+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szabó Szabolcs
2018. november 23. péntek, 10:25
Nem Európa-centrikus, nem heroizáló, hanem a legendák és mítoszok helyett ténykre koncentráló történelemoktatásra van szükség.

Miként szerepeljen a történelem mint tantárgy a készülő új Nemzeti Alaptantervben? Erről írt Schmidt Mária blogbejegyzésében, és erre reagált Bárány Balázs az Azonnalin

 

Mielőtt rátérnék a részeletekre, érdemes néhány fontos dolgot megvilágítani az olvasó számára a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban.

 

Meggyőződésem ugyanis, hogy az új NAT kidolgozása kezdettől fogva tévúton halad.

 

Egy normális országban ugyanis egy széles körű társadalmi vitát folytatnák az oktatási stratégiáról, majd megalkotnánk a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez szükséges törvényi kereteket, végül pedig beleírnánk a tantervi minimumokat az új NAT-ba. 

 

A most készülő új NAT esetében azonban jól látható, hogy semmiféle stratégia kidolgozása nem előzte meg a folyamatot, ráadásul az elkészült előzetes szövegbe sem tantárgyi minimumokat írtak bele. A „vitára” bocsátott szöveg sokkal inkább tekinthető az alaptanterv és a kerettantervek egyfajta keverékének, magyarul jelentősen túlterjeszkedik egy alaptanterv keretein. 

 

A szöveg olyan tartalmi elemeket, olyan konkrétan felsorolt témaköröket tartalmaz, aminek abban egyszerűen nincs helye. Ezzel voltaképpen egy rettentően kötött, talán még a most érvényben lévő NAT-nál is merevebb folyamatszabályozást vezetnének be, ahol pontosan meg akarják mondani, hogy mikor és mit tanítsanak a pedagógusok.

 

Ráadásul az égvilágon semmilyen mozgásteret nem biztosít az alternatív tantervek kidolgozására és használatára.

 

A világ márpedig inkább abba az irányba halad, hogy a kimeneti oldalt szabályozzák, vagyis azt kellene inkább meghatározni, hogy milyen készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkezni a diákoknak a kimeneti pontokon.

 

A másik alapvető problémám az új NAT elkészítésének folyamatában, hogy nem volt érdemi szakmai és társadalmi vita róla. Csépe Valéria és a csapata voltaképpen bezárkózva készítette el a „vitára bocsátott”. A szöveget most látszólag vitára bocsátották, de a „vita” közben már arról hallunk, hogy folyamatban van a részletek további kidolgozása.

 

Szó nincs tehát valódi társadalmi és szakmai vitáról, itt egy kötelező kört fut csak le a kormány. A végén meg majd ki lehet akasztani a cetlit: társadalmi vita lefolytatva, oszt’ jó napot!

 

Mi a célja a történelem tanításának egyáltalán?

 

De térjünk át a történelem tárgy tanításának kérdéseire, és a Schmidt Mária által megfogalmazott tételekre, melyek között egyes pontokkal egyet tudok érteni, de vitám van több megállapításával. Először is helyére kellene szerintem tenni azt, hogy mi a célja a történelem tanításának.

 

Szerintem egy hiteles és reális történelmi tudat kialakítása és megerősítése a történelemoktatás elsődleges célja, és nem a hamis mítoszok és legendák építése.

 

Csak szemléletes példaként hozom elő a mítoszok kapcsán, hogy a Nemzeti Hitvallás gyerekeknek osztogatott verziójában például ott van Wagner Sándor Dugovics Titusz önfeláldozása című képe, miközben ez a sztori egyszerűen nem igaz, oklevélhamisításon alapul.

 

Én a magam részéről vitatom a Schmidt Mária által felvázolt heroizáló koncepció létjogosultságát, mert az legfeljebb az adott politikai kurzus érdekeit szolgája.

 

A történelem tanításának sokkal inkább a történelem öt fontos kérdésére kellene koncentrálnia: 1. Mi történt? 2. Miért történt? 3. Ki tette? 4: Hol történt? 5. Mikor történt? Lehetőleg ebben a sorrendben. Nem mellesleg pedig a legendák és mítoszok helyett azt kellene szem előtt tartani a történelem tanítása során, hogy ismertessük meg a gyerekeket a Kárpát-medencében velünk együtt élő népek történelmével.

 

Szerintem nem „etnikai frontharcosokat” kell képezni, hogy egyik akadémikusunk kedvenc szava járását idézzem.

 

Végül pedig azt is szem előtt kellene tartani a történelem tanítása során, hogy az ne legyen végletesen Európa-centrikus. Az lenne jó, ha az iskolából kikerülő fiatal felnőttek nagyjából el tudnának igazodni a világ dolgaiban, és képesek lennének önállóan értelmezni a jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok történelmi hátterét.

 

Az időrendet tényleg hagyni kéne már

 

Szerintem ha ezekben meg tudunk egyezni, akkor megfelelő választ adhatunk arra a kérdésre, hogy miként szerepeljen a történelem, mint tantárgy a NAT-ban.

 

+ Először is szakítanunk kell a történelem kronologikus oktatásával. Szakítanunk kell azzal, hogy mindent meg akarunk tanítani egyszer az általános iskolában, majd még egyszer a középiskolában.

 

+ A diákoknak érteniük kell azt, hogy vannak társadalmi-gazdasági fejlődési pályák, és igenis értelmezhető egyes országok útja ezen a fejlődési pályán. Ha ezt át tudnánk adni a közoktatásban, akkor például én az egyetemen egyszerűbben tudnám elmagyarázni a geográfus hallgatóknak, hogy mi is az a Williamson-hipotézis.

 

+ Tökéletes rendszer és tökéletes intézmény nem létezik, de szerencsére ezt nem is tanítják már évtizedek óta. Viszont kis odafigyeléssel és szakértelemmel elérhető az, hogy a diákok értsék Fukuyamát, amikor a „történelem végéről” beszél, és értsék Huntingtont, amikor a „civilizációk összecsapásáról” beszél.

 

Az meg természetes elvárás, hogy a diákok ki tudják alakítani a saját véleményüket, és érdemi vitát tudjanak kezdeményezni és lefolytatni ezen szerzők állításairól.

 

És akkor például nem nekem kellene az egyetemen megismertetni őket a vita műfajával.

 

+ Tudomásul kell venni, hogy a mai gyerekek keze ügyében ott van az internet és az okostelefon nyújtotta tudástár, és számukra elsősorban összefüggéseket, értelmezéseket és narratívákat kell adnunk.

 

Egyben a pedagógusokat meg fel kell készíteni arra, hogy ma már nem a pedagógus a tudás tára, hanem az internet.

 

Fel kell őket készíteni arra, hogy drasztikusan meg fog változni a feladatuk és a szerepkörük az oktatásban. Többek között igen fontos feladatuk lesz, hogy felkészítsék a diákokat a hamis információk kiszűrésére.

 

+ Az általános iskolában (ami reményeim szerint belátható időn beül kilenc évfolyamos lesz) természetesen a magyar és a kárpát-medencei történelemre kell helyezni a nagyobb hangsúlyt, de nem hiszek ennek a kizárólagosságában. Egyrészt egy nép történelmét sem lehet a nemzetközi kontextusból kiragadva tanítani.

 

Másrészt az általános iskolás korú gyereknek is el kell tudni igazodni a világ dolgaiban, ehhez pedig az egyetemes történelem tanítása is szükséges.

 

(Ad notam: a magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét mérceként használó történelemtanítást majd magyarázza el nekem valaki!) És persze az is fontos cél, mint azt már korábban jeleztem, hogy oldjuk a magyar történelem tanítás Európa-centrikusságát. 

 

+ Végül pedig a történelemnek komplex tárgynak kell lennie, amibe sok határterületi témának bele kell férnie. Mondjuk ez szerintem eddig is így volt, erről a történelem tanárok sokat tudnának mesélni.

 

Nekem ez a véleményem a történelem tanításáról, amit már első körben sem kizárólag saját kútfőből merítettem, hanem egyeztettem szakértőkkel.

 

De még a saját hatáskörben lefolytatott egyeztetés ellenére sem gondolom azt, hogy akkor ennek így kell történnie. Ezt a magam részéről vitaalapnak tekinteném (tekintettem volna), de sajnos ezt a vitát elfelejtette lefolytatni a kormány.

 

Én jeleztem mindezt Csépe Valériának is már bő egy évvel ezelőtt, amikor nekiálltak az új NAT elkészítésének, de süket fülekre talált a felvetésem. Amit meg most csinálunk, az már nem vita, meg nem társadalmi egyeztetés.

 

A mű elkészült, a háttérben a reszelgetés folyamatban van, a végén meg a kormány majd saját hatáskörben elfogadja.

 

Amit most csinálunk, az már csak utólagos ventilálás, ráadásul egy eléggé félrevezető, nem a lényegre koncentráló elmélkedés. Kicsit olyan érzésem van, mintha a kulturkampf-vitát kiterjesztenék az iskolákra is.

 

A szerző geográfus, független parlamenti képviselő.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Tenné ezt csupán egy nappal azon titkos dokumentum kiszivárgása után, mely szerint az oroszok bekebeleznék a belarusz gazdaságot.

Jon Worth még áprilisban, a brexit határidejének legutóbbi kitolásakor rakta össze egy ábrára, hogy mi történhet. Hol vagyunk most? És mi jöhet még?

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás