+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2018. november 26. hétfő, 15:11
Olaszországban és más EU-tagállamokban élő britek beperelték az EU Tanácsát, amiért engedélyt adott a Bizottságnak brexittárgyalásokra. Nem jött össze nekik a per, mert a bíróság szerint nem közvetlenül érintettek: hiába hivatkoztak arra, hogy a brexittel elveszítik majd az uniós polgárságukat, és még csak nem is szavazhattak róla.

Épp vasárnap sikerült egy nagy lépést tenni a brexit megvalósulása felé, az uniós tagállamok vezetőiből – magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök ül itt – álló Európai Tanács ugyanis rábólintott a kiválást rendező brexitdealre. Ezt mondjuk még a westminsteri parlamenten is át kell nyomnia Theresa May brit miniszterelnöknek, ami nem lesz egyszerű (ha akarsz bővebb esélylatolgatást olvasni, ide kattints).

 

Egy napra rá, hétfőn pedig meghozta döntését az Európai Törvényszék abban a perben, amit régóta külföldön élő brit állampolgárok indítottak a brexit miatt. A brit szabályok szerint

 

ha valaki tizenöt évnél régebb óta él külföldön, akkor elveszíti a szavazati jogát az Egyesült Királyságban. Így tehát a brexitnépszavazáson sem tudott szavazni egy csomó olyan brit állampolgár,

 

akiket amúgy nagyon is érint a brexit, hiszen a szabad mozgás és letelepedés szabadságával élve költöztek egy másik EU-tagállamba. 

 

Közülük tizenhárman, az Adria partján, Olaszországban élő Harry Schindler vezetésével pert indítottak az Európai Törvényszéken:

 

egész pontosan azt a 2017-es tanácsi határozatot támadták meg, amely felhatalmazta a Bizottságot az Egyesült Királyság kormányával való tárgyalásokra a brexitről. Azzal érveltek, hogy mivel régóta külföldön élnek, még csak nem is szavazhattak a brexitről, és gyakorlatilag az egyetlen jogorvoslati lehetőségük az EU Törvényszéke előtti per, mielőtt a brexittel elveszítenék az uniós állampolgárságukat. 

 

Ilyen uniós aktusokat egyébként elvileg bármelyik uniós polgár megtámadhat, de csak akkor, ha a támadott rendelkezés őt közvetlenül érinti.

 

A törvényszék viszont úgy találta, hogy most nem ez a helyzet. Hiába érveltek azzal a felperesek, hogy nem szavazhattak a brexitnépszavazáson, és így a fejük fölött vonhatják majd meg tőlük az uniós jog által biztosított jogaikat,

 

a törvényszék meg sem vizsgálta érdemben a keresetet, hanem befogadhatatlannak nyilvánította azon az alapon, hogy a kérelmezők közvetlenül nem érintettek,

 

hiszen a támadott határozat csak a tárgyalások megkezdésére volt hatással, és nem magára a brexitre mondott áment, így pedig nem lehetett közvetlen hatással sem átlagos brit állampolgárokra.

 

Az érvelés alapján egyébként

 

felvetődik a kérdés, hogy esetleg a brexitdealt véglegesítő uniós aktusokat akkor meg lehet-e majd támadni ezen az alapon?

 

Hiszen az már valóban közvetlen hatást fog gyakorolni egy csomó ember jogi helyzetére.

 

Nem a napfényes Olaszországban tengődő Harry Schindler és társai amúgy az egyetlenek, akik bíróságon próbálják megfúrni a brexitet, de a többiek az EU helyett inkább hazai pályán próbálkoznak.

 

Szintén az EU más tagállamaiba, Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba kivándorolt britek augusztusban egy londoni bíróságon arra hivatkozva indítottak pert, hogy a brexitnépszavazás nem volt törvényes, szabad és tiszta, hiszen a brexitpárti Vote Leave-et nemrég megbírságolták szabálytalan kampányolás miatt, mert túllépték a kampányköltéseikkel a megengedett limitet. (A kampány fő arca Boris Johnson korábbi londoni polgármester majd külügyminiszter és a szintén tory Michael Gove voltak).

 

Egy bevándorlókat képviselő érdekképviseleti szervezet, a JCWI meg éppen amiatt perli az államot, mert az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok letelepedése nem lesz olyan zökkenőmentes, mint ahogy azt korábban ígérték, és emiatt szerintük többszázezer embert fenyeget a veszély, hogy mégis távozniuk kell majd az országból.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még Nicola Sturgeon skót első miniszter is elnézést kért az emberektől, amiért az akcióban skót rendőrök is részt vettek. Sokan az eset után szuverén skót bevándorlási politikát követelnek.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás