+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2018. december 12. szerda, 15:38
Az Azonnali birtokába jutott egy levél, amelyben az MTA alelnöke arra kéri a kutatókat: adjanak tiszteletpéldányt a megjelent könyveikből az akadémia könyvtárának, mert nincs pénz könyveket venni. A kutatók szerint ez nagyon gáz, a könyvtár főigazgatója viszont azt mondja: nincs itt semmi szenzáció, több mint húsz éve nincs pénz könyvekre, és a könyvtárnak még mindig jobb a helyzete, mint a bezárni szánt kutatóintézeteknek.

„Az MTA Könyvtár és Információs Központ éves beszerzési keretéből könyvekre a kívántnál sokkal kevesebbet tud fordítani. (…) Arra kérném az Akadémia tudományos osztályainak tagjait és a köztestületi tagokat, hogy

 

akár magyar, akár idegen nyelven megjelent könyveik egy példányát juttassák el az MTA Könyvtár és Információs Központba. Egy-egy tiszteletpéldány eljuttatásával biztosíthatjuk a magyar tudományos eredmények hosszútávú megőrzését”

 

– írta Vékás Lajos jogászprofesszor, az MTA alelnöke az Azonnali birtokába került körlevélben, amelyet az akadémia kutatóinak küldtek ki.

 

Ez bizony az, aminek látszik: tarhálás

 

A levél első ránézésre elég meredek. Ahogy egyik érintett forrásunk fogalmazott:

 

„A Széchenyi István által alapított legnagyobb tudományos közgyűjtemény ingyenkönyveket tarhál.”

 

Egy másik kutató azt mondta az Azonnalinak: gyakorlatilag emiatt az attitűd miatt már arra sem lehet számítani, hogy a nagyobb könyvtárak vesznek könyvet, és ezért félő, hogy a tudományos könyvkiadásnak teljesen megszűnik még az a minimális piaca is, ami eddig legalább létezett.

 

Másrészt szerinte is kicsit fura, hogy pont a legtudományosabb hazai testületnek nincs forrása arra, hogy magyar könyveket vásároljanak – nem beszélve a külföldi kiadásokról, melyek sokszorosan drágábbak.

 

Összességében ezek fényében szerinte 10/8-as a gázfaktora a mostani könyvkérésnek.

 

Eddig is lett volna ok a kunyerálásra

 

Valóban szomorú a helyzet, de azért nincs itt akkora szenzáció, mint ahogy elsőre kinéz a dolog – rögtön ezzel kezdte a telefonban Monok István, az MTA könyvtárának főigazgatója.

 

1995 óta ugyanis egyetlen könyvtárnak sincs pénze könyvbeszerzésre, még az Országos Széchényi Könyvtárnak se.

 

Más kérdés, hogy az OSZK-nak le kell adni kötelespéldányokat, ez azonban az MTA-ra nem vonatkozik. De alapvetően mindenhol a bevételekből kell kigazdálkodni a könyvbeszerzést, fenntartói pénz erre nincs, és nem is volt – mondta Monok az Azonnalinak. Egy gyászos hasonlattal is lefestette a helyzetet: százalékos arányban most

 

kevesebb könyv jön a magyar könyvtárakba az európai könyvpiacról, mint a török hódoltság idején.

 

Akkor ez az arány hét százalék volt, most négy körüli. Azért persze annyiban nem olyan vészes a helyzet, hogy elektronikus adatbázisokra igyekeznek előfizetni, és nyugat-európai professzorok hagyatékait is átveszik, bár ezekben nem a legfrissebb megjelenések vannak benne.

 

De akkor miért most jutott eszükbe kéregetni?

 

Azért, mert most nagy, általános, minden magyar tudományos műre kiterjedő könyvtárat akarnak csinálni az MTA könyvtárából. Rögtön felmerül persze a kérdés, hogy

 

miért, eddig nem ilyen volt? „Amikor először pályáztam a főigazgatói pozícióra, én is azt hittem”

 

– mondta erre Monok István. Valójában viszont az MTA központi könyvtára nem központi abban az értelemben, hogy egy szűk szektorra, a klasszika filológiára, a filológiára és az irodalomtudományra koncentrál.

 

Emellett persze a külön intézetek fenntartanak szakirányú könyvtárakat, de

 

nagy, általános, minden tudományterületre kiterjedő központi könyvtára a Magyar Tudományos Akadémiának nincsen egyelőre. Most azonban döntöttek egy stratégiáról, hogy legyen,

 

és ez motiválta feltehetően Vékás alelnök lelkesedését, hogy ehhez tiszteletpéldányokat kérjen a kutatóktól, hogy a nem humán területen kutatóktól is legyenek könyvek – magyarázta Monok István az Azonnalinak.

 

Ráadásul sok magyar tudós külföldön is publikál, amely publikációkról még ha tud is az MTA, nem tudja megvenni őket.

 

„Meg kellene, hogy tudjuk vásárolni őket, de nem tudjuk. Ezért kérjük”

 

– mondja Monok. A külföldi könyvek ugyanis sokkal drágábbak, a kiadók pedig csak 1-2 tiszteletpéldányt adnak a szerzőnek általában.

 

(Érdemes hozzátenni azt a nagy kérdést, hogy ilyen szűkös esetben a szerző szívesen be fogja-e vinni az akadémiai könyvtárnak a második szem tiszteletpéldányát, ahelyett, hogy megtartaná, vagy odaadná egy családtagnak.)

 

Miért nem inkább pénzt kérnek könyvekre?

 

Erre a kapásból felmerülő kérdésre azt mondta a főigazgató:

 

az MTA-ról szóló költségvetési fejezetben egy külön sor a könyvtár. „Ezekben a vérzivataros időkben ez jó dolog”,

 

hiszen a kutatóintézetek nem képeznek külön költségvetési sort, nekik is ment a kormány.

 

Ennyiben tehát a könyvtár helyzete garantált, de így is állandóan kérik, hogy bővüljön a gyarapítási keret, amit könyvvásárlásra lehet költeni. Monok szerint a szándék erre megvan: az elektronikus tartalmakra emelik a támogatást, és 2016 óta kapnak könyvvásárlásra is tízmillió forintot, emellett pedig a bevételből tudnak könyveket venni. (Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy miből van egy olyan intézménynek, mint az MTA, bevétele, azt is elmondta a főigazgató: nagyrészt belföldi, kisebb részben EU-s pályázatokból.)

 

Mindez viszont nem elég, ezért várják a kutatók adakozását. Egyikük az Azonnalinak azt mondta: bár röhejesnek tartja, hogy így kunyerál az akadémia, fog azért a könyvtárnak könyveket vinni, „úgyis van egy csomó.”

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért nem engedik át a román vendégmunkásokat Nyugat-Európa felé? És mik azok a helyek Budapesten, ahol a tiltások ellenére is csoportosulnak az emberek?

Hétfőn vezették be, hogy az élelmiszerboltokba csak szájmaszkkal lehet bemenni. Pénteken egy férfi Bécsben egy bankba ment be így – bankot rabolni és lövöldözni.

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Mi volt a gondja az akkori román miniszterelnöknek, miközben nem csak Erdélyt kapták meg? Itt a Trianon 100 második része!

A miniszterelnök akciócsoportos videója megihlette persze az online kézműveseket is.

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás