+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2018. december 12. szerda, 15:38
Az Azonnali birtokába jutott egy levél, amelyben az MTA alelnöke arra kéri a kutatókat: adjanak tiszteletpéldányt a megjelent könyveikből az akadémia könyvtárának, mert nincs pénz könyveket venni. A kutatók szerint ez nagyon gáz, a könyvtár főigazgatója viszont azt mondja: nincs itt semmi szenzáció, több mint húsz éve nincs pénz könyvekre, és a könyvtárnak még mindig jobb a helyzete, mint a bezárni szánt kutatóintézeteknek.

„Az MTA Könyvtár és Információs Központ éves beszerzési keretéből könyvekre a kívántnál sokkal kevesebbet tud fordítani. (…) Arra kérném az Akadémia tudományos osztályainak tagjait és a köztestületi tagokat, hogy

 

akár magyar, akár idegen nyelven megjelent könyveik egy példányát juttassák el az MTA Könyvtár és Információs Központba. Egy-egy tiszteletpéldány eljuttatásával biztosíthatjuk a magyar tudományos eredmények hosszútávú megőrzését”

 

– írta Vékás Lajos jogászprofesszor, az MTA alelnöke az Azonnali birtokába került körlevélben, amelyet az akadémia kutatóinak küldtek ki.

 

Ez bizony az, aminek látszik: tarhálás

 

A levél első ránézésre elég meredek. Ahogy egyik érintett forrásunk fogalmazott:

 

„A Széchenyi István által alapított legnagyobb tudományos közgyűjtemény ingyenkönyveket tarhál.”

 

Egy másik kutató azt mondta az Azonnalinak: gyakorlatilag emiatt az attitűd miatt már arra sem lehet számítani, hogy a nagyobb könyvtárak vesznek könyvet, és ezért félő, hogy a tudományos könyvkiadásnak teljesen megszűnik még az a minimális piaca is, ami eddig legalább létezett.

 

Másrészt szerinte is kicsit fura, hogy pont a legtudományosabb hazai testületnek nincs forrása arra, hogy magyar könyveket vásároljanak – nem beszélve a külföldi kiadásokról, melyek sokszorosan drágábbak.

 

Összességében ezek fényében szerinte 10/8-as a gázfaktora a mostani könyvkérésnek.

 

Eddig is lett volna ok a kunyerálásra

 

Valóban szomorú a helyzet, de azért nincs itt akkora szenzáció, mint ahogy elsőre kinéz a dolog – rögtön ezzel kezdte a telefonban Monok István, az MTA könyvtárának főigazgatója.

 

1995 óta ugyanis egyetlen könyvtárnak sincs pénze könyvbeszerzésre, még az Országos Széchényi Könyvtárnak se.

 

Más kérdés, hogy az OSZK-nak le kell adni kötelespéldányokat, ez azonban az MTA-ra nem vonatkozik. De alapvetően mindenhol a bevételekből kell kigazdálkodni a könyvbeszerzést, fenntartói pénz erre nincs, és nem is volt – mondta Monok az Azonnalinak. Egy gyászos hasonlattal is lefestette a helyzetet: százalékos arányban most

 

kevesebb könyv jön a magyar könyvtárakba az európai könyvpiacról, mint a török hódoltság idején.

 

Akkor ez az arány hét százalék volt, most négy körüli. Azért persze annyiban nem olyan vészes a helyzet, hogy elektronikus adatbázisokra igyekeznek előfizetni, és nyugat-európai professzorok hagyatékait is átveszik, bár ezekben nem a legfrissebb megjelenések vannak benne.

 

De akkor miért most jutott eszükbe kéregetni?

 

Azért, mert most nagy, általános, minden magyar tudományos műre kiterjedő könyvtárat akarnak csinálni az MTA könyvtárából. Rögtön felmerül persze a kérdés, hogy

 

miért, eddig nem ilyen volt? „Amikor először pályáztam a főigazgatói pozícióra, én is azt hittem”

 

– mondta erre Monok István. Valójában viszont az MTA központi könyvtára nem központi abban az értelemben, hogy egy szűk szektorra, a klasszika filológiára, a filológiára és az irodalomtudományra koncentrál.

 

Emellett persze a külön intézetek fenntartanak szakirányú könyvtárakat, de

 

nagy, általános, minden tudományterületre kiterjedő központi könyvtára a Magyar Tudományos Akadémiának nincsen egyelőre. Most azonban döntöttek egy stratégiáról, hogy legyen,

 

és ez motiválta feltehetően Vékás alelnök lelkesedését, hogy ehhez tiszteletpéldányokat kérjen a kutatóktól, hogy a nem humán területen kutatóktól is legyenek könyvek – magyarázta Monok István az Azonnalinak.

 

Ráadásul sok magyar tudós külföldön is publikál, amely publikációkról még ha tud is az MTA, nem tudja megvenni őket.

 

„Meg kellene, hogy tudjuk vásárolni őket, de nem tudjuk. Ezért kérjük”

 

– mondja Monok. A külföldi könyvek ugyanis sokkal drágábbak, a kiadók pedig csak 1-2 tiszteletpéldányt adnak a szerzőnek általában.

 

(Érdemes hozzátenni azt a nagy kérdést, hogy ilyen szűkös esetben a szerző szívesen be fogja-e vinni az akadémiai könyvtárnak a második szem tiszteletpéldányát, ahelyett, hogy megtartaná, vagy odaadná egy családtagnak.)

 

Miért nem inkább pénzt kérnek könyvekre?

 

Erre a kapásból felmerülő kérdésre azt mondta a főigazgató:

 

az MTA-ról szóló költségvetési fejezetben egy külön sor a könyvtár. „Ezekben a vérzivataros időkben ez jó dolog”,

 

hiszen a kutatóintézetek nem képeznek külön költségvetési sort, nekik is ment a kormány.

 

Ennyiben tehát a könyvtár helyzete garantált, de így is állandóan kérik, hogy bővüljön a gyarapítási keret, amit könyvvásárlásra lehet költeni. Monok szerint a szándék erre megvan: az elektronikus tartalmakra emelik a támogatást, és 2016 óta kapnak könyvvásárlásra is tízmillió forintot, emellett pedig a bevételből tudnak könyveket venni. (Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy miből van egy olyan intézménynek, mint az MTA, bevétele, azt is elmondta a főigazgató: nagyrészt belföldi, kisebb részben EU-s pályázatokból.)

 

Mindez viszont nem elég, ezért várják a kutatók adakozását. Egyikük az Azonnalinak azt mondta: bár röhejesnek tartja, hogy így kunyerál az akadémia, fog azért a könyvtárnak könyveket vinni, „úgyis van egy csomó.”

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás