+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2018. december 2. vasárnap, 09:09
Friedrich Merz a radikális-jobboldali AfD-hez vándorolt szavazókat is szeretné visszanyerni. Arról, hogy ki is lesz Merkel utódja, szombaton dönt a CDU.

Németország nincs kontrollban saját menekültpolitikája felett – állítja Friedrich Merz, aki a legnagyobb kormánypárt német CDU-ban Angela Merkel megüresedő pártelnöki tisztségére pályázik. A december 7-én tartandó pártelnök-választáson közvélemény-kutatások szerint a konzervatív politikusnak van a legnagyobb esélye arra, hogy Merkel utódjának megválasszák. 

 

Kampányának végén pedig Friedrich Merz úgy tűnik, migrációval kapcsolatos retorikáján is tovább keményít. A CDU lipcsei pártgyűlésén kijelentette: „még mindig 200-250 ezer olyan migráns van Németországban, akiknek a tartózkodásáról és származási országáról semmit nem tudunk” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

 

Merz szerint nem megengedhető az, hogy az állam elismerje, elvesztette az irányítást saját határai fölött.

 

Egyúttal javasolta: ha szükséges, ideiglenes határellenőrzést kell bevezetni, mivel a nyitott határok „szabályozatlan mozgást” tesznek lehetővé az országon belül.

 

Merz mellett még az esélytelenebbnek számító Jens Spahn egészségügyi miniszter is szeretné visszaszerezni a radikális-jobboldali AfD-hez vándorolt szavazókat. Spahn úgy tartotta, a CDU vezetősége is felelős azért, hogy a bevándorlásellenes AfD már az ország mind a tizenhat tartományi parlamentjébe bekerült.

 

Merz és Spahn mellett a külső uniós határok szigorítása mellett szólalt fel Annegret Kramp-Karrenbauer elnökjelölt is. Szerinte jövő év elején nyílt párbeszédre lesz szükség, hogy a párt tanulni tudjon a 2015-ös eseményekből, és visszanyerje önbizalmát. Kramp-Karrenbauer ugyanakkor figyelmeztetett: a CDU-nak nem szabadna túlságosan leragadnia a bevándorlás témakörénél.

 

A közvélemény-kutatások a CDU-nak segítenek a december 7-i pártelnökválasztás előtt: az előző héthez képest a kormánypárt két százalékos növekedéssel 28 százalékon áll, őket az ősszel jelentősen megerősödő Zöldek követik 19 százalékkal. A CDU szociáldemokrata koalíciós partnere, az SPD 15 százalékos, holtversenyben az AfD-vel. A jobboldali-szabadelvű FDP és a szélsőbaloldali Linke 9-9 százalékot kapnának.

 

A pártdelegáltak között az elnökségért folyó harcban Merz a favorit: a 272 CDU-delegáltból 144 szavazhatna Merzre, 99 Kramp-Karrenbauerre, 29 pedig Spahnra – áll egy, a Bild am Sonntag által publikált közvélemény-kutatásban. Ugyanakkor a delegálak többsége még nem döntötte el, kire adja szavazatát, így december 7-én bármi megtörténhet.

 

FOTÓ: Friedrich Merz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás