMRO-tag is van, akiket bármiféle ok nélkül vettek őrizetbe – köztük a korábbi közlekedési miniszter és a párt előző főtitkára. Őket a titkosszolgálat egy nem hivatalos dokumentuma alapján tartóztatták le, arra hivatkozva, hogy el akarnak szökni az országból. Ez azonban egyszerűen nem igaz.

 

Magyarországra érkezése óta kapcsolatba lépett bárkivel Gruevszki a VMRO tagjai közül? 

 

Nem tudok róla, hogy kapcsolatban lenne bármelyik tisztségviselőnkkel. 

 

Egyébként a pártunk nem ért egyet azzal, hogy elhagyta az országot. De mégis így döntött, így innentől nem a mi felelősségünk megmondani, mit is tegyen Magyarország.

 

Önök szerint Magyarországnak ki kéne adnia a volt miniszterelnököt?

 

Nem akarunk beavatkozni a magyar állam belügyeibe, ez már Magyarország döntése. Persze Gruevszki is sok érvet felhozott amellett, miért is menekült el Macedóniából: arról írt, hogy nem kapott tisztességes tárgyalást, valamint, hogy a bíróságot egyáltalán nem érdekelték a védelmében felhozott bizonyítékok. A macedón média egyébként közre is adta Gruevszki a nagykövetekhez és más tisztségviselőkhöz írt levelét. Talán jó oka volt elmenekülni, de mégsem értünk egyet a döntésével.

 

Azt már nagyobb problémának tartjuk, hogy szinte minden érintett ország, így Magyarország is megmagyarázta, milyen körülmények között haladt át Gruevszki az országaikon. A macedón hatóságok viszont még nem adtak magyarázatot arra, hogy hogyan is történt a szökés. Elfutnak a saját felelősségük elől, ezért a belügyminiszternek pedig le kéne mondania.

 

 

Tehát mint párt, a VMRO-DPMNE nem ért egyet Gruevszki szökésével. De tegyük fel, hogy a politikai helyzet megváltozik, és Gruevszki visszatér. Lehetne újra pártelnök belőle?

 

Demokratikus procedúránk van arra vonatkozólag, kiből lehet pártelnök. És ez a kérdés is csak elméleti, mivel nem tudjuk, gondolkozik-e a visszatérésen. Gruevszki még mindig a párt tiszteletbeli elnöke, de

 

ahhoz, hogy teljes jogú elnök válhasson belőle, előbb vissza kéne térnie Macedóniába. És azt se felejtsük el, hogy még mindig van 3-4 ellene folyó bírósági ügy,

 

melyek valahogyan a jelenléte nélkül is be fognak fejeződni. Nincsenek kétségeim afelől, hogy sok-sok év börtönre fogják ítélni. Gruevszkinek rengeteg problémája van, de kapott politikai menedékjogot Magyarországon. Ezért szerintem a legutolsó dolog, amire jelenleg gondolni tud, hogy ismét a VMRO-DPMNE teljes jogú elnökévé váljon.

 

Beszélgettünk tüntetőkkel a parlament előtt, akik azt mondták nekünk, Gruevszki számukra már csak múlt, és szeretnének továbblépni. Mi a helyzet ugyanezzel a párton belül? Van valamiféle nosztalgiázás felé, vagy a VMRO-DPMNE már tovább tudott lépni?

 

Már akkor továbbléptünk, mielőtt Gruevszki Magyarországra szökött volna. Egy éve új pártvezetést választottunk,

 

most Hristian Mickoski a pártelnökünk, aki új pártfőtitkárt és végrehajtó bizottságot nevezett ki. Persze vannak átfedések és kapcsolatok a régi és új vezetés között, de ez minden pártban megesik.

 

FOTÓK: Bakodi Péter / Azonnali

 

Érdekel a Gruevszki-ügy? Olvasgass még róla az Azonnalin!

 

Mit ér meg Macedónia? Minden, amit tudni akartál Orbán titokzatos barátjának hazájáról

 

Magyarország mutasson példát jogállamiságból! – a macedón miniszterelnök az Azonnalinak a Gruevszki-ügyről ​

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás