Miközben másutt Kurzok, Orbánok, Salvinik, de akár a szintén csak jelszavakban utazó Macronok erősödnek, Németország a teljesítményre és a szerénységre, a szorgalomra és az alázatra mondott igent.
A mai pártelnökválasztó CDU-kongresszus nagyon szoros és izgalmas eredménnyel zárult: az első fordulót is már a centrista Annegret Kramp-Karrenbauer nyerte, de a két jobbosabb jelölt, Friedrich Merz és Jens Spahn együttesen több szavazatot kapott. Azonban végül Spahn és Merz hívei nem egyesültek, a szavazatok valamivel több mint ötvenegy százalékával Kramp-Karrenbauert választották a küldöttek a CDU új elnökévé.
Amikor Merkel 2000-ben a CDU elnöke lett, letaszította már a piedesztálról Helmut Kohlt, a pártelnöki posztról pedig Wolfgang Schäublet. Majd folyamatosan szorította ki a konzervatív férfiakat Edmund Stoibertől Roland Kochon át – egészen a most ismét visszatérni akaró Friedrich Merzig. Merkel tizenhat évvel ezelőtt szorította ki a frakcióvezetői posztból Merzet, aki aztán elment a gazdaságba, ahol mára – felettébb kétes hátterű cégek felügyelőbizottságaiban – alaposan megtollasodott.
A mostani elnökválasztás arról szólt, hogy a konzervatív férfiak visszatérhetnek-e a kohli időkhöz: a társadalompolitikailag konzervatív és a gazdaságpolitikailag neoliberális CDU-hoz. A párt már 1998-ban és 2002-ben se tudott egy ilyen programmal győzni. Merz ígérete, hogy visszahozza a kilencvenes és nyolcvanas éveket, éppen ezért végül nem volt meggyőző.
A merkeli CDU már nem csak a hagyományosnak számító, de Merkeltől egyre jobban elidegenedettebb szabaddemokratákkal (FDP), hanem a szocdemekkel és a zöldekkel is koalícióképes. Hiába nőtt fel egy széljobbos párt a CDU-tól jobbra, Merkel válasza nem az volt, amit Merz ígért. Merz jobbosabb retorikával akarta visszahozni a jobbszélt. Merkel viszont belenyugodott a jobbszél leválásába – ő a CDU-t már rég inkább a Zöldek mellett képzeli el. És a két polgári középpártnak, a CDU-nak és a Zöldeknek már ma is meglenne a többsége a német parlamentben.
Annegret Kramp-Karrenbauer mai győzelme egyértelmű üzenet: ez a párt már nem egy jobbos férfiklub, a CDU Merkel pártja.
Ma eldőlt: Merkel nem zárójel a német történelemben, pláne nem az a CDU történetében. Merkel sikeresen adta át a hatalmat olyasvalakinek, aki sokban hasonlít hozzá, aki szintén az ő politikáját folytatná. És ezzel Merkel megteremtette a lehetőséget arra, hogy 2021 után egy olyan politikus legyen a CDU kancellárjelöltje – és ezzel vélhetőleg Németország új kancellárja –, aki a balközépre is nyitott lesz. Ezzel persze végleg elszállhat annak esélye, hogy egy tisztán balos kormány jöjjön, a CDU már a balközépen is sikeresen halászik.
De hogy a merkeli örökséget mára a CDU örömmel átvette és megerősítette, az tény. Friedrich Merzre és neokonzervatív-neoliberális elveire a párt nemet mondott, Merz mehet vissza a kétes pénzügyeihez.
Mi Annegret Kramp-Karrenbauer sikerének titka?
Egyrészről sokban hasonló a története Merkeléhez. Lesajnált nőként, aki noha nem keleti, de egy másik perifériáról, Saar-vidékről jön, éppen azért tudott előre jutni, mert sokan csak legyintettek rá.
Merkel a kilencvenes években Kohl „kislánya” volt, akit senki se vett nagyon komolyan. Aztán elnök lett, tizennyolc évig állt a párt élén, és vélhetően tizenhat évig, azaz a kohli rekordot behozva, lesz Németország kancellárja. A Merzek, a Stoiberek, a Kochok, a Schäublék csak dörzsölhették a szemüket – az idős férfiak nem vették észre: a német társadalom is változott, és Merkel sikeresen változtatta meg a CDU-t. Kramp-Karrenbauer ezt tudja folytatni – Merkelhez hasonló szerénységgel, egyszerűséggel, pompátlansággal. Feltűnés nélküli siker.
Másrészről a mai eredmény sokat megmutat a német társadalomról.
A német társadalomban, amely talán ezért kicsit fádnak, strébernek, szürkének hat, a szorgalom, a teljesítmény és a szerénység számít. Egy nem annyira jól öltözött, nem is túl nőies Merkel vagy Kramp-Karrenbauer hitelesebb, mert éppen nem az öltözettel és nőiességgel akar politikus lenni, és nem vagyongyűjtésre, személyes pompára használja politikai karrierjét. És ez szimpatikusabb is a németek többségének, mint egy magánrepülőgépen repkedő, mandzsettagombos Friedrich Merz.
A német társadalom kissé aszketizmusa mellett tanulékonysága is megmutatkozott: képes változni, képes a történelemből tanulni, és a jobboldali populista veszélyre nem az a válasza, mint az osztrák zsúrfiúnak: nem maga is jobboldali populista akar lenni.
Annegret Kramp-Karrenbauer győzelmére igazán büszke lehet a német társadalom egésze.
Arra, ami Merkel pártelnökségét és kancellárságát jellemezte – és amely immáron nem kisiklás, hanem a német társadalom fő iránya.
Herzlichen Glückwunsch, liebes Deutschland!
Olvass még több Techet Pétert az Azonnalin!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.