Ezt a tíz fantasztikus könyvet érdemes volt elolvasni 2018-ban

Szerző: Pintér Bence
2018.12.02. 13:59

Sorban a sokadik csodálatos évet zárja idén a magyar fantasztikus irodalom: idén is nehezen lehet kiválogatni a rengeteg science-fiction-, fantasy- és a horrormegjelenésből a legjobbakat. Mi azért tettünk rá egy próbát.

Ezt a tíz fantasztikus könyvet érdemes volt elolvasni 2018-ban

Az Azonnalin már év elején foglalkoztunk a fantasztikus irodalom és a politika szoros kapcsolatával, valamint ugyanitt arra is fényt derítettünk, hogy a magyar politikusok milyen fantasztikus regényeket olvasnak; mindezek után pedig ajánlottunk tíz olyan könyvet, ami politikamániásoknak érdekes lehet.

Mindeközben pedig csak úgy dübörgött a hazai piac. Lássunk pár trendet:

+ egyre erősebb a kispróza, tehát a novella és a kisregény jelenléte;

+ továbbra is izmosodik a hazai horrorirodalom;

+ folyamatosan jönnek a legfrissebb külföldi regények;

+ és a képregények terén is egyre jobban állunk.

Hosszas magyarázat helyett jöjjön most

tíz olyan fantasztikus könyv, amit mindenképpen érdemes kézbe venni a 2018-as év terméséből.

+++

Veres Attila: Éjféli iskolák (Agave Könyvek)

A forgatókönyvíró Veres Attila 2017-ben robbant be a hazai fantasztikus irodalomba Odakint sötétebb című regényével, amelyben a nyolcvanas években furcsa idegen lények jelentek meg a magyar vidéken, hogy aztán hamarosan kezdetét vegye az apokalipszis.

A regény hatalmas sikert aratott, idén pedig megjelent a szerző első novelláskötete, az Éjféli iskolák,

ami tizenöt novellán keresztül mesél egy olyan ijesztő Magyarországról, ami aztán rémálmainkban is kísérteni fog: koszlott lakótelepi lakásokról, MÉH-telepekről, rockkoncertekről, külvárosi kocsmákról, borkóstolókról, wellness-szállókról és pornóforgatásokról.

A kötet kapcsán írtam arról az Azonnalin, hogy miért szeretjük a horrort, mi az a weird irodalom, és miért kifejezetten fontos olvasmány Veres Attila összes írása. A kötetbe bele lehet olvasni, és itt, illetve itt van két további ingyenes novella a szerzőtől.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé Dragomán György gyakran ugyanúgy weirdbe hajló, sci-fi novelláit, amelyek a Rendszerújra című kötetben jelentek meg!

Dave Hutchinson: Embercsempészek (Metropolis Media / Galaktika)

Egészen megdöbbentő, hogy ez a könyv megjelent végül magyarul, erre ugyanis olvasásakor semmi esélyt nem láttam – a Metropolis Media is leginkább csak azért adta ki, mert egy EU-s pályázaton nyert rá pénzt. (És elég randa is lett a borítója.) De miről van szó?

Hutchinson regényében egy pusztító influenzavírus után szétesett az EU és Európa apró nemzet- és városállamocskákra szakadt szét,

főhősünk pedig Rudi, az észt szakács, akiből a történet folyamán elég menő kém lesz. És akkor még egy szót sem ejtettünk a háttérben megbúvó titkos hatalomról, ami a szálakat mozgatja!

Ennél többet nem szabad elárulni a regényről: kritikám a sorozatról itt, a szerzővel készített interjúm itt olvasható. (Egészen addig, amíg új tulajdonosai végleg le nem lövik a Magyar Nemzet archívumát.)

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé a szintén csúnya borítót kapó, cserébe iszonyatosan vicces A nulladik évet Rob Reidtől, amiről szintén nem hittem el, hogy meg fog jelenni magyarul valaha. A földönkívülieknek éppúgy a jogdíjak miatt lesznek problémáik, mint a könyvet kiadó Galaktikának...

Alan Moore – Dave Gibbons: A teljes Watchmen (Fumax)

Alan Moore és Dave Gibbons korszakalkotó képregénye egyszer ugyan már megjelent magyarul három kötetben, de az a kiadás egyrészt már beszerezhetetlen, másrészt igazából nyomába sem érhet a keménytáblás, nagy alakú, gyönyörű kötetnek, amelyben a Fumax most kihozta.

Moore kegyetlen precizitással szedi darabjaira a szuperhősnarratívákat, egészen addig, amíg nem marad más, csak az esendő ember.

A Fumax idén nagyon ráfeküdt a képregényekre, sorra jönnek ki izgalmas címekkel, és nem csak ők, az egész piac pörög: most jó nagyon képregényrajongónak lenni. A Watchmenről itt írtam bővebben.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé a magyarul először idén megjelenő V mint Vérbosszút szintén Alan Moore-tól, szintén a Fumax gondozásában.

Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 (Gabo SFF)

Több magyar szerzőket felvonultató fantasztikus antológia is megjelent idén, de a legtöbb szűkebb tematikára, vagy csak egy műfajra koncentrált.

A Gabo SFF Jonathan Strahan ausztrál szerkesztő „Az év legjobb…” válogatásai mentén haladó kötete azonban a hazai fantasztikum rendkívül széles spekrumát lefedi és bemutatja.

Ahogy írtam, kicsit túlsúlyba kerültek benne a kísérletezőbb, tehát a kardozós-varázslós-orkos vonalon túllépő fantasyk (például a mindig brilliáns Moskát Anita tolmácsolásában), de emellett a már említett Veres Attila, Sepsi László, Dragomán György, Brandon Hackett, vagy éppen az Azonnali által is meginterjúvolt Takács Bogi gondoskodik róla, hogy legyen ott egy sor remek horror- és sci-fi novella is.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018 c. antológiáját, izgalmas külföldi fantasztikus novellákkal.

N. K. Jemisin: A megkövült égbolt (Agave Könyvek)

És ha már kísérletező fantasy: N. K. Jemisin idén történelmet írt, és zsinórban harmadszor is megnyerte a fantasztikum egyik legfontosabb díját, a Hugót. Soha ilyen még nem történt, senki nem nyerte meg egymás után háromszor, főleg nem egy trilógia három darabjával.

A történet Rezdületlenen játszódik: egy olyan kontinensen, amelyet időről időre súlyos kataklizmák ráznak meg: itt keresi férjét, avagy fia gyilkosát és lánya elrablóját egy nő, miközben eljön az utolsó apokalipszis.

A trilógia utolsó, fantasyből már sci-fibe hajló része idén jelent meg magyarul, és a Ballai Mária által szolgáltatott magyarhangján is ugyanolyan szívbemarkolóan szép és ütős, mint angolul. A történetről részletesebben itt írtam.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé Robert Jackson Bennett szintén lezáruló, szintén unkonvencionális fantasytrilógiáját, ami a A csodák városa c. regénnyel ért véget idén.

Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett (Gabo SFF)

Szomorú hírrel indult az év: elhunyt Ursula K. Le Guin, a fantasztikus irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője, akit éppen az elmúlt években kezdett igazán kanonizálni az amerikai irodalom.

Le Guin sci-fi és fantasy gondolatkísérletei a legjobb példák arra, hogy hogyan tudja vizsgálni a fantasztikum az emberiség legégetőbb kérdéseit,

legyen szó akár a nemek viszonyáról (A sötétség balkeze), a kapitalizmusról, az anarchizmusról és a kommunizmusról (A kisemmizettek), vagy a környezetvédelemről.

Le Guin kiadása itthon eléggé hányattatott, a fordítások gyakran elég gyatrák, éppen ezért remek dolog, hogy tavaly először a szerinte legjobb novelláit gyűjtő Valós és valótlan, idén pedig a szintén általa összeválogatott legjobb kisregényeit gyűjtő A megtalált és az elveszett jelent meg a Gabo SFF gondozásában.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé George R. R. Martintól az Éjvadászokat: a Trónok harca atyja ugyanis elég jó, szép és elgondolkodtató sci-fi novellákat írt pár évtizede.

Neal Stephenson – Nicole Galland: A ​D.O.D.O. felemelkedése és bukása (Fumax)

Időutazás, fizika, mágia és az amerikai bürokrácia találkozása egy olyan kötetben, amin nagyon sokat fogsz nevetni. A hard sci-fi író Neal Stephenson és Nicole Galland közreműködésében megtekinthetjük, amint

felhúznak egy nagyon vicces módon széjjelbürokratizált szervezetet az éppen felfedezett, kvantumfizikával és mágiával egyszerre működő időutazás köré, miközben megpróbálnak rájönni arra, hogy egyáltalán mire lehet használni ezt az egészet.

A végén meg kifosztanak egy amerikai bevásárlóközpontot a vérszomjas vikingek. Az iszonyatosan sok idióta rövidítéssel dolgozó szöveget az év egyik legjobb magyar fordításában olvashatjuk Kodaj Dániel tolmácsolásában: megéri.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé újra, vagy először Douglas Adams vagy Terry Pratchett könyveit: nem igazán tudok a már ajánlott Rob Reid-köteten kívül ilyen vicces idei fantasztikus megjelenést.

Philip K. Dick: Elektronikus álmok (Agave Könyvek)

Philip K. Dick kikerülhetetlen viszonyítási pont 2018-ban: hellyel-közzel olyan szürreális világban élünk most, amit ő megálmodott. Ráadásul Hollywood is töretlenül imádja a valóságot állandóan megkérdőjelező szerzőt, szóval készült idén egy antológiasorozat a műveiből Electric Dreams címmel.

Idén az Agave Könyveknél jelent meg tőle magyarul eddig nem olvasható regény is (nem sok van már),

ebben a kötetben pedig azokat a novellákat szedte össze a kiadó, amelyek a sorozat alapjául szolgáltak.

Mint Dick esetében mindig, ezeket is csak ajánlani lehet: kötelező jelleggel.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé az újrafordított, egy kötetben megjelenő Alapítvány-trilógiát Isaac Asimovtól a Gabo SFF gondozásában!

Naomi Alderman: A hatalom (21. Század)

Ha feminista disztópia, akkor bizonyára mindenkinek A szolgálólány meséje ugrik be, megjelent viszont idén magyarul is egy szintén erős versenyző.

Alderman könyvében a fiatal lányok nagy része teljesen váratlanul képessé válik arra, hogy áramütést bocsássanak ki, amivel kisebb fájdalmat, de akár halált is okozhatnak: hogy változik meg ettől a világ?

Nem csak a gondolatkísérlet izgalmas önmagában: a regény keretes szerkezete (amiről kár lenne elárulni bármit is) igazán meglepő extra csavart hoz a történetbe. Itt írtam róla bővebben.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé Naomi Noviktól az Ezüstfonást, amit a Gabo SFF adott ki nemrég.

Tom Sweterlitsch: Letűnt világok (Agave Könyvek)

Nem maradhat le a listáról a könyv, amit hamarjában ki is kiáltottam az egyik legjobb fantasztikus regénynek, ami idén magyarul megjelent. De hát nem véletlenül:

ritkán látunk olyat, hogy egy regény egyszerre zsonglőrködik az időutazással, a nyomozásos thrillerrel és a világvégés horrorral.

Tom Sweterlitsch könyve márpedig ilyen alkotás: a Twin Peaks, a Fringe és a True Detective nézőinek, valamint a jól összerakott regények kedvelőinek tökéletes alkotás.

+ Ha ez már megvolt, olvasd el mellé China Miéville-től A város és a város közöttet: nyomozás folyik ott is, furcsa körülmények között.

Könyves Kálmán havi könyvajánlóit és egyéb cikkeit itt tudjátok elolvasni. Egy ilyen listáról nyilván rengeteg fontos dolog marad ki, ezért érdemes  átfutni a sokkal bővebb listát is, ami fantasztikus irodalommal foglalkozó blogomon, a Spekulatív Zónán jelent meg. December nyolcadikán pedig lesz egy szuper, fantasztikus irodalommal foglalkozó egész napos rendezvény a Bem Moziban, a Világok Találkozása. Gyere el!

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek