Magyarország is rá kell bólintson Románia legnagyobb aranybányájára

Szerző: Kulcsár Árpád

2018.12.05. 18:47

Állítólag Európa második legnagyobb aranytartalékát termelnék ki hamarosan Romániában, de semmit sem lehet tudni a környezeti kockázatokról és a technikáról. Az LMP kérdezett, az Agrárminisztérium meg állítólag árgus szemekkel figyeli a projektet.

Novemberben volt hír, hogy Romániában várhatóan hamarosan meg fog nyílni az az aranybánya, amely példátlan méretű lesz az ország történetében, és amelynek célja Európa második legnagyobb aranytartalékának kiaknázása.

A Samax Romania nevű nemzetközi vállalat Brád városától keletre nyitná meg a bányát egy kilencvennégy négyzetkilométeres térségben:

azt remélik, hogy kétszáz tonna aranyat és 635 ezer tonna rezet fognak ebből kinyerni, ami körülbelül öt és félmilliárd dollárt ér.

Ebből a román állam 300 milliót kapna.

A vállalat megkapta húsz évre a bányászati koncessziót, a külszíni fejtés nagyjából huszonöt négyzetkilométeren folyna.

Igen ám, csak vannak komoly aggályok is a projekttel kapcsolatban, legalábbis a Mining Watch Romania civil szervezet aktivistái azt állítják, hogy a bányászat hatalmas sebhelyet hagy majd az Erdélyi-szigethegység déli részén. Ráadásul a koncessziós szerződést megkötő országos ásványkincshatóság hivatali titoknak minősítette a bányaprojekt műszaki részleteit,

tehát nem tudni pontosan, milyen technológiával fognak bányászni, hová teszik majd az üledéket. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, hogy milyen várható környezeti kockázatai vannak a projektnek.

Az ügyre a Lehet Más a Politika két képviselője, Schmuck Erzsébet és Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) is felfigyelt, akik nemrég kérdéssel fordultak Nagy István agrárminiszterhez, tőle kérdezték meg nemrég a parlamentben, hogy tájékoztatta-e a magyar kormányt a román a beruházás részleteiről.

Romániának ugyanis kötelessége lenne az értesítés az 1991-ben megkötött espooi egyezmény értelmében: ebben az aláírók vállalták, hogy hasonló esetben szólnak a részes feleknek a beruházásról, illetve elvállalják egy eljárás lefolytatását is.

Az LMP-sek négy kérdést tettek fel, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy van-e a tárca, illetve a kormány tudomásában részletesebb információ a tervezett romániai beruházásról.

Továbbá kérdezték azt is, hogy megtörtént-e az espooi egyezmény értelmében a hivatalos értesítés, illetve van-e a tárcának információja a hátralévő engedélyezési, hatásvizsgálati eljárás ütemezéséről, beleértve az espooi eljárással járó kötelmeket is, és hogy van-e a magyar kormányzatnak általános, illetve az adott projekttel összefüggő előzetes álláspontja.

Az LMP-sek azt is megkérdezték, hogy tekintettel a nemrégiben bekövetkezett hazai kormányzati leépítésekre, ki és milyen hazai környezetügyi (háttér)kapacitást felhasználva foglalkozik az üggyel.

Az LMP kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az Agrárminisztérium már 2015 augusztusában tájékoztatást kért Romániától: akkor azt a választ kapták, hogy még nincs folyamatban eljárás a környezetvédelmi engedély kibocsátására. A hírekre, miszerint megkötötték a koncessziós szerződést, ismételten kérdést küldtek a román államhoz most novemberben.

Addig ugyanis egészen biztosan nem nyílhat Romániában bánya, amíg azon, az espooi egyezményben részt vevő országok le nem zárják az eljárást, akik hatásviselő feleknek tekintik magukat, s ezt jelzik a román környezetvédelmi tárca felé.

A két képviselő utolsó, leépítésekre vonatkozó kérdését Nagy azzal bekkelte ki, hogy azt, hogy hány magyarországi szakértőre lesz szükség az eljárás lefolytatásában, mindig a környezetvédelmi tárca koordinálása mellett, valamennyi érintett szaktárca bevonásával történik, valamint szükség szerint felkért szakértők is részt vesznek benne.

Mindenesetre úgy tűnik, a nagyon titkolt aranybánya megnyitásába Magyarország is bele kíván szólni, okulva a 2000-es, Tiszát ért ciánszennyezéses katasztrófából.

FOTÓ: Rovinai térség, itt lenne a kitermelés / Wikimedia Commons