+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. december 5. szerda, 18:47
Állítólag Európa második legnagyobb aranytartalékát termelnék ki hamarosan Romániában, de semmit sem lehet tudni a környezeti kockázatokról és a technikáról. Az LMP kérdezett, az Agrárminisztérium meg állítólag árgus szemekkel figyeli a projektet.

Novemberben volt hír, hogy Romániában várhatóan hamarosan meg fog nyílni az az aranybánya, amely példátlan méretű lesz az ország történetében, és amelynek célja Európa második legnagyobb aranytartalékának kiaknázása.

 

A Samax Romania nevű nemzetközi vállalat Brád városától keletre nyitná meg a bányát egy kilencvennégy négyzetkilométeres térségben: 

 

azt remélik, hogy kétszáz tonna aranyat és 635 ezer tonna rezet fognak ebből kinyerni, ami körülbelül öt és félmilliárd dollárt ér.

 

Ebből a román állam 300 milliót kapna.

 

 

A vállalat megkapta húsz évre a bányászati koncessziót, a külszíni fejtés nagyjából huszonöt négyzetkilométeren folyna.

 

Igen ám, csak vannak komoly aggályok is a projekttel kapcsolatban, legalábbis a Mining Watch Romania civil szervezet aktivistái azt állítják, hogy a bányászat hatalmas sebhelyet hagy majd az Erdélyi-szigethegység déli részén. Ráadásul a koncessziós szerződést megkötő országos ásványkincshatóság hivatali titoknak minősítette a bányaprojekt műszaki részleteit,

 

tehát nem tudni pontosan, milyen technológiával fognak bányászni, hová teszik majd az üledéket. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, hogy milyen várható környezeti kockázatai vannak a projektnek.

 

Az ügyre a Lehet Más a Politika két képviselője, Schmuck Erzsébet és Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) is felfigyelt, akik nemrég kérdéssel fordultak Nagy István agrárminiszterhez, tőle kérdezték meg nemrég a parlamentben, hogy tájékoztatta-e a magyar kormányt a román a beruházás részleteiről.

 

Romániának ugyanis kötelessége lenne az értesítés az 1991-ben megkötött espooi egyezmény értelmében: ebben az aláírók vállalták, hogy hasonló esetben szólnak a részes feleknek a beruházásról, illetve elvállalják egy eljárás lefolytatását is.

 

Az LMP-sek négy kérdést tettek fel, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy van-e a tárca, illetve a kormány tudomásában részletesebb információ a tervezett romániai beruházásról.

 

Továbbá kérdezték azt is, hogy megtörtént-e az espooi egyezmény értelmében a hivatalos értesítés, illetve van-e a tárcának információja a hátralévő engedélyezési, hatásvizsgálati eljárás ütemezéséről, beleértve az espooi eljárással járó kötelmeket is, és hogy van-e a magyar kormányzatnak általános, illetve az adott projekttel összefüggő előzetes álláspontja.

 

Az LMP-sek azt is megkérdezték, hogy tekintettel a nemrégiben bekövetkezett hazai kormányzati leépítésekre, ki és milyen hazai környezetügyi (háttér)kapacitást felhasználva foglalkozik az üggyel.

 

Az LMP kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az Agrárminisztérium már 2015 augusztusában tájékoztatást kért Romániától: akkor azt a választ kapták, hogy még nincs folyamatban eljárás a környezetvédelmi engedély kibocsátására. A hírekre, miszerint megkötötték a koncessziós szerződést, ismételten kérdést küldtek a román államhoz most novemberben.

 

Addig ugyanis egészen biztosan nem nyílhat Romániában bánya, amíg azon, az espooi egyezményben részt vevő országok le nem zárják az eljárást, akik hatásviselő feleknek tekintik magukat, s ezt jelzik a román környezetvédelmi tárca felé.

 

A két képviselő utolsó, leépítésekre vonatkozó kérdését Nagy azzal bekkelte ki, hogy azt, hogy hány magyarországi szakértőre lesz szükség az eljárás lefolytatásában, mindig a környezetvédelmi tárca koordinálása mellett, valamennyi érintett szaktárca bevonásával történik, valamint szükség szerint felkért szakértők is részt vesznek benne.

 

Mindenesetre úgy tűnik, a nagyon titkolt aranybánya megnyitásába Magyarország is bele kíván szólni, okulva a 2000-es, Tiszát ért ciánszennyezéses katasztrófából.

 

FOTÓ: Rovinai térség, itt lenne a kitermelés / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás