Már nem kell pártokat betiltani ahhoz, hogy a munkásság hangja ne hallatsszon

Pintér Bence

Szerző:
Pintér Bence

2018.11.28. 19:03

A keddi vita a rabszolgatörvényről kordokumentum: a munkásoknak nincs képviselete a parlamentben, a képviseletükre mégis vállalkozó polgári pártoknak meg szavazói nincsenek.

Kiváló kordokumentum született kedden este a parlamentben.

A Fidesz a külföldi nagytőke érdekeit képviselő, a magyar munkások érdekeit csorbító törvényt készül keresztülnyomni a rég nem tisztelt házon. A lényege az, hogy négyszáz órára növelnék a lehetséges túlórák számát, amellyel nem egy, hanem három év után kéne elszámolnia a cégeknek.

A javaslatot tulajdonképpen egy üres ház tárgyalta meg: kormányoldalról egyedül a törvényt benyújtó Kósa Lajos hallgatta a javaslat ellen beszélő ellenzéki képviselőket, akik között ott volt az összes párt: a Jobbik, a DK, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd, valamint a független képviselők közül például Szél Bernadett.

Az ellenzéki képviselők a végtelenségig akarták folytatni a vitát, de ezt Lezsák Sándor levezető elnök megakadályozta: sorban kitiltotta a még jelenlévő képviselőket, majd a házszabályt sutba dobva lezárta a vitát.

Érdemes megnézni, tényleg egészen elképesztő, még nyolc év Fidesz-uralom után is.

Az ellenzéki képviselők ezután nem azt a reakciót adták, mint 1904. december 13-án az akkori (függetlenségi) ellenzék képviselői, akik pozdorjává aprították az üléstermet, hanem

posztoltak egy fotót a Facebookra, aztán hazamentek, de ez igazából teljesen érthető.

Vonjuk le a konzekvenciákat:

1. Mint már említettem: a magyar családokat védő nagy harcos, az igazi street fighter által vezetett Fidesz minden további magyarázat nélkül képviseli a külföldi nagytőke érdekeit Magyarországon a magyar munkavállalókkal szemben.

2. Az ellenzék parlamenti politizálása, bár alkalmanként nagyon hősies, teljes mértékben értelmetlen. (Bizonyodott be sokadszor.)

3. A magyar munkásoknak ugyanúgy nincsen valódi képviselete a magyar parlamentben, ahogy az az elmúlt százötven évben megszokottá vált: most, mivel éppen ezzel lehet ütni a Fideszt, a fővárosi ellenzéki értelmiség pártjai, meg a Jobbik álltak ki mellettük.

Ez utóbbi pont igazi tragédiája, hogy manapság már nincs szükség pártok betiltására vagy választójogi korlátozásokra ahhoz, hogy a munkásság hangja ne hallatszon: hiszen általános, bármiféle cenzus nélüli, titkos választójog van.

Valódi politika – tehát a valódi társadalmi érdekek ütköztetése és összeboronálása – viszont nincs.

Különféle szimbolikus ügyek, gumicsontok és összeesküvés-elméletek vannak; a felgyűlő feszültségek levezetésére alkalmas Ellenségek elleni küzdelem van. Ahogy a szerda reggeli hírlevélben írtam: a magyar közemberek történelmileg légüres térben léteznek,

mit sem tudnak azokról a küzdelmekről, azokról a mintákról, amelyekkel pár generációval korábban élő felmenőik – igaz, többnyire sikertelenül, de – fel tudták venni a küzdelmet a mindenkori elnyomó hatalommal szemben.

Így lesz csodás kordokumentum a kedd esti parlamenti ülés: a magyar hagyományokat követve abszolút hatalommal rendelkező kormánypárt készségesen kiszolgálja a külföldi gazdasági érdekeket, miközben az ezt elszenvedő emberek gyakorlatilag teljesen reménytelen képviseletére olyanok vállalkoznak, akikre többnyire a büdös életben nem szavaznának ezek a rétegek.

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől
Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek