+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. november 12. hétfő, 15:00
Ha a dunaszerdahelyi maffia történetét kutatjuk, rengeteg anyagot találunk a bűnözőkről – áldozataikról viszont annál kevesebbet, főleg ha azok nők. Ezt elégelte meg Durica Katarina író, aki Az élet meg minden podcast vendége volt.

Ha maffiatörténetekről beszélünk, valahogy sosem kerülnek szóba a maffiózók női áldozatai. Azok a nők, akiket az utcáról hurcoltak el, és lettek csoportos nemi erőszak áldozatai. Azok a nők, akiknek eltűnt a párjuk, akik nem tudták megvédeni gyermekeiket a bűnözőktől, vagy akiknek éppen a saját gyerekük vált maffiózóvá. Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak című regényében éppen velük foglalkozik.

 

Bár a könyv maga fikciót mutat be, annak alapját a szlovákiai település, Dunaszerdahely megtörtént eseményei adják – mesélte az író Az élet meg minden podcast adásában.

 

Ahogy Durica elmondta, a rendszerváltás utáni Dunaszerdahely leghírhedtebb bűnözőcsoportja a Pápay-klán volt, ami az utolsó csehszlovák államfő, Václav Havel 1990 januári amnesztiája nyomán telepedhetett le a városban. Az elnöki kegyelemnek hála 1990 januárjában huszonháromezer elítélt, az akkor fogva tartottak kétharmada került szabadlábra. A kegyelemben részesültek egy része azonban hamarosan folytatta bűnözői életét. Így tett a Pápay-klán is, aminek nevéhez – többek között – megszámlálhatatlanul sok, a nők ellen elkövetett bűncselekmény kapcsolódik.

 

A regényben leírt eset tipikusnak mondható. Egy gimnazista lány szombat este leviszi a szemetet, és amikor menne vissza a műanyag kukával, előbukkan egy fekete autó tele fegyveres maffiózókkal. A lányt betuszkolják a kocsiba, és elviszik a hétvégére „szórakozni”. Túl azon, hogy ez a Pápay-klán jellemző eljárása volt, semmi garancia nem volt arra, hogy csak egyszer történik meg. 

 

„Voltak olyan lányok, akiket elvittek, de aztán értük mentek megint, két hét múlva, egy hónap múlva, és menni kellett.

 

És a közösség ahelyett, hogy lelki segítséget nyújtott volna ezeknek a csajoknak, megbélyegezte őket. Gúnyneveket aggattak rájuk, az iskolákban kiközösítették őket, nevetgéltek rajtuk” – meséli az írónő. 

 

Ilyen és ehhez hasonló történteket osztottak meg vele azok az emberek, akik elszenvedői vagy szemtanúi voltak a majd' egy évtizeden át tartó kegyetlenkedéseknek. Valószínűleg a segítő környezet hiánya, a szégyenérzet miatt is tanultak meg az áldozatok csendben együtt élni a velük történtekkel. Ahogy az író tapasztalatai alapján beszámolt róla, nagyon sok nő volt érintett a bűncselekményekben, mégsem hozták elő ezeket még egymás között sem.

 

„Volt kettő nő, akik külön-külön jöttek elmesélni a történetüket, és közben barátnők. Szóval úgy élnek negyvenvalahány évesen, hogy együtt járnak kávézgatni, meg a gyerekeket együtt viszik ide-oda, és soha nem beszéltek egymásnak arról, hogy mi történt velük.” 

 

A terrornak 1999-ben szakadt vége, amikoris egy alvilági leszámolás során három gépfegyveres agyonlőtte a Pápay-klán vezéreit. A maffiaévekben elkövetetett bűnöket azonban a mai napig nem tárták fel teljes egészében. 

 

Az író Az élet, meg minden podcastben – többek között – elmesélte azt is, hogy milyen hatása volt a férfiakra az, hogy nem tudták megvédeni a nőket, vagy hogy a regényét hogyan fogadták Dunaszerdahelyen.

 

Akit bővebben érdekel a beszélgetés, az itt, vagy akár cikkünk alatt is meghallgathatja Az élet, meg minden adását, Durica Katarina regényéről pedig itt lehet többet megtudni.

 

NYITÓKÉP: PXHere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás