+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. november 26. hétfő, 13:22
Itt egy friss felmérés a CDU-n belüli küzdelem aktuális állásáról: a centrista Annegret Kramp-Karrenbauer óriási előnnyel vezet a konzervatív Friedrich Merz előtt. A harmadik ismert induló, Jens Spahn kampánya leginkább önmaga reklámozásáról szól, nem valós esélyekről, így támogatottsága is ennek megfelelő.

December 7-8-án tartja Hamburgban tisztújító kongresszusát a legnagyobb német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az egész világ odafigyel majd rá, hiszen itt dől el, ki lesz Angela Merkel kancellár utódja a pártelnöki székben. A jelentkezőknek se szeri, se száma, a sajtó két nevet tart esélyesnek: a merkelista centristaként elkönyvelt, ám Merkelnél valójában konzervatívabb Annegret Kramp-Karrenbauer volt Saar-vidéki miniszterelnököt, illetve Merkel egykori nagy ellenlábasát, a konzervatív Friedrich Merzet. (Hogy ő kicsoda, már összefoglaltuk az Azonnalin.)

 

Esélyesként szoktak még írni Jens Spahnról, a párt konzervatív szárnyához sorolt egészségügyi miniszterről is, de az ő kampánya sokkal inkább szól az önmaga paródiájába forduló önbrandingről, mint sem arról, hogy komoly esélyei lennének – nem véletlen, hogy már a német köztévé viccműsora is neki kampányol.

 

Végre kampányolnak a CDU-elnökségért

 

Merz felbukkanásakor hasonló messiásvárás bontakozott ki a német sajtóban, mint amikor Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke bejelentette, hogy a szociáldemokrata SPD-nek lesz a kancellárjelöltje, de ez nagyjából le is csengett mára. A német sajtóban AKK-nak nevezett Annegret Kramp-Karrenbauer pedig mintha csak erre várt volna, és beindította CDU-elnökjelölti kampányát: a Frankfurter Allgemeine Zeitungban nekiment a keményvonalas menekülpolitikával az AfD-szavazatok számát megfelezni vágyó Merznek.

 

Kramp-Karrenbauer közölte, ő a saját politikáját leginkább úgy tudná megfogalmazni, mintha selyemkesztyűt húzna egy vasökölre.

 

Majd Merzre terelte a szót: ő a Saar-vidéken nem csak álmodozott arról, hogy visszaszorítsa az AfD-t, hanem a legutóbbi tartományi választáson meg is tette ezt. „Egyikünk bízik abban, hogy meg tudja csinálni. Másikunk már bizonyított. Ez a különbség” – fogalmazott.

 

Akkor, vagyis 2017 márciusában a CDU 40,7 százalékot, az AfD pedig mindössze 6,2 százalékot kapott, arról nem is beszélve, hogy ezt a választást előzetesen úgy kezelte a sajtó, mint amit a szocdemek tutira nyerni fognak (29,6 százalékot kaptak végül), ehhez képest AKK Saar-vidéki győzelme ütötte az első szöget Schulz kancellári terveinek koporsójába.

 

Friss kutatás: AKK vezet

 

A Forsa nevű közvélemény-kutató arra volt kíváncsi, hogy a CDU-elnökjelöltek közül kit látnának szívesen következő kancellárként a németek. Szinte mindegyik német tartományban Annegret-Kramp Karrenbauert, a CDU jelenlegi főtitkárát látnák szívesen Angela Merkel utódjaként, csak két keleti tartományban vezet Merz. Mutatunk pár számot tartományi bontásban:

 

+ Szászország: Merz 39 százalék, AKK 37 százalék

+ Mecklenburg-Vorpommern: Merz 37, AKK 33

+ Észak-Rajna-Vesztfália: AKK 48, Merz 36

+ Hessen: AKK 53, Merz 40

+ Rajna-vidék-Pfalz: AKK 51, Merz 41

+ Türingia: AKK 50, Merz 42

+ Bajorország: AKK 46, Merz 44

 

A friss kutatásból az is kiderül, hogy Merz legújabb húzása, miszerint a CDU-elnökségért folytatott kampány témájává akarja tenni a migrációt, a CDU-nak nem segít, az AfD-nek viszont annál inkább. Az egy ideje 12 százalék környékén tanyázó szélsőjobboldali párt népszerűsége ugyanis egy hét alatt rögtön 2 százalékpontot ugrott, köszönhetően annak, hogy Merz elkezdte kritizálni az ENSZ migrációs csomagját. Nem véletlenül: az AfD-nek hetek óta az a fő témája, hogy Németország az Egyesült Államokhoz, Izraelhez, Magyarországhoz és Ausztriához hasonlóan lépjen ki belőle. Az ezt célzó, már több mint 50 ezer aláírásnál járó petícióját egy fideszes motívummal illusztrálja ráadásul a párt.

 

Aki nem hinne a 8002 fő megkérdezésével készített felmérésnek, annak mutatunk egy november 15-it, amelyben csak CDU-szavazókat kérdeztek arról, ki legyen a párt elnöke. Akkor AKK 46 százalékot, Merz 31 százalékot, Jens Spahn pedig 12 százalékot kapott. Az igazi harc persze csak most kezdődik. Gabor Steingart német újságíró reggeli hírlevelében ezt külön üdvözölte, hozzátéve, hogy az elnökségért folyó választási küzdelmet a küzdelem élteti, nem pedig az eddig tapasztalt kóma, a közönség pedig nem csak látni akarja a jelöltek közötti különbségeket, hanem érezni is.

 

MONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás