Egy olyan erdélyi falu mellett nyílik bánya, ahol már két nagy tragédia is volt

A természetvédők tiltakoznak az újabb ciántechnológiás bánya miatt.

Míg néhány évvel ezelőtt a civilek sikeresen védték meg Verespatak települést és a környező hegyeket attól, hogy a Roșia Montana Gold Corporation letarolja, és ciános technológiával kezdjen ott bányászni, addig a román állam az elmúlt időszakban több új engedélyt is kiadott. A napokban jelentették be például, hogy hamarosan elindul Európa legnagyobb arany- és rézkitermelése a dél-erdélyi Brád mellett, Rovina térségben.

Mindeközben született egy kormányrendelet is, amely 50 hektárnyi erdőt Felsőcsertésen kivonna az erdészeti alapból, ezen a területen a Deva Gold vállalat folytat bányászatot, és azt mondják, helyette 168 hektárt fognak visszaerdősíteni. A rendelet jelenleg közvitán van.

A természetvédők pedig vehemensen tiltakoznak, egyrészt azt állítják, hogy az ökoszisztéma nem úgy működik, hogy lehetne kárpótolni, másrészt attól félnek, hogy a két zagytározó, amit a bányavállalat tervez, nem lesz túl biztonságos. A cián csak az egyik rendkívül káros, mérgező anyag a több tucat közül, ami ilyenkor a zagytározóba kerül, és amennyiben nem teljesen biztonságos az, beszivároghatnak ezek az anyagok a talajvízbe, közeli patakokba.

A nem kormányzati Mining Watch már többször is tiltakozott petíciókban, hétfőre tüntetést szerveznek a román fővárosban. 

A Felsőcsertés és a bányászat szó amúgy is kellemetlen emlékeket ébreszt Romániában, 1971. október 30-án ugyanis a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut, 89-en haltak meg, és több tucatnyi sérült is volt.

Van azonban egy régebbi tragédia is. Mivel a falu mellett 1734-ben a román lakók rátaláltak egy tárnára, kezdetét vette az aktív bányászat. Egyáltalán nem volt egyszerű, az érc nem volt tiszta, és a vájárok gyakran talákoztak a bányavízzel. A tragédia 50 év múlva keletlkezett be, egy tárnákkal kivájt hegy ráomlott a falura, több, mint hetven házat temettek maguk alá a sziklák, az áldozatok pontos száma nem ismert.

A környéken van egy másik bánya is, a veresvölgyi. Annak ellenére, hogy a nyolcvanas években végi veszteségesen működött, 3000 embernek adott munkát, így a hatóságok nem akarták megszüntetni. A veresvölgyiek még örültek is, amikor megérkezett a bánya, jól fizető munkahelyeket reméltek. Az eredmény azonban az lett, hogy a falura, ahol ezernél is több ember lakott, ráengedték a szennyezett vizet.

Ma már csak az ortodox templom tornya látszik az egykori településből.

FOTÓ: az Antena1 televízíó csatorna birtokába jutott kép a felsőcsertési tragédiáról